Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-02 / 51. szám

1921. március RANGER, az emberlelb ü kutya! Leánycserkészet. A világkonferencia legújabb hírei. Az elmúlt héten a Magyar Cser­készleány Szövetség Elnökségét a Kormányzó ur őfőméltósága és a h'őméftóságu Asszony kihallgatáson fogadni méltóztatott- Mindketten a legmelegebb érdeklődéssel viseltet­nek a cserkészleányok munkája iránt és elvállalni kegyeskedtek a magyar földön tartandó Cserkész­leányok világkonferenciájának disz­einökségét«. A világkonferenciát illetőleg a Magyar Cserkés'/Jeány Szövetség a következő utasításokat adja ki a csapatoknak. "— A világkonferencia budapesti napjaira minden csapat téíjes létrámmal hivatalos. Tün­dérkék is. Ezzel 5 gondolattal'ké­szüljenek a csapatok minden tagjuk­kai a kiállításra elsősegélyre, já­tékra stb- A Szövetség kéri a veze­tőket, hogy ezentui' összejövetelei ken csak a nagy szemlére és a kiál­lításra készüljenek és csak a világ­konferenciában való részvételi dol­gaikkai foglalkozzanak. Tanulják meg azoknak az országoknak színeit meiyék tagokat küldenek a konfe­renciára. A budapesti csapatok ké­szüljenek a kalauzolásra. (Buda­pesti kafauz« kapható a Szövetség központjában.) A kuföhpróba jelzéseket a Szö­vetség már készíteti. Minden csapat vezető értesítse a Szövetséget, hogy milyen és hány különpróba jelzés­re van szüksége. A kiáflitásra be­küldendő anyagokra, azok hátuljá­ra tintaceruzával egy darab vá­szonra felírandó a csapatnév, szám és ha eladó: az ár. Azonkívül a be­adott tárgyakról 2 példányban lista készitfes^ék. A kiállítási tárgyák beadási határideje: április 14. Gra fikonok készítendők a csapatlétszám növekedéséről, kirándulásokról, tá­borozásokról stb. A színházi előadás ügyében Tol­nay Anna ker. ellenőrrel, kézimun­ka és kiáll itás ügyben gróf Feste­tich Pálné nagyasszonnyal folyta­tandók fe a levelezések, felvilágo­sításokat ők adnak. A diákszálló­ban vafó elhelyezés és é.élmezés ügyében dr. Gát Lajosné orsz. el­lenőrhöz forduljanak a csapatveze tök, a szállás és éle'mezés kb. 2 pengőbe kerül naponként és sze­mélyenként. A diákszállóban vafó jelentkezés az iskolák utján történik- Legfel­sőbb helyről a Szövetség Elnöksége azt az ígéretet kapta, hogy ezt a megmozdulást kellő erkö-csi és anyagi támo'gatásban részesitik an­nak idején­A szövetség Elnöksége kéri, hogy a csapatvezetők jelentsék be dr. Gal Lajosné orsz. ellenőrnek a résztve­vők számát. Jelentsék a vidéki vezetők az Elnöknek a helyi tanácsok iktatása idejét.' — Az országos einök már­cius második felében a vi­déki csapatok látogatására indul­A vezetők konferenciai részvételi diját a szövetség március eTején kö­zölni fogja. Á budapesti hefyitanács első ülé­se március 5-én fél 6 órakor fesz a Szövetség Aréna-ut 27- sz. alatti pontjában. — Tárgy : a világkon­ferencia. A szövetség intézőbizottságának üfése február 29-én, este féi 6 óra­kor voft. A husvéf előtti héten tartandó vezetőképző tanfofyamra jelentkez­ni még lehet a Szövetség központ­jában. (A «Nyirvidék» tudósítójától)­A balegeti biztosítási járulékok felosztása, illetve kirovása céljából szükségelt, az 1927- számadási év­beh az éjgyés üzemekben kifizetett, beszámítható javadalmazásokra vo­natkozó kimutatások "(u. n. mun­kafcérkimutatások) beküldésének tör vényszabta határideje f. hó 15-ével lejárt, az országos munkásbiztosi­tó intézet igazgatósága e kimuta­tások beküldésért ajánlott levélben Hív'a fel az érdekelt munkaadókat. Ellenére az ajánlva megküldött fel­hívásnak, a munkaadóknak kb. 50— Ó0„ sőt egyes iparagakban 70 százaléka ezirányu kötelezettségé­nek mindezideig eíe^et nem tett. Az országos