Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-07 / 55. szám

wár«ius 7. jAiMTIöáK 7 emaE^ML.^ A feltér mslteny. A kétsoros fehér frakkmellény jobb formát mutat, mint az egysoros, mert egyenés alsó széte meghúzza azt a -vonalat, mely viselőjét karcsúvá teszi. De kövértermetü urak azért mégis csak egysoros mellényt válasszanak, a földgömböt sem teszi karcsúvá az a vonal, mely eqi'.átorát övezi. I ' * Sok'via folyt arról, hogv visethefő-e a szmokinghoz fehér meikny. Kontinentális szokás szerint igen. Fárisban, DeauviUban és Montecarlón viselik, de a londoni uri társaság körében nem. Itt az a vélemény alakult ki, hogy a fehér mellény ünnepies jellegű ruhadarab, a szmoking viszont nem az. A kulcslyukon a Mielőtt a házasságokat megkötik, a leendő férj «s feleségnek néhány bizalmas szót keli váltani — négyszemközt. A férfiúnak myiltan be kelt vallani, hogy horkol-e, vicsorgatja-e a fogait, vagy álomkóros-e? Arról sem árt csevegni, hogy a féri pyjamában hajtja-e le majd fejét, mert ha hálóingben kívánná bámulni a hálószoba ablakából a holdat és a csillagokat, akkor inkább ne is kös-ön házasságot a modern nővel. Valamikor, talán nem is olyan régen, (jó reggelt sem mondott volna férjének á feleség, ha az nem teljesen fe öltözve jelent volna meg a reggeli asz álnál. Ma reggeli pyjamában ül le a modern férfiú a gőzölgő szamovár mellé és ebben az elegáns negyében olvassa kedvenc újságját és szívja el a nap első cigarettáját. A modern pvjama színes, miné. szine

sebb, annál kedveltebb. Ren.deRetése az is, hogy hangulatot keltsen és hogy belevigye a természet színességét a szürke életbe. A pvjamát ma már nemcsak az ágyban viselik. Finomult formái sok más alkatomra el vannak fogadva. Ismerjük a háló, a reggeli, esti, a veranda, a engerparti (Plage) és a fürdő pyjamát, nem is szólva a r^tdió és a" boudoir-pyjamáról. A mai férfi künn, az élet forgatagában, többnyire csak szürke igavonó, ide otthon, aranyozott kalittójában ivagy egy fiatal feleség ura, vagy .egy gazdag nő rabszolgája. Míndké."esetben szüksége van egynéhány pompás pyjamára. Madara tolláról-- Egy dunaparti előkelő szálloda ' portása mondta (egyszer nekem, hogy ő a vendég ruhájáról meg tudja mondani nemzetiségét. Durva szövetből szélesvállu .zakót, kétsoros bő felöltőt, vágottorru nehéz cipőt viselő ur — amerikai. Bolyhos felületű nagy felöltőben, fekete kemény kalappal járó, magas duplagallérra csa.olt nyakkendős, s

zines inghez fehér kézélőt viselő, cugoscipő; pasas — német. Szük szabású, világos, .egysoros felöltőben, szélesszéíü puha KalappaI,hegyesorru cipőben [megjelenő férfi — olasz, mig a rövid zakókabátos, dekoltálkt galléros, |keskeny kis csokornyakkendős, posz-óbetéíes félcipőt és vékony keztyüt viselő gavallér francia. A "magyart többnyire csak akkor ismeri föl a derék portás, ha megszólal, ugv látásra nem ritkán angol lordnak nézi. gliiicft gáp

óral Papp Daniéi vendéglőjében minden csutörtonön es szombaton REGGELIG NYITVA! Elsőrendű etalek é> itaUk. 12 óra attm hablem, korbelTlevw. — Zeue. Pont*.' m.zileiUs! '3*0 10 Tidám históriák. Wé*i

: Crdélvi Farkai AZ ANTISZEMITA PARASZT Beteg lett a paraszt tehene, kihivatja hozzá a zsidó állatorvost. Az állatorvos bedug a t

ehén egyik végébe (hogy melyikbe, azt a nyájas olvasóra bízzuk) egy instrumentumot s abba az efkészített port elkezdi fújni. Fujja-fuija s amikor belefárad, azt mondja * parasztnak: — Most már fújja kend is egy kicsit. A paraszt odamegy, kihúzza a szerszámot a tehénből s megfordítva dugja vissza.

