Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-07 / 55. szám

MeanoitL wiáieius 7 „Az ember és a félelem" Irta Aidrássy Sálnál. Teleki Jándorné (iránéven Szikra — van-e irodalmi "ember, ki e nevet nem ismerné?) tartott a «Budai klub» által rendezett felolvasó estélyen előadást a fenti cim aLa.lt, mely 'előadás lefolyásáról a Budapesti Hirlap f. évi 49. száma hozott ismertetést, kiemelve az előadás nagy értékét, szeméfyileg is tárgyilag is. Mai időben igazán dicséretre méltó nagy számban és zavaros közéletünkből kivezető útra mutató jóakarattal, — bár nem mindig kellő alapossággal — kidolgozott és előadott beszédek hangzottak és hangzanak el, kiváló férfiak és nők részériői s a hallott dolgok iránt aztán leginkább az előadók értéke után támad több-kevesebb érdeklődés, hatás és eredmény. Nevezett előadónő kiváltságos személye, de tárgya is, megérdemlett hatást eredményezett, azonban az én lelkemet, az előadás tárgyi beállításának némelv része, szinte aggodalomba ejtett s ne

m hallgathatom él — igen fontos közérdekről lévén szó — hogy a gondolkodó, műveltebb lelkek figyelmét is ráirányítsam a dologra. Kezdem a felolvasás bezáró soraivar, mely a B. H. tudósítása szerint, egy nagy Íróra történt utalással, mint annak megállapítása, igy hangzik: «lrjunk uj bibliákat, hogy megépíthessük a hidat a föld és a mennyeknek orsziga között.» , ' Tehát uj boákra van szükség. E szükség igazolásaként hangzott ei mintegy az egész előadás «Mózestől— Lenin ig», annak megállapításával, hogy az emberi élet zűrzavara az örökös félelembői fakadt £s terjedi S a félelem az egész arapja a vallásoknak és Mózestői Jézuson át a ma inapig, amibőt következik aztán az uj bibliák szüksége. Kellő tisztelettel jegyzem meg, feltéve a nagynevű írónőről, hogy Emersonnak, ennek az igazán íegeisőrendü amerikai belátó léleknek «Az emberi szeflem képviselői» c. munkáját nemcsak ismeri, hanem annak tárgyai tiszta képben állanak lelké előtt 's így tudnia kell, hogy midőn Emerson az «Irók» képviselőjéül Goethét állítja be és jellemzi, e je.Temzésben szó Sincs vallásos vonatkozásokról, hanem tisztán irodalmi, művészi értékekről, mely értékek szinte csodás egymásrahatása közt még a Goethe elsőrendű szelleme sem Iát tiszílári •mindig 's ebblőt vonja <fe ^ .aztán Emerson azon végső tételét: «Nekünk is bibliákat kell írnunk, hogy az eget ismét összekössük a földi világgal.» S igy végzi, — Emerson t. i. — «A lángész titka, nem tűrni semmi hazugságot; valósítani mindent, amit tudunk. Az uj kor magas műveltségétől, a művészetek tői, tudományoktól, könyvektől, crnberekiől igaz hitet, valódiságot js kitűzött célt követelni. S először, utószor, folyvást és végnélkül: — felhasználása által'tisztelni azigazságbt.» Tehát Emerson előtt Biblia és Igazság: t—' egy. S - hogy melyik Biblia? ez is tisztán áll azok előtt, kik az Emerson nagyiátó lelkét, életpályáját, tudományos értékelését ismerik. Igy' aztán az a biblia, amelyet az írónő felotvasásában Iát és amelyet Emerson lát — két külömböző látószögből, nem egyforma. S abba a 'gondolat és képzeletvonalba, melyet gróf Teleki S.-né beállít Mózestől—Leninig, mint a félelmen alapuló lelki zavarok indító okai közé, a Krisztus Evengefiumának Bibliája, nem helyezhető. Sőt!... Az tény, hogy — nemcsak Mózestól, hanem azelőtt már tízezrek, vagy százezrektői, amint az emberi gondolkodás megindult, a benne és körülte örvénylő éietáramok meglátására és elképzelésére nézve (amelyre vonatkozólag tiszta képet nyerhetünk a Természetiudományi Társulat» pompás és tanúságos kiadványaiból, p. o., hogy csak egy párt e

