Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-25 / 70. szám
Nyiregyháza, 1928. március 25. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 70. szám. Előfizetési érak helyben és vidéken: Egy héra 2'50 pengő. Negyedévre 7'60 pengő. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20°/« engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szém 139. Postachequ* Kéziratokat nem adunk vissza. Á mezőgazdasági termelés világversenye. A , Nyirvidék" számára írta: Schandl Károly dr. államtitkár. A mezőgazdasági termelésben világverseny dul és Magyarországon mindenkinek érdeke, hogy közelről meglássa ezt a harcot. A mezőgazdasági verseny keletkezése tutajdonképen 1790-re, a francia forradalom idejére nyúlik vissza. Angliában indult meg a Tiarc a földbirtokosok és a gyárosok között. A birtokos osztály; az ipari munkásság védelmére keft á saját érdekeinek megvédése céljából. A harcban a szabad kereskedelem győzött. Ebben az időben Anglia még nem Számithatott a gyarmatok importjára, mert a hajóút nagyon hosszú volt. A tulajdon képen i export és import a XIX. század közepén ka,z4 dődött, amikor Amerika a kukoricával megjefent a világpiacon. A tengerentúli verseny Dániát növénytermelési szempontból törö *e áz exportáló államok sorából. A dán mezőgazdaság feljsmerfe a hefyzetet, á'.tért az állattenyésztésre. Magyarországot is súlyosan érintette az amerikai hu/a megjelenése Európában. A németek ebben az időben észrevették, hogy nagy suiyt keli helyezni a mezőgazdaságra és Bismark meg is aiapifotta a modern agrárizmust és érdekében kibontotta a vámvédelem Zászfaját. Ez az idő, náfgunk a 6 forintos buza korszaka volt. Termeim alig lehetett, értékesíteni és hitelt szerezni még néhezebb. Az uzsora minden faja pusztította a falut. Az óceánjárók hozták a tengerentúli búzát és kukoricát és vittek az embert. Az ember-export ellen Karolyi Sándor gróf emelte fel szavát, hogy megvédje a magyar gazdát. Megindult a magyar szövetkezeti mozgalom s ennek köszönhető, hogy a világháború még kataszírofáíisabban nem végződött. A mezőgazdasági termények világversenye tulajdonképen a háborúban kezdődött ei. Angfia növelte gabonaterületét, Amerika pedig tefjes erővef látott hozzá, hogy a konjunktúrát kihasználja. 1917. óta 221 százalékkal növekedett ^z amerikai búzatermő terület. A nagy termelés idézte azután elő a háború után a nagy versenyt. Igaz ugyan, hogy Anglia gabonatermelése azóta csökkent és Oroszország is kikapcsolódott az export szempontjából számításba jöhető áffamok sorából. De csak egy időre. A kommunista gazdálkodási rendszer csődöt mondott, a Szovjet engedményeket tett és rövidesen eljön az idő, amikor Oroszország is nagy mennyiségben dobja piacra a gabonáját. Kanada, az Egyesült "Államok, India és Ausztrália megnövekedett gabonatermelés eazonban óriási versenyt provokál. A háború után azok az államok, amelyek bevitelre szorulnak, mind arra törekszenek, hogv magukat ei tudják látni gabonával. Most, amikor a békét hangoztatják, készülnek a háborúra. Olaszország mindent megtesz, hogy gabonaszükségiefét fedezni tudja. Az ílfrikai gyarmatokra évenként százezer embert küld, hogy gabonaterületeket hódítsanak. A szomszédos Ausztria és Csehország ugyancsak fejleszti gabonatermelését. — A legutóbbi osztrák gazdagyülésen már büszkén mondották, hogy burgonyából exportálni tudna és gabonatermő feruieftükef 300 ezer hektárral akarják növelni. Követelték a gabonavámok felemelését és a szerződés esetleges felbontását is. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet statisztikája szerint Magyarország földterületének arányát véve, a legnagyobb területen termei búzát. Hazánk az európai gabonát exportáló áflamok közö't az első helyet foglalja el's rajta kívül csak három Balkán állam exportál némi gabonát. Az ország termelésére hatást gyakorolt, hogy a faiu ;népe ma már fogékonyabb a gazdasági haladás iránt. A háborúban világlátott gazda készségei mutat az újításokra. Remélni lehet teTiát, hogy a versenyben a siker kilátásaival veszünk részt. A statisztika azt mutatja, hogy 1926-ban már a 3 milliárd aranykoronát meghaladta a Csonka-ország termelése, vagyis többet termeft, mint ezen a területen a háború elölt. A külkereskedelmi méreg azonban azt is feltünteti, hogy a kivitelűn k, 85 százaléka a mezőgazdaságra jut. Fejlődést mutat a mezők gazdasági termelés, még pedig azért, mert az értékesítést még időben felszabadította a földmivelésügyi kormány. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyar búzával áll vagy bukik az ország. A kérdés, hogy milyen eszközöket keli ígénvbevenni,' hogy a világversenyben sikerrel vehessünk részt. A vámpolitikát a gabonaexport érdekei "szerint keli folytatni. Területnyerések rév én nagyobbítani keh a búzatermő talajt. Palakok rendezésével" és mocsarak lecsapolásával még nagykiterjedésű területeket leliet biztosítani a termelésre. A pestmegyei vadvizek lecsapolásával 100.000 holdat nyertünk. Az intenzivebb talajmüvelés nemcsak mennyiségbeli, hanem minőségbeli javítást ís jelent. A traktor bevezetés érdekében már sikerrel fofyik a munka. A íalajjavítás a műtrágya használatának propagálásával érhető el. Az utóbbi esztendőben már 16 ezer vagon műtrágyát használt a csonkaország, holott ezen a területen ezelőtt csak 10 ezer vagon volt a szükséglet. f;s itt van a , szikes probléma. 1.200.000 katasztrális hold szikes talajból 800-000 hold mészszegény szikes területet ' termékennyé lehet tenni. Nemesitett vetőmagakcióval növelni lehet a buza sikértartalmát és minőséget. A nemesitett buza kiállja a versenyt az export manitoba búzával, mért Európába csupán harmadrendű matt itoba kerül. Gazdasági szakismeretek terjesztése biztosítja, hogy az apró gazdaságok is okszerűen gazdálkodnak. Olaszországban ma tizSzerannvi gazdasági szakiskola van, mint volt a liáboru eíő'.t. Fontos az o'csó termelés, de jelenleg a hitei drágasága miatt nehéz ezt 'a 'kérdést me"|oÍclani. — A szövetkezésben van az efő, a szövetkezetekkei eférheti a,gazda, hogy függetleníti magát. Nagyon fontos az értékesítés. Csak teljes szolidaritással fehet az értékesítés problémáját megoldani. Meg keh 'szervezni á s/c/-etfcezeti gabonaértékesítést, hogy a kisgazdák áruját egyfömegben lehessen piacra dobni. Kifelé a szövetkezetnek és a "magánkereskedelemnek egy uton kell haladni. Magyarország iparának, kereskedelmének is fel kell vonuím 'és mozgósítani kell minden anyagi erőt s akkor az efveszfett világháború után a gazdasági világháborúban a magyar föld győzelmes fesz. A Kisvasutak tiz éven belül kiépitik a városban a kettős vágányú, körforgalmű villamos járatot. Villamos kocsikon bonyolítják le a személyforgalmat a Vay Ádám utcán és a Káliéi utcán a vámházig — Naponként két pár vonat közlekedik a balsa-kenézlői hidon át Nyiregyháza és Sátoraljaújhely között. — A képviselőtestület egyhangú határozattal szavazta meg az uj Tiszahidhoz való 150 ezer pengős hozzájárulást. A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtestülete péntek délután 3 órakor tartotta rendes havi közgyűlését, amelyen Szohor "Pái Főjegyző, helyettes polgármester elnökölt. A Hiszekegy imájának elhangzása után Szohor Pál helyettes polgármester felhívja a képviselőtestület figyelmét arra, hogy a közgVüfés tárgysorozatának Í7- pontja a balsa—kenézíői Tíszahid költségéhez való 150.000 pengős hozzájárulás, amelv tárgyalási pont miatt a közgyűlést az'1886- XXII- tc.. 131. szakasz alapján 15 nappal a ki^z1' gyűlés előtt meg keflétt "hirdetni Megállapítja, hogy -az a meghívó kibocsátásával meg is történt. A kitünteteti mmiszierek üdvözlése. A tárgysorozat előtt bejefenti a helyettes pofgármester a képviselőtestületnek, hogy a \KormányZó' u* őfőméltósága Pesthy Páf dr. igazságügyminisztert és Mayer János földmívefésügyi minisztert az I. o. érdemkereszttel tüntette ki a közszolgáíat terén szerzett elévülhetetlen érdemeiért, javsofja, hogy a kitüntetett kormányférfiakat a képviselőtestület üdvözlő feliratban köszöntse. A képviselőtestület > javaslathoz örömmel és lelkesedéssel járul hozzá, majd Szohor Pál helyettes polgármester Kordován Jánosról, az efmuit hóban elhunyt képviselőtestületi tagról emlékezik meg. Kordován egyik kiváló tagja volt a képviselőtestületnek, aki a közélet t erén is,.Ie!kesen tevékenykedett. Bejelenti, hogy a képviselőtestület koszorút he.yezett az elhunyt koporsójára. A képviselőtestület emiekét jegyzőkönyvben örökíti megi és a gyászoló családhoz részvétiratot intéz. Az elhunyt Benczúr Gyulánérói emlékez'k meg ezután kegyelettel a "nelye.tes polgármester Nyíregyháza szülöttének, a halhatatlan festőművésznek özvegye a napodban hunyt ei. ^ város képvfselőtestüfefének küldöttei i?e m jefenheffefc meg az eíhunyt "'Nagyasszonjí temetésén, mert Benczúr Gyuíáné meghagyta, hogy ne adjarn^mmmm IniCtfáli f»llirÍR«limlÍ Benedekffynélja Hunoári* Cipó^rnházban, Hw||¥ 11 USP • 8wB Ul|l «Ur S UIIRII Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ncc» 5. szám. — Telefon szám: 195. Női fekete divat pántus és fűzős cipők 1C80 pengő Női barna divat pántos cipők 1 Ch"80 . pengő Női tavaszi divat Bés és világos drapp sevró pántos cipők 80 pengő Férfi fekete maga6 fűzős cipők garantált minőség •f O80 A** pengő Férfi tavaszi divat fekete félcipők lakk orral 80 pengő Férfi divat 1 -20 1 n "Női divat selyemllör harisnyák g*^ j| Női divat ^-ia selye.^harisnyák g-80^ | , png 5 Gyermek tavaszi félcipők, patentharisnyák, zoknik ériási választék^an^^SziveskedjékJ^ 2011 Egyes szám ára 16 fillér.