Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-09 / 57. szám

192S. március 9. *miir" " nBi—iwi

i i»inii i JNfYÍRYIDéKL Tidám históriák. Köidi: Erdélyi Farkas. AZ ELVTÁRS A kommunista világban hazafelé menvén s egy- kis bolt eíé érve látom, hogy ott áll egy szódáskocsi s gardája felülve a bakra igy biztatja lovát az indulásra: — Olga ne! ' A íó nem moz'duf, mire emberünk rácsap ostorával, de Olga e

rre sem reagál. Egy kis inasgyerek egy ideig némán sszemtéfi az esetet, thajd bölcsen igy szói: - Bácsi, ne ugy mondja a íunak, hogy Olga, hanem ugy, hogy elvtárs. Meglátja, jobban fog indítani. A CSAKY SZALMÁJA A szabolcsi képviselőválasztások idején történt, hogy Csáky Károly honvédelmi miniszter egyhangú megválasztása után a kisvonaton Nyíregyházára igyekeztek a választási kerület székhelyéről s az utazó úriemberek közül azt mondja az egyik a másiknak: — Te Jancsi, adhatnál egy jó alkotmányos szivart. - Inkább te adhatnál nekem, inert te a kegyelmes ur mellett ültél, biztosan zsebre tettéi néhány darabot. Megszólal erre K- András: — Ne veszekedjetek fiuk. Majd ád mindkettőtöknek Csáky gzaimát. A NÉVESTI VACSORA Volt Nyíregyházán egy igen derék adópénztáros, aki bár tótosan beszélt, jó magyar ember volt. Egy délután a régi hires Mácsánszky-féle korcsmában borozgatott néhány jó barátjával s közvetlen vacsora előtt jutott eszébe, hogy nevenapja van. Nyomban meg hívta "a cimborákat vacsorára, akik szjves örömest mentek vele haza. Otthon a házigazda, aki özvegy ember volt, azt mondja felnőtt leányának: No lányom, itt vannak az én jó barátaim, eljöttek a névnapomra, gondoskodj egy kis jó vacsoráról. — Kedves apám, miért nem mondta ezt előbb, most már csukva vannak a boltok, mészárszékek, én nem tudok hirtelenében mit adni -enni, — felette a leány kétségbeesetten . — Ej, ej, azért ne pityeregj, hozzál aztat a kocsonya. — De hiszen azt tegnap megettük — felelte a leány. - Az nem baj, csak hozzál, mondotta pokoli nyugalommal a vendéglátó házigazda. Ugyancsak vele történt meg, hogy amikor a nagyságos titulussal járó rangra léptették elő, kikiált, a hívatafi altisztnek: — Kormöczy! — Tessék parancsolni nagyságos uram ! — felelte az a tiszt, aki nyomban beletalálta magát az uj helyzetbe. — Nagyon jói van, — mondotta elégedetten az újdonsült nagyságos ur. Küldje be nekem aztat a Rimóczyf! — Jelentem alásan a nagyságos urnák, Rimóczy ur nincs a hivatalban, mert kiküldetésben van vidéken. — Nekem az mindegy, akkor is küldje be, — jelentette ki megfelebbezhetetlenül a hivatalfőnök. AKI NEM HALT MEG A vizsgálóbíró kérdi a parasztot, aki szem és 'fültanuja volt az esetnek, hogy milyen körülmények között halt meg Horváth József? Tanú: Hát hisz kérem aláson, nem hóit az meg! Vizsgálóbíró: Nem látta kend, Ii minden hátráltatja Nyíregyháza színészetének felvirágozását ? Irta: Beéií Sándor. Első sorban az, ami Csonkamagyarország minden színházának a baja: az általános pénztelenség. Másodsorban megint egy általános ok: a mozi. Nyíregyházán például az a helyzet

