Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-10 / 58. szám

MMHfpi 1921. wárcius 10. A műkedvelő hölgy szereplése azonban nem feielt meg a hozzáfű­zött várakozásnak. Ö maga is érezte ezt és az előadás után ked­vetlenül vonult vissza öltözőjébe. Jó barátja, a zenekritikus igyeke­zett őt vigasztalni és a következőket mondotta a meglehetősen mofett hölgynek: Nagyságos asszony, ne bu­sufjon. Ha" nem is volt e.ég tiszta a Cé-je, annál szebb volt a Há-ja. AZOK AZ ÁTKOZOTT BILLEN­TYŰK­V. B. barátom meséh. Liszt Fe­renc annak idején látogatást tett Kalocsán, ahol Hajnald Lajos érsek vendége voltj az ottani zárda le­ánynevelő intézetében. A tanárnők természetesen sorra felvonultatták a jól Zongorázó leánykákat a nagy mester előtt, aki 'érdeklődéssel liaíi­gatta azok produkcióját. 'A nagy lámpalázzal küzdő bakfisok persze sok gikszert csináltak. A főnöknő meg is jegyezte: - Bocsásson meg kedves mester tanítványaim hibáiért. Azért van­nak nagy zavarban, mert egy ilyen nagy művész előtt kefl játszaniok. A Ribákon nem csodálkozom, mondotta mosolyogva Liszt Ferenc, olyan közel vannak egymáshoz a billentyűk. MESSZE VAN-E MÉG PERKÁTA? Fáradt vándor haíacf az ország­úton. Szekér poroszkál utána s ami­kor utóiéri, megállítja és megkérdi a rajtaülő gazdaembert: Messze van-e még Perkáta? — Hát bizony vagy 10 kilométer­nyire. Megengedi, hogy felüljek a szekérre? Szives^'n, feleli a paraszt s az­zai kettecskén kocsikáznak tovább. Már jó ideje mehetnek, amikor az idegen ismét megkérdezi: — Mennyire lehet már az a Per­káta? Hát bizony most már van vagy husz kilométerre. Könyvismertetés. Az első teljes magyar útikönyv Svájcról. A külföldre utazó magyar, ha bármilyen tökéletesen is felszerelte utibőröndjét, egy fontos, sőt nélkü­lözhetetlen kellékét az utazásnak eddig mégsem vihette magával. — Nem volt magyarnyelvű útikönyv arról az országról, ahová utazott. Megér,kezelt ismeretlenül és idegén­nyelvÜ, utikönyvekből volt kénybelen tájékozódni mindazokról, amit tud­nia keli, hogy otthonosan mozog­hasson abban a városban, üdülő­helyen, ' ahová utazott. Ennek az anomáliának megváltoztatására ala­kult meg a Lloydkönyvek kiadó­vállalata, amely most adta ki az első kötést Svájc-ról, ahová a sta­tisztika kimutatása szerint évenként 18—20.000 magyar utazik üdülni, sportolni, az első magyarnyelvű részletes, megbízható és pontos uti­könyvet. A Lloyd útikönyv egye­síti "magában a "német bedekerek megbízhatóságát és teljességét az­zal a magas irbdalmi színvonallal, amellyel eddig egyetlen külföldi útikönyv sem dicsekedhetik. Aki Svájcba szándékozik utazni, annak nélkülözhetetlen barátja a Lioyd uti­könyvek Svájcról szóló kötete, amelyben minden benne van és amely "kényelmesebbé, olcsóbbá és otthonosabbá teszi az életet Svájc­ban minden magyar számára. Min­den, városa, üdülőhelye és féff sport­helye a legapróbb részietekig meg­található a Lloyd utikönyvében, amely 400 oldaton, 170 gyönyörű képpel, 12 részletes térképpel, erős á földmi?elésügyi miniszter talajjavítás! akciója 800.000 katasztrális hold szikes föld megmentésére. Ötéves kamatmentes hitelt kapnak és tizenőt érig adóked­vezményben részesülnek a talajjavító gazdák. (A «Nyirvidék»» tudósítójától). A földmivelésügyi* miniszter a mészszegény, kötött, szikes terüle­tek megjavítása ügyében rendeletet intézett Szabolcsvármegye alispán­jához, amelyben bejelenti, hogy a törvényhatóság területén állami támogatásban fogja részesíteni azo­kat a gazdákat, akik mészszegény, kötött,' szikes talajukat meszezés­sel megjavítják. Ezeket a talajokat, mint a kjsér­. lelek bebizonyították, a Treitz-féie meszezési eljárással feltétlen bizo­nyossággal meg lehet javítani. — Ugyancsak megállapították, hogy a már egyszer megjavított szikes szán­tóföld rendszeres mivelés és ok­szerű trágyázás esetén többé el nem szikesedik" el nem romlik és a ter­més katasztrális holdankint 3—4 mázsával emelkedik. A talaj javítási akció során a földmivelésügyi mi­niszter közel nvolcszázezer katasz­trális holdnyi területet akar meg­javtitatni. A javításhoz szükséges nyers­anyagot (cukorgyári mésziszap, mészkőpor vagy mésztufapor) első­sorban a 300 holdnál kisebb bir­tokon gazdálkodóknak (bérlőknek) központilag meg fogja a miniszter jszerezni s azt a birtokukhoz legkö­zelebb eső • vasúti állomásra, vagy kívánságukra a vasúti nyiltpátya azon szelvényére, mely földjükhöz legközelebb esik: elszállíttatja. Az állami támogatás két ir«­nyu lesz: í. A!gazda a költségekhez kat. holdankint 40 pengővel fog hozzá­járulni és gondoskodnia kell a vasúttól való elfuvarozásról és a mésznek szántóföldjén való szét­szórásáról. Az esetben pedig, ha a mészanyag nyilt pályán lett k* rakva, viseli a m. kir."államvasutak e icimen felmerült önköltségeit is. 2. A javításnál felmerülő összes költségeket — kivéve mégis a javí­tási anyagnak a vasúttól való elfu­varozás és szétszórása, valamint a talajelőkészitésseí járó s mindkét esetben a gazdát terhelő kiadáso­kat — előlegezi a miniszter oiy módon, .hogy azt a gazdák öt évig kamatmentes. hitel gyanánt élvezik, a hatodik évtől kezdve azonban a kölcsönért öt százalékos kamatot fizetnek. Ugyancsak a hatodik évtől (tiz év alatt évi egyenlő rész­letekben lesznek kötelezve a köl­csönt a gazdák visszafizetni. A megjavi ott szikes szántóföldek­nek a megjavítás előtt megállapí­tott földadóját az állam 15 éven belül nem fogja felemelni. Az állami szikíatalajjavitási ak­cióval kapcsolatban a földmivelés­ügyi |miniszter a belügyminiszterrel egyetértőig elrendelte," hogy az al­ispán utasítsa az érdekelt "községi, városi elöljáróságot, hogy irja ösz­" sze azokat a kisbirtokosokat, (bér­lőket), akik a szikes szántóföldek meg avi ására|ráhyuló űHami akció­ban résztvenni szándékoznak. Azokról, akik a kat. holdankinti 40 pengős hozzájárulást fizetik, a hozzájárulási költségeket szedje be, at így befolyt összegeket a köz­ség pénztárába "ideiglenesen helyez­ze el, majd pedig hetenkint az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet legközelebbi fiókjába, jegyzék mel­lett, elismervény ellenében száilitsfi be. Ugy azokkal, akik a kamat­mentes kölcsönt veszik igénybe, — mint- pedig azokkal, akik a hoz­zájárulást fizetik, a kötelezvényt 2 példányban írassa alá. A jelentkezési határidő március 31. A mészpor szállítása kizáró­lag zárt vonatokban 1928. május 1-től kezdve lehetőleg olyan idő­szakban fog történni, amikör a gaz­da a mészpor elfuvarözására a leg­jobban ráer. Hogy veszett el és hogy került meg néhány óra múlva Nyíregyházán a tállyai tanitóné aranykarkötő órája? Két vitéz közreműködésével kapta vissza a Kossuth-téren elvesztett aranyórát. t 'A «Nyirvidék» tudósítójától.), Áz elegáns, finom művű arany­karkötő órácska egy napi históriá­járól számolunk itt be a követke­zőkben : ( Az aranyórácska karkötőjével együtt ott csillog a Kossuth-tér ut­ján. Tulajdonosa, Orosz Antalní, tállyai tanitóné ejtette le anélkül, hogy észrevette volna. Az órát egy vitéz látja: Vitéz Pálházay nyugal­mazott tiszthelyettes. Felveszi, nézi, keresi az őrszemes rendőrt. Ott áii a Kossuth téren, ő is vitéz, Vitéz Borbély a neve. Vitéz Pálházay oda­siet a rendőrhöz, átadja az órát. Ez történik háromnegyed 12 órakor. A toronyóra is, a női karkötőóra is ennyit mutat. Néhány perc muiva az óra a rendőrkapitányságra kerül. Féi 4 órakor délután már újra ott csillog tulajdonosa csuklóján. — Oláh Mikíosné negyed 12 órakor járt a Kossuth-téren. Világosan emlékezik, amikor összeigazitotta ] karkötő óráját a róm. kath. ternp­i fom órájával. Ezután különböző üz­letekben járt, vásárolt. Egy órakor vette észre, hogy nincs az arany­óra a csuklóján, Sietv-e . visszain­dult azokba az üzletekbe, ahol az imént megfordult. Amint az Un­gár-féie áruházban is érdeklődik, nem hagyta-e ott óráját, az üz­íefben megszólal egy gyerek: — Nagyságos asszony