Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-15 / 86. szám

1S2Í. április 15. JNYÍKYIDÉK. Uj európai egyensúly. *»» A milánói tárgyalásokkal kapcso­latban az a hir kelt szárnyra ag­godalmaskodó po'itikai körökben, liogy Mussolini, az olasz fasizmus nagyszerű vezéralakja külpolitiká­jában az európai egyensúly uj elosztására törekszik. Mussolininak ez a legújabb diplomáciai tevé­kenysége nagy idegességet keltett különösen Párisban, aho 1 a fran­cia sajtó Franciaország hegemóniá­ját félti Mussolini törekvéseitói Közép és Keleteurópában. Mussolini törekvései ugyanis ar­ra irányulnak, hogy Lengyelorszá­got megszerezzék annak a külpoli­tikai irányzatnak, amely hivatva van az uj európai egyensúly meg­állapítására. Ez pedig azt jelentené, hogy Lengyelország elvesztésével a francia hegemónia nemcsak, hogy elvesztené bázisát Középeurópa te­rületén, hanem egyenesen szem­ben talá'ná magái azzal az uj po­litikával, amely kétségtelenül maga után fogja vonni a kisantant teljes fölbomlását. Párisban tehát joggal nagy az ijedtség és az idegesség, mert a kisantant esetleges fölbom­lásával, Franciaország elvesztené egyik legerősebb támaszát és ennek alapján kénytelen lenne olyan en­gedményeket lenni, amelyek mint győztes félnek sehogyan sincsenek ínyére. Már pedig megállapítható és ezt lassan a világ valamennyi ál­lamában elismerik, hogy az a po­litika, amit Franciaország folytat; nem vezethet az örökbékére, hanem ellenkezőleg egy uj világháború alapját készíti elő, annak dacára, hogy éppen ők ezek, akik evvel gyanúsítják meg Mussolini uj kül­politikai törekvéseit. Az egész kérdésnek megoldása abban keresendő, hogy a békeszer­ződések által megállapított ponto­zatokaí revízió alá ke'1 venni és engedményeket kel 1 tenni azoknak a legyőzött államoknak, amelyeket jogtalan sérelmek értek ezzel a szerződéssel a győze'mímámor első perceiben. Franciaország ebbe nem akar belemenni egyelőre, mert ez magával vonná a kisantant fölbom­lását és ezzel elesnének mellőle azok a fegyvertársak, akik eddig Középeurópában elősegítették Fran­ciaország hegemóniáját. Ez pedig nem lehet Franciaország érdeke. Sőt. Amit azonban az oiaszok nagy­szerű vezéralakja kíván elérni, az kétségtelenül a leghelyesebb poli­tikai irányzat ma Középeurópában és éppen ez a politika fogja be­igazolni, hogy nem lehet Francia­ország egyéni'érdelei miatt tovább­ra is fönntartani azt az ideges fe­szültséget, amely örökös, háborús készenlétben tartja Európa nemze­teit. Akkor, amikor a világ minden áflamának végső célja a további béke megszilárdítása, akkor teljesen érthető, hogy Olaszország egészsé­ges külpolitika kiépítésén fáradozik és viszont teljesen érthetetlen, hogy ezzel szemben Franciaország, még mindig nem akarja belátni kül­politikája helytelenségét. Hiszen teljesen érthetetlen, hogy makacsul ragaszkodhasson egy állam olyan békeszerződéshez, amely alapjában elhibázott vo't és amelynek pontjai csak a további ellenségeskedés alapját vetik meg és elősegítik a j második világháború megindítását, amelytő 1 pedig minden józan kor­mányzatnak óvakodni kellene. Mussolini érti a do'gátésezt már jóegynéhányszor megmutatta. Most is tudja mit akar csinálni, amikor az európai egyensúly uj elosztá­sára törekszik, anélkül, hogy meg­vádolható 'enne imperialista törek­vésekkel. Hogy a franciáknak e z nem tetszik, az