Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-18 / 64. szám

1928. március 18. JsÍYÍRYlDáiL „Kossuth Lajos független, szabad, művelt és boldog Magyarországa lesz nevelői ideálunk" A tanítóképző ifjúságának ünnepe. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A közönség nagy- érdeklődésé mel­títt folyi íe a tanítóképzőintézet míD­den mozzanatában nivós március 15-i ünnepe. Az énekkar precíz ki­dolgozásban adta elő a Hiszekegyet Kurucz Mihály IV. évf. növ. erőt és lelkesedést sugárzó előadásban szólaltatta meg az izzó hangu'latu Taipra magyart, amelynek friss rit­musát az énekkar zengő akkordjai vették át áz jgen szép daiszámban. Az ünnepi beszedet Adorján János V. é. n. ifjúsági einök .mondotta Tartalmas, lendületes méltatás, íei­kes, modern tanítói célkitűzés voft a tanulóifjúság szónokának beszéde. Az énekkar kiváló sikerrel adta elő a segesvári csatatér szellemeit idéző hatalmas számot, majd Rossuk Gyu­fa III. e. n. Szávay Gyulának »Már cius idusán« c. kévéssé ismert, nagy­szabású ódáját adta elő figveimec j keltő kvalitásokkáf. ' A műsor zeneszáma egy AlCaga­kvartett bemutatása volt, majd a Himnusz imája hangzott el. Az jskofai ünnepség után az inté­zet tanári testülete és ifjúsága zárt csapatban vonult a Kossuth szobor­hoz, amefyet a tanítóképző évröl­évre megkoszorúz. A szouornái a szobornál a Himnusz után Ador­ján János ifjúsági eínök aposztro­fálta Kossuth Lajost és fogadalmat tett, hogy a magyar tanítóság neve lői eszménye Kossuth Lajos függet­len, szabad, müveit és bo-'dog Ma­gyarországa. Az énekkar Hornyák lózsef ifjúsági karnagy vezt ésével a Talpra magyar előadásával fejezte be a nevelőhatásu, szép ünnepsé­ge­Bensőséges ünnep volt a tanító­képző gyakorló iskolájában is, ahol Czimbolinetz János V. é- n. mon­dott emelkedett szel.'emü ünnepi beszédet. Irodalmi betyárok garázdálkodása a szabolcsi falvakban. Szélhámos ügynökök országos hírnevű irodalmi társaságok nevében több száz pengős könyvvételekbe ugrasztják be a hiszékeny közönséget. A kultúra terjesztése minden idők ben nemes feladat volt, trianom letiprásunkban pedig, mint egyet­len hathatós fegyver — mindany­nyiunk s2en; kötelessége. Annál nagyobb bűn és lelketlenség a kul­túra' nevében elkövetett visszaélés önző haszonlesésből, mert el­riasztja a sóvárgó, vágyó lelket, kulturális igényei kielégítésétől. Régóta sok a panasz az úgyne­vezett könyvterjesztő ügynökök el­len, akik zseniális rábeszélő tehet­séggel megáldva különbnél kü­lönb trükkökkel- valósággal kény­szeritik a gyengébb akaratú könyv­barátokat sokszor erején jóval fe­liili könyvvásárlásokra, amelyekvé­gén a késői bánat, a fizetési részle­tek elmulasztása, majd a könyörte­len per következik. Egyenesen felháborító és a ható­ságok, valamint az érdekelt elökslő irodalmi körök kötelessége meg­akadályozni további elterjedésében az erőszakos könyv .ukmáíásnak azt a szemérmetlen és hitvány módját, amelyről most szereztünk hírt Az" egyik szabolcsi község jegy­zői hivatalában egy szép napon megjelent egy elegánsan öltözött ur: — V. S- adóügyi jegyzőt kere­sem. — En vagyok, mivel szolgálha­tok? — X. Y- vagyok Budapestről. Engedje meg jegyző ur, hogy leg­elsősorban én gratulálhassak Ön­nek azért a megtisztelő, ritka ki­tüntetésért, amely önt érte azáltal hogy a budapesti...., (itt egy orszá­gos" hírnevű, előkelő irodalmi tár­saság nevét emliti) társaság érté­kes irodalmi munkássága méltó el­ismeréséül tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta meg! — De kérem, e z lehetetlen, ez tévedés, másról Ieh et szó, mert én soha Uram, nem tévedek! szól fölényes mosollyal az ismeretlen, — t mert nekem jutott a nem réméit szerencse, hogy a társaság díszoklevelét, amelyben önt a tag­válasziásrói értesiti, átnyújthas­sam. És már elő is veszi táskájából a 'ényieg díszes kiáHitásu okleve­let, amelyen kétségbevonhatatlanul V. S- neve áll ragyogó betűkkel. — És mi: keli'ezért fizetnem? Kérdi a meglepett jegyző, aki kény­telen hinni saját szemeinek és már örül is a dolognak. Bizonyára is­merik az irodalom iránti rajongá­sát és olvasták egypár versét a helyi újságban. ö" kérem semmit, e 7 teljesen gra is. Ellenben felhívom figyelmét Önnek, mint a ..... társaság uj és illusztris tagjának Herczeg Fe­renc legújabb kiadású és remek kö ésii összes müveire, amelyet ön, mint tag potom áron, 68 pengőért szerezhe t meg havi 8 pengős rész­letfizetésre. — Iele vagyok részletfizetések­kel, nem tehetem, sajnálom, nem rendelhe em meg, nem bírom. — Uram! — feleli e melt hangon az ügynök ur, — "önnek, mint a társaság tagjának kötelességei ií vannak. Kötelessége támogatni a magyar irodalmat, a kulturát stb. stb. Nagvon sajnálom, de nem rendelem "meg, nem tehetem. Fz a végleges válasza? Igen! Akkor sajnálom, de a ct!sz ck­levei.