Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-17 / 63. szám

1»24. a»At«us 17. jWYÍRYlDEK. 3 hordákkai

J is "képes szembeszállni és győzefmesen hadakozni a magyar ! Mert osztrák, horvát, rác, cseh, ofáh, tót mind nem voltak elegen ahhoz, hogy szabadságjogait és függetlenségét ellenükben meg ne tudja védelmezni és diadalmis fegyvereit minden előkészület Ss minden anyagi segítség nélkül körül ne tudja hordani egy egységessé íeft magyar nemzet! ! Az északi kolosszusnak kel fett beavatkozni, hogy a csúfosan kivert osztrák és horvát ármádiák szégyenletes szereplését az osztrák császári önkény reparálni tudja ! ! Érzitek-É magyar testvéreim ! ? micsoda feímeio és m£sóda reményteljes Tudat' rejlik ezek a'áft az elandolások alatt ! Meg tudjátok-e értem, "nogy micsoda icieme.?> és biztató reménység Sugárzik eze'kbői a 80 év előtti történeti eseményekből és tanulságokba! a mai szomorú magyar égre!? Értitek-e Siogy a magyar már megmutatta egy szer, hogy az összes körülötte ólálkodó és agyarkodó hitvány pribékek és hu'la tablók együttesen se bírtak vele ! ? Hát ' kinek köszönhetek ezt a Tefemelő és büszke tudatot, ha nem .Kossuthnak, akinek a szelleme most is itt szói és üt biztat bennünket, akik hasonló sorscsapás aiatt görnyedezünk, mint amilyennel Szemben ő annak idején férfiasan és bátran sikra mert száifani! i Hát nem áz ő szelleméből és nem az ő cselekményeiből táplálkozunk ! ? fis nem a 48-as és az ahhoz hasonló többi magyar szabadságharc erkölcsi tőkéjére táímaszkodunk-é akkor, ajnikor felemelt fővel, büszke öntudattá, kiáltjuk oda letiport állapotunkban is a müveit világ Areopágja felé, hogy a magyar a maga szabadságát, függetlenségét sók ezer honfiszivneK vérével, sok száz mártírjának halálával szentelte ! fis hogy mi ezt az 1000 esztendős országot nem papjrszerződéssef, nem cselszövésekkel, és- n'em intrikákkai szereztük, hanem vérrel szereztük és a mi szerződésünk vérrei van írva és mártírok emlékeivel van megkoszorúzva ! Hát nem ebből tápláikof zunk ! ? Igaz : a végén ez a szabadság^ haza is elbukott! De amint mondtam, még ez az elbukás is', javunkra szolgált ! ! Ebben az elbukásban nyert teljes dicsőséget a szabadságharc és az a glória, amit áz a bukás font a magyar géni úsznom fokára, világítani fog késő századok multán is! Ha a szabadságharc egy összefércelt kompromisszummal, egy 50 százalékos kiegyezéssel v£g'ódött volna, az nem képviselne számunkra oiyan hatalmas erkö:csi tőkét, mint egy becsületesen végig küzdött és becsületesen elvesztett önvédelmi harc ! ! Ötven percentes megalkuvása bő* ?oha sincsen kibontakozás, de az elbukott igazság napra mindég feltámadott és megszenteltetett t» Nem azok a nemzet ;!egszomorubb eseményei, mikor erőszak és túlerő vesznek rajta diadalmat! Nem Mohács és nem Világom a nemzet történetének leggyászosabb dátumai! 