Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-29 / 73. szám

6 hí\ímmé%i i—a mimmii nwnimnma 192», március 29 •UBOBBHanaBcn' OVÁS! Az utóbbi időben gyakran bukkannak fel világhúű készítményünk silány utánzatai, amelyek megtévesztően utánozzák a Diana sósborszesz közismert jellegzetes alakjat. Ezek-ellen a védjegybitorlást és tisztességtelen versenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló és súlyos következményekkel jaró tö<vényes eszközöket. Óva intünk mindenkit az ilyen megtévesztő utanzatok forgalombahozatalatol és kérjük a fogyasztóközönséget. hogy a netán tapasztalt visszaéléseket saját erdekében közölje velünk. Diana Ipari és Kereskedelmi R T. Budapest. Yidám históriák. Kézii: Erdélyi Farkas. FALUSI TÖRTÉNET. K- bodrogközi falu jegyzője panaszkodott a bírónak, hogy a kaszálója elvénül, nem kap egy napszámost sem, aki lekaszálná. A biró meg akarta mutatni a tekintélyét a jegyző előtt s igy szólt : — No nem baj, kérem alásan, tessen csak az ügyet rám bízni. Holnap ie lesz kaszálva a rét, de jó vacsora legyen ám. Ugy is történt. A bi,ró összeszedte az elö'járósági tagokat s vezetésével lekaszálták a jegyző rétjét. A jegyző is kitett magáért, mert este az embereket jó vacsora várta. Mikor pedig a sok jót bekebelezték, a bíróban megmozdult az ősi virtus, pohárral kezében fefyült s a következő dikciót vágta ki— Az Isten képezzen fel bennünket, hogy. a jó' és a rossz útra térhessünk." Nem azért mondom, hogy igy. vagy ugy, csak hát hogy igyunk. Ezzel lehajtotta a pohár bort az atyafiak élénk ietszése közben. A CÍVIS MEG AZ ORVOSAz egyik Debrecen környéki tanya gazdája orvost visz a városból nagybeteg feleségéhez. Mikor már vagy 6—-8 kilométer távolságra lehettek Debrecentől, egy szembe jövő emberrel találkoztak, aki intett az orvost vivő cívisnek, hogy ál íjon meg. A szekér megállt s az ember nagy titokban odasúgja a cívisnek, hogy meghalt a felesége. Az orvos felhasználta az alkalmat, leszállt a szekérről, hogy kinyújtóztassa összerázott tagjait. A cívis hagyta, hogy az orvos egy pár lépéssel eltávozzék a szekértől s ekkor a komát maga mellé ültetve, közévágott a lovaknak s VJBZszatóáltott a hoppon maradt orvosnak: — Meghalt az asszony, nincs már szükség az orvos úrra! A doktor hiába kiáltozott, a cívis többé vissza se fordult, ugy, hogy az orvos kénytelen volt gyaíogszervisszabandukolni Debrecenbe. A CÍVISNEK ERŐS A TERMÉSZETE. Ez tjjs a'vistöríénet. Egy civis már napok óta gunyasz'ott. Nem ízlett neki sem az é.el, sem a munka de még a hegyes köpéö sem csuszszant ki a fogai közül akkurátosan, mint szokott történni. Nyilvánvaló, hogy baj van. El is határozta, hogy megvizsgáltatja magát az orvossal. Bemegy az orvoshoz, aki alapos vizsgálat a'á veszi a pápisíaszinü cívist s miután megállapítja, A „Nyirvidék" április elsejétől nagy kedvezményt ad olvasóinak. Minden héten 6 olyasét, akár előfizető, akár példányonkint vásárló, ingyen lefotografáltatunk és 6 6 levelezőlap nagysága fényképet adunk ajándékba. — A „Nyirvidék" minden példányában egy utalványt talál az olvasó, amellyel 9 pengó helyett 4 pengőért csináltathat magának tényképet Csépány Jenő műtermében. A »»Nyirvidék« kiadóhivatala április elsejétől nagy meglepetéssel fog szolgálni kedves olvasóközönségének .Olyan kedvezményt adunk, amilyennel talán egyetlen magyar vidéki lap sem dicsekedhetik. Április elsejétől kezdve minden »Nyirvidék« lappéldány külön számot kap, helyesebben minden példányban lesz egy utalvány, amelynek más-más lesz a száma. Ezeket az utalványokat ki keh vágni a lanbó' és legalább egy hétig meg keli őrizni ,mert minden pénteki napon sorshúzást tartunk, amely alkalommal az addig megjelent számokból egy bizottság jelenlétében 6-ot kihuzatunk. A kihúzott szamokat a szombat este megjelenő vasárnapi számunkban közöljük. Aki a kihúzott számú utalvánnyal jelentkezik Csépány lenő fényképészeti műtermében, {Bessenyei-tér 7.) őt nyomban le- I darab művészi kivitelű, levelezőlap fényképezik és keszitenek részére 6 i nagyságú fényképet teljesen díjmentesen. Mindezeken felü' a 6 közül utol lajdonosa egy héten beiüi a városjára kihúzott szám még külön ju- I ban 5 kilométert talomban részesül, amennyibe i tu- ' ingyen utazhat. Evégből megegyezésünk sprint • akár egyedül, akár társaságává', a egy helybeli autófuvarozónak kell kocsi befogadó képességének aráfeihivnia a telefonszámát, a 456-ot, nyában a megjelölt távolságra ahol nyomban rendelkezésére bocsá-; igénybe vehet, tanak egy személyautót, amelyfct i Őrizze meg tehát az utalványokat, amelyek mindezeken feKi/" már ar- j hogy ha azzal jelentkeznek ra is jogositják tulajdonosukat, i Csépány Seiő fényképészeti műtermék (Bessenyei-tér 7.) akkor ott 9 pengő helyett 4 pengőért készítenek részére 6 darab levelezőlap nagyságú, művészi kivitelű fényképet, akár saját részére, akár családja részére ,egyéni, vagy csoportfelvételben. Tehát vigyázat! A »Nyirvidék« lappéldányaiban április elsejétől jelennek meg az utalványok! Ezt a dátumot ne felejtse ei és mindennap vágja ki az utalványokat ,ameiyek szerencsét hozhatnak önre ,s egyúttal nagy kedvezményt is biztosítanak. í" hogy komolyabb baj nincs, receptet ir azzal a meghagyással, hogy az orvosságot vegye be a páciens s I másnap ismét keresse fel, amikor is már remélhetőleg teljesen jól fogja magát érezni. A civis mindenben az orvos meghagyása szerint járt ef s másnap már eléggé vidoran köszönti az orvost. Az orvosnak is felderül az arca s kezeit dörzsölgetve kérdi a civist: — No atyámfia, hát használt a. kis orvosság? — Hát doktor ur, ugy volt az — mondja a civis — hogy be\ettem én az orvosságot és alighogy bennem vót egy kicsit, máris ki akart belőlem jönni. — Ugy-e, ugy-e, — mondogatja az orvos.A civis végignéz az orvoson s flegmatikusán ennyit jegyzett meg: — De erősebb volt a termiszetem, oszt nem engedtem. HAJÓGYÁR A NYÍRSÉGEN. Van Szabolcsvármegyének egy Községe, nem volna ildomos, ha nem emlékezném rneg ró'a és derék népéről. A községet igen sokszor emlegetik «liajógyárávai» kapcsolatosan. Hogy ez a jelző honnan származott a községre, nem tudtam ) megállapítani, noha magam is ott j laktam husz esztendőn keresztül, j Nem egyszer megkérdeztem az öre- , gebbeket, kutattam írásokban is, de megnyugtató eredményt mégsem tudtaam elérni. Egy jel van, ami arra mutat, hogy inne

n eredhetett á község vulgója s ez az, hogy pecsétjében egy hajó fogaskereke foglal heiyet. Ezt a hajógyári titulust, — ha csak megközelítőleg is, — egy kis fantáziával a Következőkép tudom megmagyarázni: Van ennek a községnek még ma is egy része, melyet «vizi város» néven neveznek. Ez a falurés/ a Nyírvizek szabályozása előtt vizzel, mocsárral vo't a többi falurésztől elválasztva, ugy hogy a nyolcvanas évek közepén is gyakran megtörtént, hogy a nagy vízben a szekerek megmerültek. A viziváros túlsó oldalán mint egy szigetből emelkedett ki a Dessewffy-féle hitbizomány egyik megalapozója, Kállay Ignác által épített négyszárnyú csűr és magtár. (A régi építészet e remekét be kár volt lebontani.) Ezekbe, hogy a magas vízállás miatt nagy kerülőt ne kelljen tenni, a termést nyomtatás végett tutajon szállították. Mivel a község ez a része igy nyerte a «viziváros» elnevezést, nem tehetetlen az sem, hogy ekkor kaphatta azt az elnevezést is, ami máig is rajta maradt, hogy ott van a hajógyár.. - * Ez a község már a honfoglalás idején lakott liely volt. Szláv telepesek laktak e helyen, amit a törzsökös lakosság neve ma is bizonyít. Oprics, Treszkój Riczu stb. ne\ek mind a szláv település mellett szó'nak. Szívben és lélekben azonban jó magyarok ezek az emberek. Büszkeség, nem egyszer a hetykéig, szorgalom jellemzik e népet. A férfiak szeretnek kupeckedni, asszonyaik nagy ügyességgel kofái kodnak. Hajdanában, mig az erkölcsök kissé m.eg nem szelídültek, nagyon kedvelték a verekedést. Nem kellett ok sem, a virtus kitört a legényekből s amikor a magyar veg a2 orosz véggel összekapott, bizony nem egyszer 50—60 ember állott egymással szemben és bizony ugy hullottak az emberek, mint őss'.et a legyek. Vo't rá eset, hogy egy héten 2—3 boncolás is volt. Jött azután a csendőrség, melynek tekin ély- nyomá t lassan lehiggadt a vér s elmultak a gyakori verekedések. Hogy mennyin-' vei< ed ős voli ez a nép, arra a legjellemzőbb a következő eset: A főszolgabíró megjelent a községben, hogy az elöljáróság tagjainak megválasztását lefolytassa. Elmagyarázza a képviselőtestületnek, hogy elöljáróknak csak büntetlen előéletű embereket választhatnak. Erre feláll egy képviselőtestületi tag s ezt mondja: — Nagyságos főszolgabíró urj Ilyen emberek nálunk Nincsenek, akkor tessék P-ból választani elöljárókat. AZ ÖREG HALÁSZ PANASZA. _ Van K- községben egy öreg halász, aki bejött a Nyirvizszabáiyoíó Társulathoz és panaszba tette, hogy nagyon drágán vette ki a csatornában való halászati jogot, mert kevés a víz... »...oszt teccik tudni, ha az ember bő vizbül fog csak egy kiló halai is, bizonyomra mondom, hogy jóizii falatot eszik beiüle és ném megy az orrába a kandi szag» — indokolta meg kifogását a halász. Kelemen és Britz cégnél áprili» hó 9-ig tart az olcsó kiárusítás á Tiszántúli Mezőgazdasági Kamra gyümölcstermesztés fejlesztési propaganda kiállítása, sz Országos Magyar Sasdasági Egyesület tenyészállatvásárjásafc keretébe®. íA Nyirvidék tudósítójától.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által évente visszatérőlég megtartani szokott és immár általános jjeHegü mezőgazdasági kiállítássá bővült Országos TenyészáUatvásár kereteibe szervesen illeszkedik be a Tiszántúlt Mezőgtízdasagi Kamara áltaí' ugyancsak évente viszszatérőieg megrendezett tudományos szakkiállítások csoportja, me.y ezidén a Kamara gyümölcstermelést propagandisztikus tevékenységének tudományos és gyakorlati eredményeit tárja az ország gazdaközönsége elé. A maga nemében páratlan gondossággal és szakavatottságfgal egybeállított gyűjtemény a Kamara szakirányú gyűjteményeinek csak egyik részletét képezi és a Kamara nagynevű igazgatójának: Dr. Rácz Lajos m. kir. gazdasági főtanácsosnak tervei alapján oly célból állíttatott egybe, hogy az a Kamara által évente nagyszámban megtartani .szokott szakelőadások és téli gazdasági tanfolyamok tanyanyagának szemléltetését és ezá.'tal a haladni vágyó gazdaközönség okulását szolgálja. A gyümölcstermelés elméleti és gyakorlati részét egyetem legesen és részleteiben is feíö.elő szákgyüjieményefc színesen és sok gyakorlati utmutafássai tárják elő azon feladatokat, melyek a hazai gyümölcstermelés fejlesztése érdekében megoldásra várnak. Alkalmat nyújtanak a gyümölcsfák megismerésére, tökéletesen ter-