mun kásbiztositó in­tézetnek az ily irányban mulasztó munkaadók terhére a kirovás alapjául szolgáló beszámítható ja­vadalmazást hivatalból kell meg­állapítani­A munkatér kimutatás beKildésé­nek elmulasztása azon következ­ménnyel jár. hogy egyrészt a járu­lékkirovás alapjául hivatalból meg­állapított beszámítható javadalma­zás összegét a kötelezettségét egy­általában nem, vagy késedelmesen teljesítő munkaadó nem kifogásol­hatja, ,0927- évi XXI. tc. 149. §) másrészt a mulasztó munkaadó 3 t'zér pengőig terjedhető ppénzbir­sággal is büntethető. (1927. évi XXI- (tc. 205. §) A gyakorlat azt mutatja, hogy «zv ! a hivat Vfoól megállapított beszá­mítható javadalmazás alapján esz­közölt ikirovások eseteiben a fel­szólamlások, illelve felebbezések tö­megestül érkeznek, melyek a mun­kásbiztositási bíróság eljárása so­rán ikívé'el nélkül elutasításban ré­szesülnek és ezen munkaadók nem­csak a tényleges állapotnak esetleg meg nem felelő magasabb baleseti járulék -terhet tartoznak viselni, ha­nem ezenfelül a bírósági eljárás során felmerült költségek (bélyeg­ille'ékek, ügyvédi költségek) is terhelik. Fontos érdek ennélfogva, hogy a baleseti biztosítási terhek a tör­vény szellemének megfelelően fel­oszthatók legyenek- Éz a cél azon­ban ténylegesen csak akkor érhető el, iha a munkaadók munkabérbe­vallási ikötelezettségüknek saját jól felfogott érdekükben pontosan és telkiismeretesen e'.eget tesznek. A kereskedelmi és iparkamara az 1 érdekelt munkaadókat ezúton is | felhívja, hogy anyagi érdeküket '] szolgáló (ezer. kötelezettségüknek f. évi március hő 10-ig feltétlenül eleget tegyenek, mert a kirovási ! m-unkálatok során még csak ezen j időpontig állhat módjában az or- < 1 szágos munkásbíztositasi intézet- j . neje (Budapest, VIII-, Fiumei-ut ( 19—b.) a már törvényes határidőn j tul beérkezett munkabérkimutatásO' í kat a kirovás alapjául figyelembf " venni­A népjóléti miniszter rendeletet adott ki a rokkantjáradékok rendkívüli felülvizsgálásáról Tavaszra ujabb rendelet lesz az egész országra vonatkozó hatállyal. Megírtuk, hogy a népjóléti nisz'er rövidesen' felül akarja vizs­gálni a hadirokkantakat s ezzel kapcsolatban a járadékok kérdését is rendezni- Értesülésünk szerint az általános ujabb felülvizsgálat előtt, ami a tavasz folyamán indul meg, a miniszter már most kiadott egy rendeletet a városok rés2ere, amely a rendkivüfi felülvizsgálatokról szól. Eszerint mód van arra, hogy olyan had visel ek, akik ezideig rok­kantságuk elismerése és járadék megállapi'ása iránt nem jelentkez­tek, rendkívüli és különös méltánv fást érdemlő esetekben, amidőn 3 járadék hiánya létfenntartásukat veszélyeztetné, vagy ahol a jelent­kezés annak idejében véletlen miatt maradt el, az igényjogosultságuk tárgyalására engedélyt kaphassa­nak- Úgyszintén kivételes vizsgá­latnak 'is van helye, ha a rokkant­ság (az utolsó felülvizsgálat óta nagymértékben súlyosbodott. A vonatkozó kérvényeket a feltételek igazolása nélkül nem lehet felter­jeszteni, csakis egészen kivételes egetekben, amidőn a rokkantszáza­lék felemelését életveszély indo­kolja­Két éven át bolyongott az Atlanti Óceánon a Meteor német tengerkiíató hajó. á Merz expedíció óriási eredményekkel gazdagította az oceanográfiát. — Százezernél több mérést és megfigyelést végzett. Berlinből jelentik: A földrajz tu- j dománynak egyik legérdekesebb ága I az oceanográfia, a tengerekkel fog­lalkozó tudomány, amelynek alap­jait a németek vetették meg és a németek is fejlesztették naggyá- Ez a tudomány ugyanis elsősorban gyakorlati célokat tüz maga elé, amennyiben a tengerre vonatkozó ismeretek feltárásává! a hajózás ér­dekeit