i hogy a színház egy előadásával szemben áh naponta 6 mozielőadás. Az általános pénztelenségnek a színházra való kihatását legvilágosabban a következő példával illusztrálhatom: Mikor Kolozsvárnak 36000 lakosa volt, ott virágzott a vidék első Nemzeti Színháza. A »telt ház« volt a rendes állapot, a »gyér látogatottság« kivételes baleset. Nyíregyházának ma 46 ezer lakosa van és negyedakkora színháza, mint a régi kolozsvári szinház és itt a teli ház a kivételes csoda és a gyér látogatottság a rendes állapot. A színészet óriásit haladt azóta, amikor Kolozsvárnak 36.000 lakosa volt, ugy, hogy bátran ki lehet mondani, hogy egy-ké' kivétellel az idei nyíregyházi színtársulat számban, értékben felülmúlja az egykori kolozsvári művészcsoportot. Gulyásnak ugyan nincs E- Kovács Gyulája, de olyan nagy művésze ma az ország egyetlen városának sincs. A »Szinészfejedelem« címét és jellegét E. Kovács Gyula óta az ezerfejü Cézár senkinek sem sem adományozta. Nincs Pálmay Ilkája és Küry Klárája, nincs Szentgyörgyi Istvánja, de a Nyíregyházánál nagyobb városoknak sincs. Egyebekben azonban különb erőkkel rendelkezik, mint a kolozsvári nagy szinház zajos estéinek ünnepelt hősei és még sincs meg az a közönsége, melyet művészi n ivója révén megérdemelne. Az összehasonlítást csak aZok találják merésznek, akik csak arra gondolnak, hogy milyen nagyok lettek később azok, akik akkoriban Kolozsvárolt színészkedtek. Gál Gyula, Ivánfi Jenő, Hegedűs Gyula, Megyeri és még sokan a kolozsvári színházból keltek szárnyra, de Kolozsvárott ők sem produkáltak még többet, mint ma Nyir" egyházán Gulyás, Zemplényi, Kabos, Polgár Várady, Pattantyús. Daniss, Nóvák, Márkus, hogy csak a férfiakat említsem. Olyan Gertrudist, mint Nyíregyháza az idén, Kolozsvár sohasem látott. A maihoz hasonló táncos komikusok és táncos szubrettek akkoriban pedig nem is voltak. Világos tehát, hogv csakis az akkori pénzvisszonyok tették lehetővé a szinház nagyobb látogatottságát. Aztán mozinak akkoriban hirehamva sem volt. A köztisztviselők voltak a szinház leglelkesebb látogatói, mig ma a megalázó kedvezményekkel sem lehet őket rábírni, hogy beillesszék a színházi helyárahogy fel is boncolták, ei is temették? Tanú: Hát ezt már nem értem. Most is ammondó vagyok, hogy nem hótt meg. Vizsgálóbíró: Miféle bolondokat beszél maga össze-vissza? Tanú: Mán én kérem alássoin mindég azt mondom, hogy nem 'hótt meg, mer a dinyefődön verték agyon. A PATIKA CÉGTÁBLÁJA Mikor még J3udán alig lehetett magyar szót hallani és a boltok feliratai is németek voltak, két alföldi baka sétál az utcán, mikor az egyiknek feltűnik egy szép aranyozott cégtábla. kat a havi kiadások súlyos tisztájába. Az általános bajokon kivüi Nyíregyházán speciális, helyi Vomukozásu akadályai is vannak a színházlátogatásnak. Igy maga a színházépület, mely már régóta méltatlan Nyíregyháza rohamos fejlődéséhez. A nézőtér szük és barátságtalan. A nézők feszélyezik egymást a közelségükkel. A ruhatár a nézőtéren.,van s mozgolódása zavarja az előadás elejét. A padlózat éktelenül recseg és a székekről a földszinten lecsúszik az ember s minden öt percben vissza feli csúszni. A büffé csak paródia, az »előcsarnok« fűtetlen.. A szinház közvetlen környékié éle teién. Más városban a szinház a város legélénkebb részén van, kávéház, vendéglő közelében. Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten, Cegléden, Nagyváradon, Kassán, Pozsonyban és minden magyar városban csengő-bongó élet zajlik a szinház környékén. Annak köszönheti Miskolc, hogy este 10 órakor kezdődő éjjeli előadásokat is rendezhet, melyek rendszerint telt házakat eredményeznek. Nyíregyháza színházát a vidék nem látogathatja, mert a vonatindu lások a színházra nézve a legszerencsétlenebbül vannak elrendezve. Vagy nyolc irányban is szaladnak szerieszet vonatok, .de egy irányban sem lehet a szinhází előadásról vidékre hazatérni. A módos tirpák lakosság nem Jár színházba- Hogy miért nem ? A jó ég tudná megmondani. Vagy oktalanul takarékos, vagy korán fekszik, vagy nem tudja felfogni a szellemi szükségletét. Talán ez utóbbi a leghelyesebb meghatározás. A megyei és városi urak távolmaradása szintén érthetetlen jelenség. Aki jobban ismeri városunk társadalmi életét, azt e

