Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-17 / 63. szám

Nfk-tigyftáM, 1938. márwus 17. * Szombat XLIX. évfolyam. 63. saá*L Előfizetési árak helyben és vidéken: Xgy héra 2 50 pengő. Negyedévre 7-60 peng*. KiitíBztvíedőknek éa taaitóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelő*szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 28688, Köziratokat nem adunk vissza. A genfi hiszterika. A népszövetségi tanácsnak az er­délyi optánsok perében hozott s ránk nezve kedvező határozata 'mellett a legnagyobb feltűnést Ro­mánia képviselőjének, Titulescunafe antidiplomatikus viselkedése kel­tette, aki sokkai inkább emlékez­tetett egy hiszterikára, mint egy diplomatára. A lapok egybehangzó közlései szerint a Chamberlain-féle javaslat előterjesztése s annak egy­hangú helyeslése a népszövetség minden vezető állama részérő' Titó­lescut oly ran .el ki állapotba hozták, hogy elveszítve idegei felett az ön­uralmat, egyrészt modortalanul, másrészt komolytalanul viselkedett. A színészi fogások, a zokogásba futó hang azonban mind nem hasz­náltak Apponyi férfias erővel meg­tartott érveléseivel szemben s így történt, hogy a tanács végül Titu­iescu handabandázása ellenére ma­gáévá tette az általunk már az ügy elejétől vitatott jogi álláspontot. Tifuiescuí miután látta, hogy el­vesztette a csatát, idegzetének női fegyvertárát a lomtárba vetve, hirtelen visszaemlékezett férfiúi mi­voltára s most dörgő hangon olyan kijelentéseket tesz, hogy amíg ő külügyminiszter, Románia a genfi döntést el' n em fogadja. A dolgok mai állása szerint a legnagyobb nyugalommal vetheínők fel azt a kérdést, hogy vájjon meddig lesz külügyminiszter? A Romániából ér­kező hirek azt látszanak bizonyí­tani, hogy nem sokáig. A román nemzeti parasztpárt nyíltan megál­lapítja annak a kormánynak a fe­lelősségét, amely a maga belpoli­tikájával előidézte a nemzetközi közvélemény fájdalmas megfordu­*lsát aíromán néppeí és állaimmá,! szemben. Vájjon elég-e erre a hatalmas sebre az a flastrom, ame­lyet Bratianu miniszterelnök mindig készséges szolgahada igyekezett ra­gasztani azzai a kijelertfésévef, hogy a kormánypárt jóváhagyja azokat a nyilatkozatokat, amelyeket Titu­lescu külügyminiszter ebben az ügyben Genfben hangoztatott. Az a belpolitikai rothadás, amely a trónöröklés kérdésének felvetésé­vel, illetőleg erőszakos megoldásá­vai megindult, Románia zilált pénzügyi helyzete s nem utolsó sorban az igazi erős kéz hiánya a belpolitikában a nagyra hízott és nagy álmoktól megkótyagosodott román államot külpolitikai tekin­tetben is hitelvesztefté tette. Genfben nem történt egyéb, mint egy nyilvánvalóan igaz és méltányos álláspont jutalmazása s már ez az egy magyar siker örjöngésszerü ál­lapotba hozza román szomszédun­kat. Vájjon mit szóltak volna'hoz­zá, ha evek hosszú során szenved­ték volna el azokat a szörnyű igaz­ságtalanságokat, amelyek ránk nézve ti trianoni békével kezdőd­tek és nemzetiségekké degradált vé­reink jogainak elkobzásával a ma­gvar panaszok meg nCm hallgatásá­val és aljas rágalmak kovácsolásá­val fofyfaiódtak? , Mindig azt mondtuk, és mond­juk ma is, hogy a csalás, intrika és hazugság rendszere alkalmazzák ezeket a nemtelen fegyvereket bár­mily ügyességgel is, csak rövid időre homályosíthatja ei az egysze­rű, közvetlenül belátható és épen ezéirt! ellenállhatatlan igazságot. — Hogy az erkölcsi fölény Magyaror­szág és a szomszéd államok között felmerülő vitás kérdésekben me 'yik részen áll, ezt a genfi döntés után aligha kell vitatni és reméljük, hogy a jövőben sem kerül már többé en« a sor. Hatezer főnyi ünneplő közönség hallgatta lelkes együttérzéssel sasi Szabó László Kossuth Lajost glorifikáló igéit Nyíregyháza impozáns szabadságünnepén. Polgárok, munkások, diáktk együtt énekelték a Magyar Hiszekegyet. — Három koszon Kossuth Lajos szobrán. — Szohor Pál főjegyző felolvasta dr. Bencs Kalsun polgármester­nek Newyerkból küldött kábeltáviratát. — Deési Sándor taníelngyeltö gynjté hatása köl­teménye. — A hadsereg egybeforrva ünnepelt a polgársággal. A «Nyírvidék» tudósítójától.; Reggéi g órakor a közigazgatási tanfolyam bensőséges szabadságün­nepévei kezdődött, a templomok 9 órai istentísz'-eietévei, aztán az isko­lák gyönyörű márciusi ünnepével, az állami tanítóképző és a Kossuth­reálgimnázium Kossuth-szobrot ko­szorúzó demonstrációjával, majd délelőtt 11 órakor a katonaság, dél­után 3 órakor a város közönségéi­nek, utána a vasutasoknak, a Ke­resztény Szocialista Pártnak és a Kiosznak ünnepévei folytatódott és a Várost Szinhárfjan a dicső síges multat megrázó erővel felidéző Kossuth felőadásokkai fejeződött be Nyíregyházán a nagy ünnep, március 15-fének 80. évfordulója. Az