Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-17 / 63. szám

e JSíVíltYIDÉK. 1S28. mároÍMs 17 harry LiedtKe«KoldusdiáK«/

v\egérKezett NYOLCVANADIK MÁRCIUSRA. Hogy rabok tovább nem leszünk, Arra esküdtünk nyolcvan éve... Nem soká újra esküszünk... Életre kél a mult emléke... * Életre kelnek március Szabadság-vjvó ifjai... Szabadság-szerző himnuszuk Tüzes dalát már hafíani... A tavasz hívó szózatán Zöldbe szökken a rügy, a lomb. A csonka, béna, bus hazán Bár még borús bánat borong, — A csonka magyar ég alatt Felragyog még a nap! S a nap, Amelyen ismét esküszünk, Hogy rabok tovább nem leszünk, — Ei nem marad, ef nem marad! Tjfcoá Andor. Prelstein Samu és Társa Szőfae Szakái lApoMó héifón-kedd*n. Az Ifjssági Vöröskereszt kiállítása. A helybeli ág. h. e

v. eíemi Ifj Vöröskereszt csoportjának 5-ik kézimunka-kiállitása és vásárja — mint jeleztük folyó hó 18-án azaz vasárnap 9 órakor nyílik meg az ág. h- ev. központi iskola tornatermében. A kiállítás és vásár este 5 óráig lesz nyitva. F csoport munkássága nemcsak városunkban ismeretes, de azon kívül is. Az Ifj. Vöröskereszt Végrehajtó-bizottságától, majd az országos pedagógiai kiállításon is dicsérő elismerő oklevelet nyert. E csoport készítményei annyira keresettek, hogy egyes tárgyakra már a tanév kezdetén tétetnek előjegyzések, megrendelések. A leánykák gyö nyörü azsuros zsebkendői, falvédői, asztalfutói, harisnyái, divánpárnái stb. valamint a fiuk raffia tárgyai láb'örlői, játéktárgyai stb. mindenkor megnyerték a szemlélők teljes Az idei vásár - mint értesülünk az eddigieknél jóval nagyobbszabásu lesz, hogy a ,régi megszokott vásárló közönségen kívül ujakat is szerezzen a.csoport. Miért is a csoport vezetősége ez uton kéri fei s hívja meg városunk társadalmának minden egyes tagját, hogy megjelenésükkel a kiállítás fényét emeini s ez ifjúsági jótékony intézményi kitűzött nagy céljainak elérésében támogatni méltóztassanak. „á magyar képiőmnvészet remefeei"-rő! Deszélnek a Turáni Kör első Morális előadásán. Az előadás vasárnap este 6 érakor lesz a gör. kath. iskola dísztermében. Rituális r • /• Máfer Gáspár üvegelés és láblaüveg naijy raktár Núregyháza, >örte>\ 22 Telefon: 524. K#sz ablakok n«rv választékban. 1134-10 A «Szaboicsvármegyei Turáni Kör» - mint már jeleztük — sorozatos kulturelőadásokat rendez, melyek havonként fognak megtartatni. A turáni kör hagyományainak és céljának megfelelőén ezen előíadások a nemzeti <írzés éís a mostanit átmeneti megcSonkitottság fájdalmas tudatának bélyegét viselik magukon, mefy az ^esz magyar életre nyomasztóan és bénitólag hat. Az Az efőadások emelni akarjál és fogják a VaI-\ fás és telekezet, meg nemzet*-, sígl különbségre való tekintet nélküli összetartozandóság ér-f zését minden magyar szívben, amely tudatában van annak, hogy a mostani szük korlátok közé szabott élet csak tengődés, csak egyik napról a másikig való létezés" Nemzeti történelmünk, irodalmunk, művészetünk, tudományos étetünk, gazdasági, ipari, technikai elhaladásunk stb. stl 3. nagy vonásokban azok a körök, melyek a dicső múltnak felidézése, a magyarságnak még a mostani nehéz megpróbáltatások idején is a müveit kultúrnépek közt való előretörése, élni akarása, az idegen járom alatt sjnylődő sok-sok magyar könnyes fájdalmának és reményteljes várakozásának kifejezéseként a kultuiefőadások progjrammjában napirendre kerülnek. A turáni á*ok megszűnése, minden turáni testvérnek a magyar jövő és feltámadás feltétlen reményében való egyesitése, az államalapító és ezer esztendő kimondhatatlan viharai és pusztításai között és után is élni vágyó és uj ezer éves étefet megalapozni és biztosítani törekvő, faját féltő gonddal szeretői magyar testvérek egységes tömegbe való tömöri ése és az igazi luráni eszhíeknek való megszerzése & célja az előadásoknak. Az első kuftur-«lőadás a görögkathoükus elemi iskola nagytermében lesz f. hó. 18-án, vasárnap este 6 órai kezdettel. A belépés -díjtalan; az előadás kimagasló szám?: a magyar képzőművészet remekei (vetiI tett képekkel.) Ahol az nj Tisza-hidat fogják építeni. Szaboles árvái: Kenézlő, Viss, Zalkod. - Baj vai a hidassal. Lélekyesztön át a Tiszái. - Megváltásként Tárják az uj hidat. - Mötmsz minden szabolcsi faluban. — Nyirtgy háza -Sátoraljsnjhely 2 óra átszállás nélkül. (A Nyirvidék tudósítójától.) A dus szabolcsi földeken keresztül visz a kisvonat. A fiatal márciusi napfény erőlködik a föld fagyával, de még nem bir v