mIitsek: Lehmann: Babona és varázsfás, Mahler: Babylonia és Assiria, Gardner: A régi Egyptom, Krohn: A Finn-ugor ősvallas) •— az ősemberben a félelem volt vezető érzés, az önfenntartás első eszköze, segitségkereső. ösztön feiebb-felebb főidtől az égig- De... Éppen ezen De... az az áthághatian határárok, mely elválasztja a jézusi Bibíiát minden többi bibliától, hogy az embernek Isten és emberhez vafó életviszonyát s e viszonyból folyó kötelességét nem az önző és félelmes uraifní életélvre heiyezí, hanem a szives szolgálatkészség szerető eiyére. A Krisztus evangéliuma szinte uj paradicsomkertje a szolgálatkészség elvéből fakadó bizalom és isteni segitőképesség és gyöngédségbői fakadó hitbátorság életderüjének, nyugalmának, égig emelő akaraterejének. Csakhogy!... Igen, csakhogy a Jézus bibliájának félelmes vagy félelemmentes jellegét, nem a kütömböző egyházak dogmáin keresztül kell keresnünk és megállapítanunk, amefy dogmák nagyrészben csakugyan «Mózestől— Leninig» vezetnek inkább, mint alvoz az evangéliumhoz, m

eIy az égi kegyt'fcin örömüzeneteként igy hangzott a Jézus szivén keresztül saját ajakáról: «Hallottátok, hogy megmondatott a régi-knek: széresd felebarátodat és gyülö'd ellenségedet. Én pedig azt möndom néktek: szeressetek ellenségeteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, joltegys^k azokkal, kik titeket náborgatnak és kergetnek, hogy legyetek a fi mennyei atyátoknak fiai, ki felhozza az ő napját, mind a jókra, mind a gonoszokra és erőt ad mind az igazaknak, mind a csalárdoknak földjükre. Így legyetek ti tökéletesek, mint.mennyef atyátok tökéletes!» S minden lépése, minden szava igy zeng és visszhangzik földtőf az égig! Ez az éíeter^sitő Biblia, amely megépítette azt a hidat a föld és a ^mennyeknek országa köáött.» Más biblia az, mely újításra vár, m

eIy lövészárkat( val, ágyúival, robbanó- és büzbombáivai és százféle uralmi dogmáival ^ szerető szivek közé ís a maga mérgét 'hintegeti, kegyes temp- lorrn ájtatoskodások különböz» formái között is. Ehez a bibliához bizony-bizony azt a régit "kellene előhozni, mélyet fe.feszitettek a tőle félő kegyes farizeusok! Hát nem látná ezt az a müveit női félek? hogy ujat kíván! (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A volt rendőrségi székház épületében t

egnap délben 12 órakor nyitotta meg a nyíregyházi közigazgatási 'tanfolyam első félévét a belügyi kormány képviselője dr. Kállay Miklós főispán. A megnyitó ünnepélyen .magjelentek Mikecz István alispán, a tanfolyam igazgatója, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Mikecz László dr. árvaszéki elnök, a tanfolyam igazgatóhelyettese, Szobor Pál Nyíregyháza város főjegyzője, helyettes polgármester, Szesztay Zoltán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, vármegyei főügyész, dr. Tóth László vármegyei másodfőjegyző, Sarvay Elek dr. ügyész, 'Vitéz Mífcó Bertalan vármegyei árvaszéki ülnök, Kardos István kufturtanácsnok, Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő, Nagy Eiek műszaki tanácsos, Fekete Jenő állategészségügyi főfelügyelő, Lipovniczky Sándor róm. kafh., Ferenczy Károly ref., Paulifc János ág. li. ev .lelkészek, Horváth Bertalan helyettes pénzügyigazgató, Korányi Gyula dr., Harsányi László főispáni titkár, Recsky András testnevelési felügyelő, Antal János testnevelési előadó, Gaái István tanár, Ofáh János kir. ügyész, Ziía"hy Kiss Tibor gazdasági felügyelő, Ferenczy József kereskedő. Az érkezőket a közigazgatási tanfolyam gondnoka, Lukács Jáios fogadta és kalauzolta, Lukács János maga is elsőrangú közigazgatási es pénzügyi szakember, volt erdélyi iegyző, akiben'a jegyzőképzés ügye kiváló munkaerőt nyert. A megnyitó ünnepségen, ameiy a közigazgatási tanfolyam világos", napfényes, csinosan és praktikusan berendezett előadói termében ünnepi 'külsőségek között folyt fe, kedden utoljára JOHN GILBERT parádés szerepe: AZ ÉLET CSAK KOMÉDIA... Pesti szerelmi történet 9 felv. — A hintái legény: John Gilbert. A jasszleány: Renée Adorée. A csábító: Lionel Barrymore. Színhely; Budapest, Városliget 1912—13, És a fényes kiséró' műsor