kivánja szolgálni, emellett' azonban természetesen számtalan el­méleti kérdést is megoldáshoz v* zet. Az oceanografia-kutatások fő­képen a t enger talajának feOSzi­ni viszonyaira, a talaj összetételé­re, a engéri áramlások felderítésére, a viz hőmérsékleti viszonyaira, ve­gyi össze ételére vonatkozik­A háború befejez'ével pedig új­ból teljes intenzitással megindultak a tengerkutató munkálatai*, ame­lyekben főleg Amerika, Anglia. Japán és Németország vezet. A ném e í tudományos könyvpia­con most jelent meg egy nagy munka amely igen érdekesen szá­mol be annak a német expedíció­nak munkálatairól, amely 1925-ben állott munkába a déli Atlantiku­inon és 1927 tavaszán, két évi sza­kadatlan és páratlan sikerű tudo­mányos kutató munka után, 1927 május 1 29-én szaladt a német vi­zekre. Áz 1200 tonnás Meteor a nagy feladat megoldására teljesen al­kalmasnak bizonyult- Az északi széles-ég 20-ik fóliától a déli jég­zaj határáig 67500 tengeri mért­föld hosszú utat futott be, a föld kerü le ének háromszorosát- A ha­jót újonnan szerkesztett hongonv­zókészülékek ségitségével 6000 mé­teres .szélességű vizek felett is le lehe.eft horgonyozni^ hogy az áram­lásoknak a viz kémiai-fizikai saját­ságai alapján megállapított sebessé­gét normális sebességmérőkkel el­lenőrizhessék. A vihar nyugati szelek övezeté­ben, a Jeges-tenger hullámain, a trópusi vidékek és forró időszakai­ban a megfigyeléseket éjjel-nappal ugyanaz/a! a pontossággal hajtot­ták végre a 310 megfigyelő állo­máson . Az expedíció gazdag megfigye­lési anyagában 67000 akusztikus mélységmérés adata szerepel, ami a déli Atlantikumban 1000 méte­ren eddig végrehajtott körülbelül 1000 mérést hatalmasan meghalad­ja és természetesen jelentékenyet átalakítja az ócéíáni medence ala­kulatáról eddig alkotott fogalmain­kat. Azt már régóta tudja az oce­anográfia. hogy az Atlanti Ooeán medencéjét egy S-alaku hátság ke­íetj és nyugati medencére bontja­Az expedíció most megállapította özt, hogy- ezek a medencerészek egymástól eltérően vannak beren­dezve. A nyugati medencében nagy, mély árkok húzódnak, mig a keleti medencében földhátak alkotnak ki­sebb medencéket. Ezek az S-alaku nagy hátságra merőlegesen, tehát az Atlantikvmon keresztbe vonul­tak. Három ilyen kereszthátságot: a guienait, a fokföldit és az atlan­ti-indiai Kenesztküszöböt a Meteor fedezte fef, a negyedik", a WaYfisch hátság már ismeretes volt. Uj ten­geralatti hátságot fedezett fel a délgeorgiai és Délsandwicli szigete között is. Ez a küszöb a Délantillák övéhez csatlakozik és megnehezíti a Csendes-Oeácn vizének az At­fantikumba való bejutását. Egy csomó különálló magaslatot, kö­zöttük a Meteor-padot és az Alfréd Merz-hátságokat akusztikus u-on tefjesen körülmérték. Fölfedezték az Atlanti Óceán legnagyobb mély­ségét, az úgynevezett Sandwicíi­mélységet, amely 8060 méter­A meteorologusok több, mint 800 ballon és 220 sárkány v-észle­lést végeztek éjs ezzel a légáramlá­sok általános megismeréséhez szol­gáltattak megbecsülhetetlen adato­kat. Különösen fontosak ebből a szempontból az északi és a déli félteke légcseréjére vonatkozó ada­tok, valamint a passzátok ntfridio nális és zonalis kiterjedésére vonat­kozó megfigyelések­A berlini oceanográfiái intézet ben állandóan folyik a nagy mun­ka, hogy a begyűjtött hatalmas anyagot minden részletében feldol­gozzak és igy az oceanográfia leg­fontosabb alaptörvényeit tisztázzák i A munkaadók az 1927 évi munkabér kimutatá­sokat márcins bó 10-ig feltétlenül küldjük le az Országos Hnnkásbiztositó Intézethez. Mulasztásokkal súlyos anyagi hátrányig és pénzbüntetésnek teszik ki magukfáin

Next

/
Thumbnails
Contents