1 Éri sokkal gyászosabbnak látom az erkölcsi sülyedés és a szolgalelkűség korszakait!! Azt l or.znko látom a íeghnványabbn tfc, a legsötétebbnek, amelyben a földön csuszó-mászó Karok és Rendek annyira tudtak sülyedni, hogy a felségesen uralkodó legszenísége'sebt Császár kegyeit keresve, törÜnnepi költemény. Irta és a Nyíregyháza városa által rendezett szabadság-ünnepen előadta DEÉSl SÁNDOR. Nyírségi magyarok! Kossuth apánk népe! Tekints fel Vezéred biztató szemébe! Nézz kemény öklérn, emlékezz szavára S bizva-bizz a magad s Isten igazába! Az Isten igaza: a magyar igaza 1 A magyar igaza: a nagy Magyar-Haza, Március lb álma, célja, vége, Magyarország régi, rámás kereksége! Szabadság ünnepén emeld fel a szárnyad : Csüggedni nem szabad a Kossuth fiának! Tamsz ébred s vele új élet reménye, Nem gyászinduló már a Jövő zenéje! Lenyírták az utcán a nyíri akácot, Mely a nagy fagy óta csak halottnak látszott; De nem halott! Élő! És hiába csonka: Lesz már nem sokára koronája, lombja! Csonkaság nem halál! Ki gyümölcsre vágyik, Csonkára lemet síi a fiatal fáit, Aztán beleoltja a nemes faj ágát . S százszor szebbnek látja az új /a virágát ! Nem halál a tél se ! A hó nem szemfedő, • Nem ugy teremtette azt meg a Teremtő: Jég alatt is duzzad az igazság magva S kisarjad az első napsugaras napra! Nem halál az álom, akármilyen rémes! Nem halál a sírkert, akármilyen népes! Nem halál a bőrtön, nem halál a rabság, Hálál csak az önként eldobott igazság! Nem halál a tüz, bár száz sebet is éget! Nem halál a víz. bár fellege száz réteg! Nem halál a felleg, még ha mennyköt rejt is, Még ha valamennyi ólomesőt ejt is! Kossuth lAtjos apánk Te tudod legjobban : Jártak már ily relhök rég, a Te korodban De az ólomfelítön a Tc igazságod Az Isten szemének mégis utat vágott! Kossuth Lajos apánk Te tudod legjobban : Nem először hever földünk darabokban. Máskor is sújtott már minké• igy a végzet S mindig összeszedtük újra az egészeit Kossuth Lajos apánk! Ha van feltámadás. Toppanj ide közénk s jöjjön a számadás! Toppanj ide bármily alakban és névvel, Csak a Te erőddel, csak a te eszméddel! Mutasd meg, jelöld ki az útat, a módot, Hogyan lehet hazánk újra nagy és boldog ?! Hogy kerülhet egybe a Beszkidek orma S Adrtai-tenger világító tornya ? ! Mert egybe kerül még, eljön az ideje! A gazságon győz az igazság ereje! Igazság és gazság: a nap, meg az árnyék: Máreius van! Vigyázz ! Csák egy kicsit várj még . Muhi puszta — emlék. Mohácsot — kibírtuk, Világos nevét is — sírkeresztre Írtul:: Hát csak a legnagyobb világ gazság élne ? Hát csak Trianonnak ne szakadna vége ? Nagy mult Nemzedéke nézz vissza a múltba 8 március Idusán ne gondolj a búdra! Jövődet a múltban, hidd, el! megtalálod, Keserűn, de eljött minden igazságod! Nyírségi magyarok! Ti most elszéledtek, De ne vigyetek szét csiiggedező lelket! Hirdessétek Ti is, amit itt hirdettünk: Csüggedést, lemondást többé ne ismerjünk! Küzdve, bizva várjunk új Talpra magyarra, Szerenesés vezérre, megváltó tavaszra. Új honfoglalásra. Nagymagyarországra, Igazságos Isten ! — a Te nagy csodádra !! vénybe iktatták a Rákóczi Ferenc hazaárulását és őt száműzve az országból, javait, várait elkobozták!! Ez volt a legszomorúbb és leghitványabb lapja a magyar históriának !! Meg az, amikor megtagadta a magyar a saját hazáját, a saját nemzetét és eldobálva fegyvereit, nem akart többé katonát látni, nem akart többé áldozni a szent határokért!! Ezek az igiazi gyászos lapok a históriában!! Vöágos, Majtény ! Trianon !! Ezek is szomorú, gyászos dátumok, de szomorúságuk mellett mégis vigasztalhatok, mert csak a külső erőszak által diktált csapásokat jelntenek, amiket