ele. Tavaly ilyenkor már vígan szántottak-vetett

ek. most puszta, kihalt a táj, a tél görcsösen ragaszkodik jogaihoz és nem enged a földhöz nyúlni. Egyik kis szabolcsi falu a másik után tünedezik fel és marad el, a kisvonat hűségesen megáll mindenült. A sűrűn következő, csaknem egybeérő falvakban a villamos szerépét veszi át, le és felszá'Inak rajta az emberek. Mindenki a készülő uj hídról beszél botdog örömmel, messzemenő íervezgetéssel. Megpróbálom felemiieni Dombrádot, a rivális községet, nem-e ott kellett volna a hidat megépíteni? fölényesen ^mosolyognak és meggyőzni akaró bőbeszédüséggel magyarázzák a Balsa -Kenézlői híd előnyei!. A szabolcsi árvák visszakerülnek édesanyjukhoz. Szabolcsi árvák? felfülelek. Igen, a szabolcsi árvák Viss, K

enézlő és Zalkod községek, akiket a gonosz moítoha, a Tisza elszakított édesanyjuktól, a szabolcsi földtől. Most majd az uj hidon visszajöhetnek az árvák. Megérkezünk Balsára. Irány át a Tiszán Kenézlő felé csak ugy gyalogosan, meri semmiféle közlekedési -alkalmatosság n^m Jár a Tiszáig. Bokán felüü sárban totyogunk az agyagos földben. Jó, hogy sárcipői nem hoztam, az most nyomtalanul elmerülne. Megérkezünk a komphoz, vagy mint itt mondják, a »hidas«-Hoz, azaz csak a balsai kikötőhöz, mért a hidas a túlsó oldalon van,. a kenézlői parton. integetünk, kiabálunk át, d* nem mozdul. Valami révészféle atyafi megnyugtat, hogy hasztalan kajabálunk, mert a hidas csak akkor indul, ha szekeret vesz fel a túlsó parion. — fis mikor vesz fel szekeret? — Majd ha gyün a szekir. — És mikor jön a szekér? Lehet, hogy mindjárt, lehet, hogy egy óra múlva, vagy csak estefelé, merhogy most nem igen járnak szekerek, nincsen dologidő. Nahát déltől estig nem várunk szekérre és készülünk szégyenszemre vissza. Erre ajánlkozik az emberünk, hogy átvisz bennünket a Tiszán csónakon. Nézem a Tiszát, hatalmasan áradt, dagadt és a szél ugyancsak fodrozza a habokat. Nézem a csónakot, rozoga lélekvesztő, néni sok bizodalmam van hozzá. A révész várakozás lel jesen néz rám. Eh, a Doberdót megúsztam, mi bajom lehet, menjünk! Már addig összegyültünk vagy nyolcan, sőt le is foglalták előlem az ülőhelyeket: ket keresztbe fektetett rudat. Hát én hová üljek, állni csak nem állhatok a csónakban? fessen csak a csónak szélére ülni és jól megkapaszkodni. Kezdődik a Doberdó, gondolom és elszántan leülök a csónak keskeny szélére erősen megkapaszkodva egy heverő vashorogba. Megindulunk derékban a Tiszának, merőlegesen a kenézlői hidas felé. A révész erős