természetes; mert hiszen ez a politika megkövetelné a német szempontok honorálását is, ami a legnagyobb fájdalmat okozná Franciaországnak. Franciaország ezt tudja és tengerre bocsájtotta a Gloire nevü uj hadihajóját, hogy ezzel is dokumentálja háborús fel­készültségét. Pedig senki sem kétel­kedik abban, hogy a franciák föl­vannak készülve az uj háborúra. De abban mindenki egyetért, hogy ez az uj háború már nem fog száz­százalékos győzelmet hozni Fran­ciaországnak, hanem inkább Olasz­országnak és érdekkörének, amely belátja, hogy az egyéni érdekek­háttérbe szorításával, ma már o'yan politikára kell törekedni, mely meg­védi a kisnemzetek létérdékeit is. Ötven földrajztanár érkezését várják Nyíregy­házára a Földrajzi Társaság Didaktikai Szak­osztályának országos gyűlésére, amely május 6-án és 7-én lesz. A íöldrajzprofesszoroknak Szobor Pál főjegyző tart előadást a nyíregyházi tanyarendszer kialakulásáról. A földrajztanárok Nyíregyháza közönségének vetített­képes előadást tartanak. készségesen vállalta a földrajztaná roknak szóló előadást,; amelynek .(A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy az Or­szágos Földrajzi Társaság Didektí- | keretében a nyíregyházi tanyák"teie­kai Szakosztálya ezévi vándorgyü- —" "' 4 ~~ — Férfiingek, fiu apacsingek női fehérnemüek a legszebb kivitel ben készülnek Sz, Fajcsik Júlia fehérnemű varrodájában 2526—1 Selyem-utca 15. sz. lésének székhelyéül a NyirSég szék­városát Nyíregyházát választotta és már a téi folyamán megkereste dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtaná­csos polgármestert és kérte a városi tanács és a város közönségének tá­mogatását a vándorgyűlés iránt. A városi tanács hagyományos ven­dégszeretettei fogadta a földrajzta­nárok vándorgyűlésének tervét és a tanács a Szabolcsi' Tanári Kör elnökével, dr. Vietórísz Józseffel karöltve tette meg az előkészüféteket a nevezet S s kongresszusra, amelyen közei ötven földrajztanár érkezésé­sére számítanak. A Földrajzi Tár­saság Didaktikai Szakosztályának elnöke, dr. Varga György profesz­szor személyesen is tisztelgett Bencs Kálmán dr. polgármesternél és megkérte Szohor pái főjegyzőt egy előadás tartására. A főjegyzői püíési viszonyait és az íttem sajá­tos tanyarendszert fogja ismertetni. A terv szerint a "tanárok május 5-én este 7 órakor érkeznek Nyíregyhá­zára. Az elszállásolás után ismerke­dés tesz a Korona éttermében." — Másnap, május 6-án reggei meg­tekintik a várost -a kongresszus résztvevői, majd fél 11 órakor a városháza nagytermében közgyűlés lesz. Ezen a gyűlésen a központi előadói meflett Szohor Pál főjegy­ző tart előadást. A gyűlés után a Sóstón ebéd lesz. Majd a földrajzta­nárok társasaga begyalogol a vá­rosba és közbén megtekinti' a sóstói erdőt. Vasárnap este hat órakor a földrajztanárok a Kossuth reálgim­názium dísztermében ingyenes ve­titettképes előadást rendeznek a nyíregyházi közönség részére. A kongresszus második napján, május 7-én, hétfőn nyírségi ki'rán­Szombat Visszavonhatatlanul utoljára Vasárnap este A cigánykirály operett. Tárosi Színhá z | Vasárnap délután 4 órakor mérsékelt helyárakkal A kis király operett. Hétfőn Ünnepi nyitány. Ibsen a nagy norvég költő centennáriuma. Ünnepi előadás. Ifsirdos István kulturtanácsnok ur előadása Ibsenről. Utána pffirafr eredeti Lisérő zenéjével. Hétfőn Ünnepi nyitány.

Next

/
Thumbnails
Contents