. Szerdán BRITIi CsíitőrtökSn HATALMAS UrU ATTRAKCIÓ Lidércfény Regényes szerelmi történet 2 részben, S2 felvonásban egyszerre, iső rénz: A bün útja. — ií-ik rész A szerelem ébredése. Főszerepekben: Ráday Imre, Erna Moréna, Karín Evens. Kizárólag fetwőtteitHa^

! Sióadasak kezdete í, 7 és 9 orakor. Kállay Miklós főispán, a belügyminiszter képviselője lendületes megnyitóbeszedet .mondott. Ezen a megnyitó ünnepségen — mondotta a főispán Szabolcsvármegye közigazgatása nagyjelentőségű ünnepet öj. Ünnepe ez a nap Szabolcsvármegye közigazgatásának, mert az a tény, hogy az uj közigazgatási tanfolyam itt, Nyíregyházán, Szabóicsvármegye székhelyén nyílott meg, esősorban elismerő gesztus afelé a közigazgatás felé, amelyet Sza bolcsvármegye az ország ebben a részében gyakorol. — Ennek a vármegyének közigazgatása, ennek a közigazgatásnak szefleme, komoly, alkotó munkára való készsége kiválóan alkalmas arra, hogv az uj jegyzői generáció előtt példakép legyen és énnek & tanfolyamnak haf.gatói azért jöttek ide, hogy munkálói legyenek ennek a széliemnek, eísajátítói annak a tudománynak, amelyet a közigazgatás életté tesz, és amelyet szigorú kötelessége itt tanárnak is, tanítónak is magáévá tenni. És itt ä tanfolyami munkában két lényeges momentum van, amelyet a tanári karnak tanítania kell s az ífjuságnak magávai kell vinnie. Első a tudás, a telkészütség, második a szellem, a lélek. Itt, az előadásokon megszerzik a hallgatók mindazt a tudást, tájékozottságot, felkészültséget, ame.ylyel bátran neki indulhatnak az életnek, de a tudás, a tájékozottság nem elég, a könyvek, jogszabályok magukban kevesek, nekünk szellemet, lelket kell itt adnunk, a magyar falu leikét, a magyar jegyzőnek a magyar falu lelkével kefi ősszeolvadniok, a jó magyar ember, a jó magyar jegyző amit tanult, amit tud, azt a maga magyar lelkén át a magyar faiu leikévé olvasztja össze. Még kell itt ismernie tanárnak tanítványnak a falu íelfcét és ezt a Telket a tudomány :szellemével, lelkével egy nevezőre keli hozni ennek a közigazgatási fanfolyamnak. Meg kell itt értenie a .hallgatóságnak, liqgy az internacionális tudás magában nem vezet célhoz, szeretni kell tudni a magyar falut, imádatosan szeretni a falu magyar népét csak akkor tudia ma^gát* megértetni vele, csak akkor éri ei a kitűzött célt, akkor jut eredményekhez. Dr. Kátlay Miklós főispán felhívására ezután a "hallgatóság és a tanári kar elmondja a Hizekgyét majd a tanfolyam egyik hallgatója mond hálás köszönetet a tanfolyam megszervezéseért és komoly, felkes munkára tesz fogadalmat. Mikecz István alispán, a közigazgatást tanfolyam igazgatója veszi át ezután meleghangú beszéd á Magyar faló s a magyar oép imádatos sieretetére lelkesítette a hallgatókat dr. Kállay Miklós főispán a ayiregyfeázi jegyzői tanfolyam ünnepélyes megnyitása alkalmival mondott beszédében. Icádén reggel 8 órakor Szobor Pál főjegyző érájával kezáődött mag i mtmka a tanfolyamon.