kérem, én tanuja voltam, amikor" egy tiszt­helyettes átadott egy aranyórát a rendőrnek. Ennek a tanúnak szava után in­dulva jutott az órája után bánkódó asszony az állam rendőrségre, ahol nagy örömére a központi ügyeletes a kétségtelenül megállapítható tu­lajdonosak át is adta az arany kar­kötő órát. Két vitéz közreműködés se volt a szerencséje az aranykar­köíő óra tulajdonosának. Egy nyíregyházi essléá volt gazdájának számlájára vásárolt. (A «$íyirvidék» tudósítójától.) Gajdos Erzsébet nyíregyházi cse­léd egyik volt gazdájának nevévei visszaélve, vásárlásokat eszközölt. Előbb hust yPtt, pecsenyét készí­tett és azt jóízűen elfogyasztotta. Később betegen a kórházba került, ahol elgondolta, hogy egy kis cse­megét, likőrt hozat magának. Husz pengő értékű csemegét, likőrt ho­zatott volt gazdája szám fájára és a likőröket is elfogyasztotta. Be is csípett tőle. A csalás azonban ki­derült. Gajdos Erzsébetet letar­tóztatták és átkísérték az ügyész­ségre. 'Schopenhauer születésének száznegyvutdik évfordulója 1928-ban a nagy mester müve épp oly érintetlenül áU az egész müveit világ előtt, mint akkor, ami­kor megírta, annak ellenére, (hogy azóta a természettudomány* és a technika óriási haladásával kar­öltve^ a bölcseleti rendszerek gom­bamódra szaporodtak. Schopenhau­. er Kant iskolájában nőtt ki és a oémet filozófiában a kritikai ide­alizmus befejezésének tekinthető. — Harminc éves volt. mikor élete fő­művét, a «Die Welt als Wille und Vorstellung»-ot megírta. Főműve száz évvel ,ezelőtt jelent meg (a kiadókkal elkeseredett harcot kei­lett vívnia* ahiig a könyv megje­lent), é|s a benne lefektetett világ­szemléleti és i-meretelméleti prin­cípiumok a maguk teljességében ma is változatlanul fennálianaK. Filozófiai értelemben vett mély­ségesen vallásos ember volt, áthat­va attól a gondolattól, hogy nem a képzetek, a szinek, a vonalak és akkordok játszi világa a létező vi­lág, hanem az, ami emögött a játék mögött örökön örökké változatig nul egy: az Isten. Természettudo­mányi alapon irt filozófiai müvein ugyan itt-ott korrekturát eszközölt az idő, de Schopenhauer mély be­látása és nagyszerűsége mellett vali hz a tény, hogy a huszadik század legmodernebb filozófus-fizikusa, Albert Einstein, szintén három ka­tegóriával számol, a térrel, az idő­vel és az okszerűséggel. Nyugod­tan mondhatjuk, hogy a schopen­haueri dualizmus matematikai iga­zolást nyert, még akkor is, ha Ein­stein csak a kauzális világgal foglal­kozik, megmarad fizikusnak és a fi­zika fölébe nem épít filozófiai rend­szert. Világunk a tér és az idő vi­lága és ez a kettő az okszerűség komponense. Ezt állapította meg Schopenhauer filozófiai alapon és ,ezt állapítja meg fizikai alapon ma Einstein, száz évvel Schopenhauer főművének megjelenése után. Ez a tény egymaga igazolja, hogy Schopenhauer gondolatai nincsenek alávetve a mulandóságnak és örök igazságot jelentenek. — Uj tánctanfolyam Nyíregyhá­zán- Tisztelettel értesítem Nyíregy­háza tánckedvelő ifjúságát, hogy folyó hó 19-én, hétfőn este 8 óra­kor a Munkásotthonban (Bujtos-u. 48.) uj tánckurzus nyílik meg, a kezdők és haíaátók részére. Egy kur­Zus 6 hétig tart. Tandíj: személyen­ként 12 pengő. A tánckurzuson ei fehet sajátítani az összes magyar és modern táncokat. így a Charies­tont, Tangó 1928., Bfack-botton, Boston stt>. táncokat Már most'Be­iratkozhatunk a Munkásotthonban. Kivánato9 a mielőbbi ^erentkezés mert a tanfolyamot csak kellő szá­mú jelentkezővel nyithatom meg. Szíves érdeklődést kér : Schilttmayw Árpád oki. tánctanár. Vasárnap próbabál. j vászonkötésben, zsebben hordoz­ható iformájával elmaradhatatlan társa fesz a Svájcba utazó magyar utazóközönségnek. A Lloyd svájci utikönyve 9 pengőbe kerüí, minden < «t u H» »» H* könyvkereskedésben és a pályaud­varokon ís kapható, de megrendel­hető a Lloyd könyvek kiad óhiva talár nái"(Büdapesf, V., Aranv jános-uí­ca 15.) is.

Next

/
Thumbnails
Contents