#Csak ezután kezd hozzá a fuváshoz. — Hát kend miért fordította m

eg a csövet? — kérdi az állatorvos. Egy zsidó után csak nem veszem a számba, felelte sértődötten a paraszt. A VISZONTLÁTÁS ÖRÖME Volt nekem egy tanufótársam, M. Béla, kit az apja a nyári szünidő eltelt

6 után kocsin vitt be Debrecenbe. A kosztadónál a fiút letette, ellátta jótanácsokkal, elbúcsúzott tőle, Ö pedig, mig a lovak kipihenték magukat, elment a városba egyet s mást bevásárolni. Amikor elvégezte dofgát, befogatott s "hazament. Amikor hazaérkezett, majd a guta ütötte meg szegény öreget, amikor meglátta, hogy Debrecenben hagyott kedves fia nyitja ki a kaput az érkező Szekérnek. ORVOSI VIZSGÁLAT Lakik Debrecenben egy kiváló orvos, aki minden héten egy napon ingyen fendei a szegényeknek. Az öreg urat 'ilyenkor' igen sokan veszik igénybe, amiért is, hogy a vizsgálat gyorsabban menjen, meghagyta, hogy a betegek már a várakozó szobában vetkőzzenek fe és ugv jöjjenek be hozzá egyenkint. Egyszer kinéz az ajtón s látja, hogy az egyik e

mber nem vetkőzött le. Erélyesen rákiáltott, hogy azonnal vetkőzzék le. Amikor erre az e

mberre rákerült a sor, sokáig vizsgálja, de nem talál nálá semmi bajt. Hiszen maga egy erőteljes ember. Semmi baja sincs. Hát minek jött ide? Nem is azért jöttem kérem szépen, hanem egy számlát hoztam. TOJÁSVÁSÁR Van a Hegyalján egy községi jegyző, aki ném megvétője a barátko2'ásnak s igy gyakran megtörténik vele, hogy- ki-kimarad. Egyszer utrakészen azt mondja a feleségének, hogy fontos ügyben Liszkára keli utaznia, de este 8 órára otthon lesz. Az éteti terminusból reggeli 8 óra lett, amikor is kissé il.'uminált állapotban érkezett a községébe. — Furdafta a lelkiismeret, hogy adott szavát nem tartotta be s törte a fejét, hogyan békítse ki az asszonyt. Látja, liogv hetipiac van, belevegyül a vásárlók köze, odaáll egy szemrevaló leányzó elé, aki egy kosár tojást árui s megkérdi "tőle, hogy mennyiért adja. Ugyan ne bolondozzon már a tekintetes ur, — mondja a leány kuncogva. — No mi az ára? Megveszem! Tudod-e hugám, hogy hoi lakik a főjegyző ur? Oda ei is kell ám vinned. — Ej ne fessen má kunérozni. — Nem tréfálok én. Tudod-e, vagy nem, hogy hol fakóm? — Hát mán honné tudnám! — No vidd akkor a lakásomra ezt a kosár tojást és mondd meg a nagyságos asszonynak, hogy a főjegyző ur küldiNagy boldogan ment ezek után haza déltájban a főjegyző ur, abban a biztos hiszemben, hogy sikerült az asszonyt "kiengesztelnie, ánnái nagyobb voít azoínban a meglepetése amikor az asszony ezekkel a szavakkai fogadta: No te gyalázatos korhely. Derék egy mákvirág vagy, mondhatom Még a saját cselédedet sem ismered meg s megveszed tőle a .'tojást, amit én küldtem ki e[adás végett. A SZEMÉRMES LEÁNYZÓ A falusi kisleány kofálkodni megy be a városba, összes portékáját eladta, a kapott pénzt pedig egy kis zacskóba téve bedugta a kebelibe. Ezután vonatra üft s amikor otthon kiszállt, akkor vette észre, hogy pénze zacskóstól együtt elveszett", ózonnal visszafordult" a VároSba s egyenesen a rendőrségre megy, ahol felje:entést tesz az ismeretien tofvai ellen. Van valakire gyanúja ? — kérdezte az ügyeletes' rendőrtiszt. — Nem tom én kérem szépe