en birkózik a széllel, buzgólkodik az egy evezőlapáttal, mig az ifjú legényke a csónak farában ugy tesz, mintha kormányozni akarná. Rettenetesen himbál a csónak és a túlsó part még olyari messze van. Számolni kezdek, elszámolok ezerig, alighogy elhagytuk csak a balsai partot. Fene nagy víz ez a Tisza. Különösen ha egy láncoló lélekvesz tőn közelről nézi az ember. Lassan, lassan közeledik a kenézlői part, de a hidastól egy fé> kilométernyire lejjebb érjük csakei, ugy levi t a víz sodra. A sár miatt partra lépni nem tudunk. A két evezős neki fohászkodik és felhúzzák a csónako a hidasig, ahol valahogy psr ra szállhatunk. Bizony szükség van az uj hidri,. most a magam bőrén tapasztaltam. Bejárjuk a három községet, K

ertézlői, Visst és Zalkodot." A kenézlői segéd jegyző a vezetőnk. — Megmu'atja a készülő uj híd ktcirkalmazott helyét Kenézlő és Balsa Ven csel lő érintkezése között. Felragyog az arca, amikor az uj hídról beszél, mint mindenkinek, akivel találkozunk. Megmutatják a bodrogközi kisvonat kenézlői végállomását. Ez fesz hivatott összekötni az uj, hid, a Nyiregyházavidéki Kisvasú.tal és akkor közelebb jön a Hegyalja. A nyiregyházi kisvasút megszakítás nélkül mehet végig a hegyaljai községeken egészen Sátoraljaújhelyig. Már a menetidejét is kiszámították: 2 órára lesz szüksége a kisvasúinak, hogy Nyíregyházáról Ujhelyb. érkezzen. Nem keh Szerencs-felé kerülni az utasnak és Szerencsen várakozni, átszállni. A Debrecen felől érkező utasok is inkább ezt az irányt fogják választani. Mi lenne, Istenem, ha^rendes nyomtávban építették volna annak idején a kisvasú'at! Akkor a teherforgalmai is a balsai uj hid vette vo'na át és mennyit 'nyertünk volna az átrakodások "megtakarításával. Igy is uj piacot kap a szabolcsi krumpli Zemplénben a tengelyen való szállítással, Zemplén pedig fát fog érje küldeni. t, Elragadtatásuk reánk is átszáll, velük együtt örülünk mi is és szőijjük a sok sjzép reményt és áldjuk a balsa: hid megteremtőit. Edédu án sietünk vissza Nyíregyházára. Most már szerencsésebbe^ vagyunk. Megy minden, mint a karikacsapás. A kenézlői parton szekeret fogunk, azzal együtt átvis? a komp Balsára, ahol elcsípjük a balsa—tokaji autóbuszt. Rakamazon leszállunk és még idejében elérjük a szerencsi Mávot és délután 4 óra 8 perckor már Nyáregyházán vagyunk egy szabolcsi szép tavaszi nap érdekes és tanulságos emlékével. (v. g y Nöi kalapszalon és lámpaernyő-készitő! Tisztelettel értesitem a t. höleyVözönségct, hogy raktáron tartok selyem-, szalma- és szalagmodelleket, melyeket feltünS olcsön árusítok. — Alakításokat él formálásokat modellek után reklám árban készítek. Teljes tisztelettel: Rosenberg Eszti, Kossuth ucca 11. nzs Füszerüzlet berendezéssel, a Széchenyi-út és Ér utca saikon május ho 1 -tói kiadó Értekezni lehet Dr. Szűcs Jenő ügyvéddel, Ér utca 3. sz. alatt. 1714