^' vtssza neu ventian/ És az elképedt jegyző kezéből kiveszi díszoklevelét és' elpakolja táskájába a többi díszoklevelek rhellé: Uram Önt a ..... társaság tag­jai sorából törölni fogja. Ezzel eltűnik. íme a legújabb ravasz trükkje á könyvhiénáknak, akik ellen fel­hívjuk" ugy a hatóságok, mint az érdekelt irodalmi társaságok figyel­mét. Bizalom dolga Bizonyára sohasem adná oda aranyóráját egy kovácsnak javí­tásra TaLán olcsóbban vállalná a munkát, de On nem bizna benne. Miért tenné ki tehát — csekély megtakarítás vagv más okok miatt — finom selyem, gyapjú, erépe és flór dolgait közönséges szappan vagv akármilyen, esetleg védjegynélküli mosószci hatásának 7 Használja teljes bizalommal a jól ismert „Lux * szappanpelyhef — csak zári kék dobozban valódi! .Jótállunk erte, hog> mindaz, ami a tiszta vizet elbirja, valaha kárt szenvedne. Nem vállal­hatunk azonban felelősséget akkor, ha csak -gyszer is olcsóbb pótszereket hasznái .Lux" Kimérve nen kapható. Lever és Tarsai k. u Budapest Az ev. Kossuth reálgimnázium március 15-i pályadiját Pecsenye Zoltán VIII. o. t. nyerte el. (A «Nvirvidék» tudósítójától). Az ev. Kossuth reálgimnázium március 15-i ünnepélyének jellegét évtizedek óta az az irodalmi mun­kásság adja meg, melyben nemes versenyre kélnek a VIII. osztály leg jobbjai, hogy a tanári kar áltál ki­tűzött pályatételt megoldják. Eb­ben az iskolai évben a tanári kar pályatételül magának Kossuth La­josnak politikai szereplését tüzt e ki. A tételt három tanuló oldotta meg s a tanári kar tagjaiból ala­kúit biráló bizottságnak véleménye alapján a kar javaslatára a /eál j gimnázium kormányzótanácsának f. hó 13-án ta'rtott ülése, melyen dt Szopkó Dezső helyettes felügyelő elnökölt, megállapította a pálya­munkák értékét s a jeligés levetek felbontása után kitűnt, hogy a pá­lyadijas munka szerzője pecsenye Zoltán Vili. o- t., mig a vele egyértékü, csupán a feldolgozás módjában nem egészen olyan sike­res munkát, melyet szintén jutalma­zott a kormányzótanács, Kezá& Ist­ván VIII. o- t. írta. A harmadik munka szerzője, mely nyilvános di­cséretre méltónak bizonyult, M aczav Gyula VIII. o- t. A Petőfi-pályázat eredménye eb­ben az évben eredménytelen " volt, amennyiben a beérkezett két pá­lyamunka nern felelt meg annak a mértéknek, amelyet az ilven pályá­zatkor a tanári kar elvár. Ennek az eredménynek a kihirde­tése és a jutalmak kiadása képezte az ev. Kossuth reálgimnázium már­cius 1 5-i ünnepélyének gerincét. A nagysikerű és nagy- érdeklődés mei­]ett lefolytó ünnepségen dr. V/e­tórisz József igazgató mondott meg­nyitó beszédet, örömteli sziwel mu­tatva rá arra, hogy ami nyolc év­tized óta benne élt a magyar szi­vekben, a márciusi napok emléke s amelynek megünneplését a nem­zet akarata határozta el, most már törvényhozásilag is ünneppé vált. Az ünnepi beszédet Kozák István VIII. o- tanuló tartotta, lendülete* szavakkal jelölve ki a magyar ifjú­ság helyét a nemzet jövendőjéért való küzdelmében. Petőfi Nemzeti dalát Nagymáte György VIII. o- t. szavalja erőt sugárzó határozott­sággal, Feczkanics Sándor III. o­tanuló ügyes szavalata s különösen Máczay Gyula VIII. o- t. egy Szatmáry költemény lendületes sza­valásával vált ki nagy hatást. A Kossuth- és "Petőfi-pályázat eredményét Bem'gny Andor tanár adja a közönség tudomására, a ju­talomdíjakat pedig elismerő szavak­kíséretében dr. Szopkó D ezső he­lyettes felügyelő adja át. Az ünnepélyt az énekkar szerep­SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg íknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö i szobában lö pengő naponta. Orvosát ^ en kra»" Nyíregyháza, Kállói­ntca 42. sz ám.

Next

/
Thumbnails
Contents