n, nem ismertem én közülök senkit. De mégis nem udvarolt magának valaki? — Nem e

mIékszem. — Ej-ej csóválta a fejét a rendőrtiszt — egy ilyen szemrevaló kislánynak csak udvaroft valaki? — Hát volt ott egy fiatalember — feleié szem lesütve a kislány. — No lássa. Hát aztán nem enyelegtek egy kicsit ? Az a fiatalember nem öle.'gette meg? Megölelni megölelt, — felelte pironkodva a szemérmes leányzó de én azt hittem, hogy tisztességes szándékai vannak. AMIKOR SÜKET A VŐLEGÉNY A házasulandó pár kihirdetését a nagvtisztefetü ur vette fei, de az esketést már a káplán ur végezte, aki nem tudta, hogy a vőlegény olyan síket, mint az ágyu. Megjelenik a lakodalmas nép a templomiban', s a káplán ur szép oktató beszéde után odaszól a fiatai párnak, hogy fogják meg egymás jobb kezét és mondják utána az eskü szövegét. Én Nóvák József szeretem — mondja előre a pap, a vőflegény azonban haffgat és bámulja a menyezefet. A tiszteletes ur másodszor is, harmadszor Is megkísérli a dolgot, de n?m megy sehogysem. A vőlegény nem szól égy kukkot sem. Végre a menrtyasszony — megunva a hallgatást — tölcsért csinál a kezéből és ugy orditja a fülébe : - Azt kérdi a tiszteletes ur, hogy szeret-e kend engem? Ojjé! — felelte nagy íelki nyugalommal a vőlegény. AKI A ROSSZ SZEME MIATT NEM HÁZASODIK Lakott a szomszédomban egy agglegény, aki nagyon rövidlátó volt. Azt kérdeztem egyszer tőle: - Miért nem házasodik meg már kedves öcsém, nagyon itt volna az ideje? Nagyon rosszak a szemeim, kedves bátyám, felelte a kérdezett, félek, hogy beletalálnék választani. AZ NEM BAJ KÉREMALÁSAN Szegény jó Kurcz bácsinak volt a szokása, hogy mindenbe belenyugodott s mindenre azt mondotta: Az nem baj kéremalásan. Egy izben nagyobb társasággal voltunk kint Tokajban egyik nyíregyházi jóbarátunk fiának a lakodalmán. A mulatság természetesen reggelig tartott s mi a kora* vonattal jöttünk vissza Nyíregyházára. A -vonatinduláshoz még Ijiányzott egy jó negyedóra, beültünk hát a váróterembe. A társaság igen jó hangulatban volt, bár kissé álmosak voltunk. Egyszer csak dr. W. Lidércfény nemzetköziszereplői: fanyar RÁDAy IMRE Német ERNA TOORENA OSKAR HOMOLKA Orosz NIKOLAIMAUKOFE D*n Kflf^lN E\?ENS Olasz ELISA LA P0F5TA Apolló szerdán-csütörtökön rágyújt egy nótára, hogy aszongya: Édesanyám is volt nékem... — Az nem baj kéremaláson — dünnyögte Kurcz bácsi félig alva, aki történetesen éppen az illető mellett üft. A TUDÓS ASSZONY Egy Nyíregyházán általánosan ismert úriember már harmadik napja feküdt'betögfen s az utolsó napon oiyan gyomorgörcsei támadtak, hogy az ápolásban kifáradt felesége éjszakára virrasztónak elhivatta a bábát. A tudós asszony az éj csöndes egyhangúságában efszunnyadt "a beteg ágya meflett lévő díványon. — Amikor félálmában hallotta a nagy nyögést, hogy jaj, jai, szinte öntudatlanul biztatta a beteget: — Csak nyugod tan-nyugod tan, mindjárt meglesz. Gyümölcsfák permetezéséhez DENDRIN és ENDA legolcsóbb ároa kspnató IZSAY KÁROLY festéküzletében Luther utca 6. Telefon: 2-45 Hirdetmény. A „Szabolcsi Bőripari Részvénytársaság" nyíregyházi bej. cég közhírré teszi, hogy a részvénytársaság közgyűlésén elhatározta a társaság feloszlását és felszámolását. Ennélfogva az 1875; XXXVII. t.-c. 202. § a értelmében felszólítjuk összes hítelezőíHket, hogy követeléseiket e hirdetmény közzétételétől számított hat hónap alatt a felszámoló bizottság elnökének : Dr. Klekner Károly kórházi igazgató főorvos, nyíregyházi (Kállay-utca, Szanatórium) lakosnak bejelenteni és érvényesíteni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1928. március 3. : Szabolcsi Bőripari Részvénytársaság felszámolás alatt: Dr. KWmer Károly s. k. Or. Beraáth Zoltús. k.