Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-27 / 71. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1928. március 27 Ezeken a síneken ilgyanis 'Lincsak egyes kocsik ,hanem egész garnitúrák haladnak s nagyon jó

1 tudjuk ,hogy a városháza sarkán vagy a kaszinó előtti kanyarnál, a gőzfürdőnél micsoda kellemetlen és fülsértő hangversenyt rendeznek a nyikorgó kerekek. Mindezek a szempontok a legnagyobb aggodalmat keltik bennem j ném a terv megvalósítása iránt és nem hallgathattam el azokat, abban a reményben, hogy talán még nem késő. Tanáccsal természetejen nem merek előállani. A bizottság körültekintése bizonnyá' meg fogja 'alálni a helyes megoldást. Csak kötelességemnek ösmertem, hogy a fenti szempontokat is figyelmükbe ajánljam. Legfeljebb mint sok oldalról hangoztatott óhajtást vagyok bá

Tor itt megemlíteni, hogy igen sokan a leghelyesebbnek és legtermészetesebbnek azt tartanák, ha a szobor az Oktogonnak egyik ,vagy másik előterébe, akit a Dessewffy-kert, .'kár a Károlyi-kert előtti virágos pázsit közepére kerülne, a széksor és az aszfalt-járda közé. Ott szerintem is igen kedves és nyugodt hátteret kapna akár a Dessewffy-, akár a Károlvi-kert facsoportjaiban és nyugodt környezetet ahhoz, hogy aki megakarja szemlélni, előlrőt-hátulró

1 Kényelmesen körüljárhassa és elmerülhessen a kínálkozó élvezetben. Azt hisszük, hogy az itt feltárt érvelések hatására többen szólnak, a szobor elhelyezéséhez olvasóink közül is. Válaszok a Nyírvidék színházi körkérdésére. Egy tüdőbeteg interjúja az iparosokkal, kereskedőkkel, a földbirtokos németkisasszonyával és önmagával. — Háromszor akkora színházat kell épiteni a Táros szivében, mint a jelenlegi, s a helyárakat le kell szállítani a mozihelyárai nívójára. — Egy diák, aki azt hiszi, hogy a körkérdésre ő felelt meg a legtökéletesebben A Kereskedő Ifjak Egylete harmadik kulturestjén április 2-án hétfőn Móra Ferenc mutatkozik be Nyíregyháza közönségének. Bár még alig csendesedtek ei a Porzsoltat sikerének 'hullámai, a Kereskedő Ifjak Egylete pihenés nélkül folytatja a maga elé fűzött kulturprogramm végrehajtását. Szabó László oktató, Por'zsolt Kálmán Szórakoztató efőadása után az előadás befejező láncszemeként Móra Ferenc ^gy harmadik etemet hoz magával az előadói pódiumra, az örök, minden bajt, gondot feledtető mosolyt. Móra Ferenc jelentőségét, munkásságát nem keirkü-ön méltatni, őt, akit méftán tekinthetünk a régi magyar polihisztorok utódának, egyformán ismeri *a regéket, a kulturhistória tudományt, ismert és szereti a ,nagyközönség, felkesedik érte az i/juság és a gyermek szeretetévei rajong érte az a gyermeksereg, amely az ő könyvébői játszva tanulta és t mu'ja meg a betűvetés tudományát. Alig van a mai magyar életnek még egy szereplője, aki olyan szé.'es rétegeket tudott vorna hivávé, rajongójává tenni, mint Móra Ferenc. Épen ezért biztosak vagyunk benne, hogy Nyir egyháza város köZönségfe is aázal a' szeretettei és érdeklődéssel várja és fogadja az ő előadását, mint mindenütt, ahoi ő megjelenik, fővárosban, vidéken, megszállott területen egyaránt. — A Jó Hazüoayfia: Rögtönzött ételek cimü legújabb füzete megjelent és kapható az Ujságboítban Ára 65 fillér. I. Méltóságos Főszerkesztő Ur! ' A hétnek valamelyik napján kinyitom azt a fránya Nyirvidéket, no de olyant mer kérdezni, hogy miért nem jár az iparos, kereskedő, földbirtokos, no meg én, a színházba. Soha sem kaptam még ilyen finom, könnyen oldható gordiusi csomót, amire a legkönnyebben tudok válaszolni". Válaszom erre a kérdésre a következő: A főszerkesztő ur jobban tetszik tudni, mint én, miért nem jár a közönség a színházba? Nagyon kérem a főszerkesztő urat, kegyelmezzen meg Írásomnak és ne itélje máglyahalálra, mert sok hosszú napokon keresztül-jártam ebben ,az ügyben, mig körkérdésemet a közönségnek a színházba való járás elmaradásának okáról összeállíthattam. Megkérdeztem az tparosta.rsaaaím

at

j miért nem jár színházba? A következő feleletet kaptam: az oka az, hogy a hosszú, nagy télen munka nincs, tehát a kereset elmarad. Fogadalmat tettek, ha kereset lesz, az egész háznépét színházba fogják vinni. Kereskedőket kerestem t