egy nemzet, ha bizalma van történeti hivatottságában. később ki tud reparálni! Helyre tud hozni! Túlerő ellenéber, elesni, soha se volt szégyen, az ilyen bukásból fel lehet állani, — de a szolgalelkűség, az áljas j,*., szegés, a hazaárulás szégyenéi letörőim soha többé nem tehet! Még mindég a Kossuth szelle/ni örökíböi tájH lálkozunk ! Az ő szellemi hagyatéka szerint kezdjük újból értékelni és becsülni a polgárjogokat is. A polgárjogokat abban a tisztult formában, a mely szerint az egyéni szabadságjogok elválaszthatatlanok magának a nemzetnek a fogalmától, magának a nemzetnek függetlenségéíő' s a nemzet iránt tartozó kötelezettségektől !! A magunk keserves kárán anultuk meg, hogy az egyéni szabadságjogoknak é/ az igazi, ez a klasszikus mégha ározáfia!! Mert amint semmit se ér, ha eg, ország független és szabad ugyan kifele, ha nincs alávetve idegen hatalom uralmának, de bent a nemzet tagjai, vagy azok tulnyomo tömegei nem élveznek polgárjogokat, mert maga a nemzet !e"het ilyen ese.ben nagy és hatalmas, mintvolt ez a Cézárok idején, d

e bent az álladalom kebelében jog és szabadság nélkül gyötrődtek a rabszolgák milliói. — ép ugy másfelől mit ért a Sar\s-Culottok forrradaím! őrülee az egyéni jogok és szabadságok korláttalan dobzódásában és ínit ért e| a mi kommunistáink elvtársi szabadossága, ha megfeledkeztek a nemzetről, a nemzet iránti kötelességekről, ha kidobták bárkájukról a nemzet fogalmát!? Amo't egy ujabb Cezaromániába fulladt, amely szerencsére egy Napoleonban nyért megszemélyesítőt, aki azután magasra emelte a francia gloiríü de emitt, nálunk nem tudott kitermelni magából egy Kun Bélánál nemesebb vezért és az utálatos tömeg-zsarnokság posványába veszett és elprédálta rövid pár hónap alatt egy ezeresztendős országnak drága örökségét, a régi határokat, az országnak kétharmad részét, gyönyörű határait, kincseit, tengerét, kikötőjét; és mindazt, amit őseink egy ezredéven át védelmeztek drága vérükkel áldozatos honszerelmükkel!!?? Ennek a gyászos kornak setét lovagjai még ma se nyugosznak! Nem elég, hogy néhány hónapi terrorisztikus hobortjuk iniattszetforgácsolódott Szent Istvánnak remekbe foglalt gyönyörű országa, a nemzet hagyományai ellen vaio gyógyíthatatlan gyüföletükben azóta is valóságos hajszát folytatnak ennek a szerencsétlen nemzetnek hitele, jó neve, becsülete ellen kiint az ország határain tul is!! Felöltötték a szent köntöst, amit Kossuth és Rákóczy viseltek s magukat emigránsoknak nevzve, prropagandát folytatnak saját szülőföldjük elten! Ha a távirati híreknek hinni lehet, most ezekben a felemelő órákban is, amikor a Kossuth-zarándokok Amerika földjére léptek, megkísérelték, hogy diszkreditálják a zarándokokat es ünnepélyes fogad\atásuk fényébe zavart és meghasonlást keverjenek. A józan amerikai nép bizonnyal vissza fogja utasítani ezi a nemtelen ünneprontást és meg fogja találni a nagy különbséget' ezek között a gyászmagyarok és az igazi emigráns Kossuth Lajos között!! Kossuth az jdegPn zsarnoki uralom borúja elö

1 menekült szabad angoi es amerikai íöld-i ra: ezek a gyászvitézek pedig Női és férfi utcai és alkalmi ruhák festője és tisztítója Bíró Zrínyi Ilona-utca 5. 1473-10 Központ : Debrecen. Fiókok: Nyíregyháza, Berettyóújfalu.