mfegeti, hogy nálunk túlteng a társaságbeli »alkaimatosság«: a névnap, zsúr, tízórai tea, disznótor. Tulsok a mindenféle társas összejövetef, műkedvelői produkció, vendégeskedés, banketezés. Mindezekkei szemben meg keli állapítani, hogy Gulyás Menyhért, a jelenlegi színigazgató a mai viszonyok között jobb társulatot nem is hozhatna Nyíregyházára. Koronkay Rózsit a főváros és Miskolc minden fellépésénél olyan ünneplésben részesítette, mely csak a legkiválóbb primadonnákat illeti meg s Nyíregyházának büszkélkednie kellene azzal, hogy ilyen Isten áldotta művésznő játékát és mesteri énekművészeiét élvezheti. A helyi sajtó a legteljesebb megértéssel méltányolja is Gulyásnak erőfeszítését, elismeri a precíz, öszSzevágó előadások értékét és min• — Tudja kend, mi van oda írva? — Tudni tudom, de az sovábui van. — Hát mán két éve hogy privadiner kend, hát megtanulhatott svából. — No megájjik kend, megtróbálom elolvasni: A-po-thé-ke zur Mut-ter Got-tes, silabizálja a magyar. — Hát osztán mit tesz£n az magyarul? — Hát Apothéke — az patika, zur — az zur, Mutter — az anya, Gottes — az Isten. Érti e kend mán? — Mán hogy értettem vóna. — Mondja mán kend! — Hát aszongya hogy: Patika az anyád Istenéhez. dent elkövet, hogy a közönséget a saját szellemi érdekére figyelmeztesse, de minden hiába, ha a közönség, Nyíregyháza széles rétege még nem érkezeti ei annál- a belátására, íiogy a nagy szellemekkel váló közvetlen érintkezés, a művészek előadása utján való művelődés, vagyis a színházi előadások fátogaíása az egyetlen ut és mód mai feTki és szellemi nyomottságunk, lenyűgöződ ésünfc legyőzésére. A szinház látogatása a legjobb orvosság kedéiyvlíágunk mai leromlottságában. A színházon keresztül ismerjük meg az életet, a világot, az érzéseket, hangulatokat, a színház tágítja látókörünket, eszmevilágunkat, az emberiség lelki eletét, jóban-rosszban. Ne idegenkedjünk tőié, ne kicsinyeljük le hivatását, ne sajnáljuk tőle filléreinket, hamem inkább erősítsük érdeklődésünkkel buzdítsuk művészeinket lelkesedésünkkel, mert minden áldozatot, me iyét a színészetért hozunk, a magunk szellemi és lelki életének áldozunk 1 Van tzerenesím értesíteni a t. hölgyközönságet, hogy állandóan raktáron tartok selyem-, szalag- ég szalmakalapokat.— árai ni trltfitő olcsóak. Alakításokat, formálásokat 2 pengőért eszközlök. Tisztelettel: Rosenberg Eszti,! Kossuth ucca !7. sz. 1545 ! Hangverseny a tüdőbetegek jafára. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület helybeli fiókja március 17-én, szombaton este 8 órakor jótékonycélu hangversenyt rendez a Korona-szálló nagytermében. A hangversenyen Galanffy Lajos zongoraművész és Erdélyi János hegedűművész működnek" közre. A hangverseny tiszta jövedelme a szegénysorsu tüdőbetegek felsegélyezésére szolgál. Jegyek előre válthatók a Ferenczi-féié könyvkereskedésben. (Telefon 318.) Felbontották a nyíregyházi Yasitas Otthon kibővítési munkálataira beérkezett ajánlatokat. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Kedden délben 12 órakor bontották fel a debreceni MÁV üzletvezetőségnél 'a nyíregyházi Vasutas Otthon hat uj lakosztálllyal való kibővítésének munkálataira beérkezett ajánlatokat. Öt nyíregyházi és egy debreceni vállalkozó pályázott. A beérkezett ajánlatok a kővetkezők: , Lovass Ferenc és Kovács József 80630 P. ifj. Tóth Pál építőmester 77836 P 10 fill. Kálmán Károly oki. mérnök és építőmester 72393 PSzuchy József és Baiczár I. építőmesterek 78386 P 85 fill. Nyíregyházi , Cementáru Ipar R. T. 82113 P 81 fill. Tóth és Sebestyén, Debrecen 82710 P 25 fill. Az ajánlatok átszámítás alatt vannak. — Az összes tavaséi és nyári divatlapok már kaphatók az Újságboltban. — A Divat Siaion márciusi tavaszi külön száma megjelent. Tartalmaz 215 divatmintát. A tavasai külön szám kapható az Ujsá^bof libán. Ára 1 P 50 ftífcr. j