et azután, s kérdem, mi az oka, hogy nem járnak színházba. Felvilágosítás céljából a következő választ kaptam: azért nem járnak színházba, mert a munkásságnak nincsen keresete, nem vásárolnak. Akik még vásárolhatnak legtöbb része részletre vásárol. Minden hónap elsején fizetnek egy töredéket a részletbe; örülnek, iiá tudnak boltbért, házbért, adót fizetni. Mondja a kereskedők többsíge, hogy az ő finomleikü, drága feleségeik' akármilyen zsugorí módon spórolnak, nem te'ik ebben a pénzvaltságos d-valvációs helyzetben, hogy a színházi kultúrának áldozzanak". Fogadalmat tettek őkis, ha a helyzet változik, lesz ismét pénz, fognak járni a színházba. Körutamon elmentem egyik földbirtokoshoz, de sajnálatomra nem találtam otthon. Helyette találtam egy gyönyörű szép nemet teanyt, tőle kértem információt, miért nem járnak színházba? A kisasszony azt mondotta, hogy ők minden áldott este járnak színházba, de jelenleg a család kiment a tavaszi munkálatok ellenőrzése céljából a gazdaságba. Mikor már távoztam, utánam szaladt a kisasszony és kért, írjam meg, ha hazaérkezik a család, ismét minden este a színházban lesznek. Azutan megkérdezem magamat, te gézengúz létszámcsökkentett ember, miért nem pártolod külföldön is nagy sikert arató hines színházi magyar kultúránkat? Mit felelhetek, csak azt, hogy a letűnt korszakban boldog voltam, zsebem duzzadt a pénztől, nem ugy mint most, hogy a lapos guta kerülgeti. Lehetetlenségnek tartottam, hogy kibírtam volna békeidőben, hogy meg ne jelenjek Tháüa istenasszonyának felszentelt csarnokában. Őszinte fiu vagyok, az is maradok, s igy megmondom, hogy a közönségnek legtöbb része azzal a súlyos baciUussal van megfertőzve, amelyik engemet is megtámadott. Nincsen pénzem, de majd lesz — rapszódiát furulyázzuk. Ezért nem járok, én meg hasonló sorban szenvedő társaim a színházba. Gulyás igazgató urnák szépen, lágyan, kellemesen mondottam el, hogy mi a baj a színházba járás körül. Néhai áldott emlékű gróf Tisza István szavait idézem: háborúhoz pénz! pénz.! pénz! kelt — színházba való járáshoz ugyanez kelt, ami a legkevesebb van a népnek. Ez az indító oka, ezért nem lehet a színházi kultúrát hathatósabb módszerben pártolni. Tudom, hogy a főszerkesztő ur nagyon szigorú és csalj: negyven sor irást engedett. Én ugyan átléptem a demarkációs vonalat és körülbelől száz sort írtam. Nem tudom e nemzetvédelmi szempontbó

1 igen fontos érvei net negyven t sorban kifejezni. Kérném a főszerkesztő urnák kegyes engedelmét hosszú elbeszélésemért. Maradtam a főszerkesztő urnák mindig hűséges szolgája LöwV Ferenc, makkegészséges, tüdőbetegnek miPutty Lya, Joseph Schildkraut Rablólovag Irta: Biró Lajos Szerdán és csütörtökön a Diadalban. nősített posta altiszt. Jelenleg amatőr' közlekedési akadály. Lakásom, ha a rendőrség keresne, Nyíregyháza, Debreceni-utca 2. szám. II. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapjokban közétett körkérdésükre válaszolva, hogy miért nem jár a közönség a színházba, hát csak egyszerűen azért nem,, mert a mai nehéz viszonyok közt élő középosztály, kik azelőtt a színházba járó publikum igen tekintélyes részét képviselték, nem mehetnek, mert a helyárak igen magasak. Én tehát a következő megoldást ajánlom: Építsenek egy uj színházat a vá< ros szivében ne olyan eldugott helyen, mint amilyen a mostani, mert ez nagyon sokat tesz és legalább háromszor annyi befogadó képességgel. Természetesen a helyárakat ugy kellene megszabni, hogy az a mozihely árakkal kb. egyenlő legyen. S igy aztán vissza lehetni hódítani a közönségnek'ezt a részét a mozitól, amely eddig a színházba járt. " , Hát kérem, tisztelt Szerkesztő ur, az én szerény véleményem szerint ez volna a legmegfelelőbb megoldásomért ha olcsóbb lenn" a színház, akkor nem kellene színészeinknek a legtöbbször üres nézőtér előtt játszani. Tisztelettel: tg,y varost polgár. III. Már két választ is olvastam a Nyirvidékberi a színházlátogatásra vonatkozó körkérdésükre, de engem egvik sem elégített ki; igy hát elhatároztam, hogy én is .megírom a véleményem. A színháznak, különösen az utóbbi időkben,legnagyobb konkurrense a mozi mindinkább, elvonja a közönséget a színháztól. S miért? Mert sokkal olcsóbb. Moziban a legdrágább hely a páholyülés 1 pengő 50 fillér, színházban" pedig a legolcsóbb a kjarzat 1 pengő és a zsölye 2 pengő 80,fillér. Már most az a kisfizetésű tisztviselő, inkább elmegy 1 pengő 20 fillérért moziba, —ahol uri helyen zsöllyén ül, azért a pénzért, minthogy elmenjen színházba drágábban támlásszékre, a hova szinte derogál neki ülni. Azonkívül nem nagy kulturváros Nyíregyháza — nem akarom evvel a "közönséget megsérteni — és jobban is kedveli a mozit. Az egész szinházjáró közönség olyan csekélyszámu, hogy ha a szinház kétszer ekkora volna, egyszerre heleférne. Mindig ugyanazokat az arcokat látja a

z ember a közönség soraiban- A mai nehéz világban pedig nem telik akárkinek süriin a színházba járni; elég, ha egy héten egyszer, maximum kétszer el tud az ember menni, pláne egy nagyobb család. fíf Hót főn í Városi Szinház! Pénteken A legnagyobb színházi siker év«k óta! Nyíregyháza szenzációja! Derű, napfény, ragyogás a szí apadon! A cigánykirály Operett újdonság! Szájról-ssájra adják a legszebb magyar operett sikerét! Kedden NAGY SÁNDOR felléptével; Ass aranyember Szerdán, ut óljára a ssesonban: lazz operett! Cs&tt&Xi a ©SÓlfcJazz operett!