egyes' ünnepi mozanatokrói más helyén emlékezünk meg: itt a felejthetetlenül impozáns, a társada­lomnak a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméiben való megkapó erejű megnyilatkozását kifejezésre juttató délutáni ünnepségről számo­lunk be részletesen. írunk a jelen­nek, hogy terjedjen a tegnap dél­után fellobbant tüz lángolása, a magyar megváltást előkészítő nagy­szerű energiaáramlás, írunk a jö­vendőnek: hadd lássák unokáink a letrporíságában is bizakodó, dacos, mártiriumát em 6' 1 fő-< vei viselő e'ődcket az álomlá­tás üdvözítő perceiben. Délután 3 órára több mint hat­ezer ember sorakozik fel példás rendben a Kossuth-téren és kör­nyékén. A polgárság egyesületei, fes tüiétek, iskolák, a hadsereg külön­féle alakultainak csapatai, cserké­szek, leventék, a tűzoltóság, pénzí­ügyőrség, államrendőrség, csend­őrség szakaszai. A városháza drapé­riákkai és zászlókkal ékesített er­kélyéről, ahol díszes közönség je­lenik meg, élükön a tisztikarral, fesi­tői képet nyújtanak a tér, a színes csapatok, a kiemelkedő zászlók sely­mei. A Kossuth-szobor előtt két díszruhás hajdú a város borostyán­koszorúját tartja. A Kossuth-Szob­ron már van két koszorú, a Kossuth reálgimnázium fs az állami tanítóképző íníézet ft­jusága hódolt a szép koszorúk­kal Kossuth szellemének. Díszes szónoki emelvény körül sorakoznak fel a dalárdák: a vá­rosi Dalegylet, a Tisztviselő Dalkör, a Munkás Dalkör, az állami tanító­képző intézet dalos csapata: polgárok, munkások, diákok kézfogása ez a szimbolikus je­íentőscgü nagy dalárda, méltó mírcHisi idusának emlékéh e z. méltó Kossuth Lajos nagysá-t gíhoz. A katonazenekar K^s János kar­nagy vezetésével rázendít a Kos­suUi-indulóra. A kemény északi széi lengeti az uj trikolorokat, hideg van, de az induló melegít, Kossuth szabadságharcának ritmusa meg­pezsditi a vért. A magyar egység. Hiszekegybe. Jakab József karnagy intésére a katonazenekar indulójának el­hangzása után megzendül a hatal­mai énekkar: a magyar egység Hiszekegy-e hangzik 'fel áhítattal, a márciusi égbolt kupolája alatt, Kossuth-szobra mellett, mint a nemzeti gondolat oltáránál zeng a hatalmas orgona, a magyar szivek zsolozsmája, a Hiszekegy: ha van Isten a mennyországban n em imád­koznak itt se hiában az éneklő aj­kak, a lelkesedő szivek. KábH távirat "Newyorkből Bencs Kálmán polgár-j mestertől. Az erkélyről Szohor Pál városi főjegyző, helyettes polgármester ér­ces, "komoly szózata zendül. A fő­jegyző lelkesítő erejű megnyitójá­ban rámutat a 80. márciusi 'ünnep az első törvényesített szabadságün­nep jelentőségére, majd fefolvassa dr. Bencs Kálmán kir. kor­mányfőtanácsos, polgármester kábelíávrratát, amelyet New­yorkből küldött Nyíregyháza közönségéhez. A helyettes polgármester beszé­de a következő: Tisztelt Polgártársaim I Nyolcvanadik esztendeje lobog fei Nagy-Magyarországon a már­ciusi Jáng. Az első esztendőkben a polgárok elvonultak legrejtettebb szobáikba és zárt ajtók mögött ün­nepeltek. Később a nép saját joga alapján nemzeti ünnepnappá emel­te és most 80 esztendő multán bekerült a magyar s^badság ünnepe a magyar törvénytár aranykere< tes lapjára. Ma először jöttetek össze 80 esz­tendő után — polgártársaim — a szabadság hivatalos nemzeti ünne­pére. Tárjátok fei a kebleteket 'és fogadjátok be magatokba az élő márciusi eszméket. Ez a nap nem az emlékek napja. Ez a nap az életé, az újra feltámadt élő Kossuth La­josé. Az uj világban ma Newyork fő­terén felállítják Kossuth Lajos szob­rát. A magyar zarándokok ezrei se­reglenek köréje s a ti nevetekben is leteszi oda polgármesterünk a nyíregyházi nép koszorúját. Legyen ott gondolatunk és lángoló nemzett érzésünk. Polgármesterünktől kábel távirat érkezett hozzám, mefyet felolvasok néktek, polgártársaim : A világ legnagyobb városából, mely ma Kossuth nevétől és ma­gyar szótól "hangos, 'küldöm ragasz­kodó üdvözletemet szülővárosom polgárságához, kik szeretettei ün­nepetek már 80 esztendő óta a magyar sza­badság márciusi ünnepét. Megindult lélekkel teszem ie Kossuth szobrára Nyíregyháza vá­ros közönségének örökzöld koszorú­ját á Szebb jövőbe veteti hitünk biztos reménységévei. Isten áldása legyen Nyíregyházán. Ez a márciusi nap igy Kossuth Lajos nevének tekintélye folytán a világ szabadság Tííinepé lett. 'A \P lágszabadságé, melyet Fetőfi jós.ata szerint ma elharsognak ' kefe f fői­nyugatig. Mielőtt megnyitnám mai ünnepélyünket, vegyétek le kalapjai­tokat s tegyük lé a polgárság ko­szorúját Kossuth Lajos lábai elé. Téged várunk ma, Kossuth La^QS. Jer és magyar Telked lángjával ve­zess bennünket uj honfoglalásra. Az ünnepélyt megnyitóm ! Egyes szám árai 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents