Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
2 iJFISJ '"wfiHL 1921. március 1. Az ultraaodern feitésze! csődje. Dr. Nagy László. irta A napokban nyilt meg Budapesten eg> képzőm űvéS2£ti kiánitás, amely" kivétel nélkül ^ «progreszszív-müvészek» munkáiból íj.11. A mintegy- háromszáz képbői és szoborból összeválogatott kiá'Uitás» ékes bizonysága annak, hogy az uítramodern festészeti törekvés csődbe jutott, nincs ezen a tárla, ton tegyetien olyan festmény, amely a szemlélőben művészi hatást tudna ébreszteni, amely minimálisan is ki tudná elégíteni a szép után vafó vágyakozást és egy sincs, amely ne sértené az egészséges művészi izíést. Mit is akarnak az uj «müvészek»? Milyen elgondolások vezetik őket müvészkedésük utján? Mi az az uj az ő művészetükben, amivel a haladást véfik ejösegiteni? Az immár klasszikussá érlelődött naturalizmussal és realizmussal szemben és az impresszionizmus reakciójaként hozták a síkábrázolást, a perspektíva néfkül vafó megoldásokat, a természettői vafó- távolodást, a mozgás kifejezésére való törekvést. A kevert szinek helyébe az alapszíneket tették. A lélek transcedens mozzanatait akarták megrögzíteni s ezeknek kifejezésére nemcsak festészeti formákat és megoldásokat használtak, hanem a többi művészet területéről vették át formát, stilust és technikát. Elméleti megokolásukban arra hivatkoznak, hogy a művészet célja az embernek és a dolgodnak lényegét kifejezni, ezt pedig - szerintük — nem fehet összetett konstrukciókkai, hanem csak egyszerű sémákkal, vonalakkal és mértani aiakokkaf így tett legfőbb ismertető jegyük a sikábrázofás, az egy dimenzióban váló ábrázolás. Ez természetesen kiküszöböli a távlatot a testek nem egy térben elhelyezetteknek látszanak, hármas kitér fedettségük eftüjniíc s igy puszta geometriai formákká egyszerűsödnek- A sikábrázolás követői ellentétbe kerülnek a legegyszerűbb biologiai 'jelenséggel, mert felejtik, hogy mi, a testeket, a tárgyakat mindig, mint térben adottakat fátjuk, tehát hármas kiterjedésben és sohasem síkban- Mi nem mértani fugurációkat veszünk észre és ezeket egészítjük ki testekké, mert éppen a két Szemmei való " fátásnak a tulajdonsága a testszerü látás. Nekik t ehát biológiai törvényeket keflene megváltoztatniok, hogy elgondolásaik életszerüeknek, természeteseknek hassanak. És Így ellenkezik minden művészeti törvénnyel a mozgásnak adaequát kifejezése is. A futuristák mégis megpróbálják érzékiteni, még pedig ugy, hogy efe mzik, fázisokra bontják a mozgást "és a- képen ezeket az egyes fázisokat egyesitik. így jönnek létre a száz-karu, fejű és lábú alakok. Ezek azonban sohasem tudják® bennünk a mozgás képzetét kelteni, művészi élvezetet pedig parányit sem nyújtanak. Ugyancsak lehetetlenségre vállalkoznak e festők akkor, amikor időben egymásután következő mozzanatokat' térben akarnak egyesíteni, ábrázolni. Ezt a művészetek közül csak a színművészet tudja elérni, a többinek anyaga ellenáll az ilyen törekvéseknek. Valamely eseménynek a festészet csak egyetlen mozzanatát áttrázofhatja, nem pedig az egész fofyamafot. Nem haladást, hanem visszafejlődést jelent az ultramoderneknek az a törekvése is, hogy a kevert színeket 3íapsztneftre bontják s minden árnyékolást, finom szinmegküíönböztetést mellőznek. Teszik ezt azért, hogy az alapszínek egyszerű tömörségévei a dolgok fényegét ,alapját domborítsák ki. Láttukra az ókori egyiptomi festészet színezése jut eszünkbe. Ujitás még náfuk az, hogy idegen művészetek elemeit akarják beolvasztani a festészetbe. így a díszítő efemeket és formákat az iparniüvészetből, világítási effektusokat a szjnpadtechnÉkábői, architektúrái formanyelveket az épiíészeüjfőt stb., hogy pedig zenei hatásokat érjenek ei hangjegyeket festettek a képre s kótajefzéssei akarták a vásznon gondolataikat kifejezni. | Ezekkei áz újításokkal óhajtották felfrissíteni a művészetet $ uj irányt adni a festészetnek, nem gondolva arra, hogy ezekkel a megoldási módokkai Ellentétbe kerümek a művészetnek és az emberi természetnek legegyszerűbb törvényeivel. Ezeknek az újításoknak eredménye az emberi testnek és a természetnek eltorzitása, az ízlés dekadenciája, a szépnek megcsúfolása, a művészet primitiyizáíása. Ez az eredmény pedig nem győzelmet jelent, hanem kudarcot, teljes csődöt. Myiregyháza város tanácsa foglalkozott a március 15-1 ünnepség tervével és elhatározta, hogy a nag? események nyolcvanéves évfordulóján, az első törvényesen elrendelt ünnepen nagyszabása programmal idézi fel a szabadsághősök emlékezetét. Az üutpség íéiyputja Kossuth emlékezete. — A polgárság meg fogja koszorazai Kossuth szekrát. — Háronszáztági Moasire éieSikar aája elé a Hiamszt és Hiszekegyet. Sasi Szaké László mouá iiinepi beszédet. (A «Nyirvidék» tudósi tójától.) Március tizenötödike mindig fángofó lelkesedéssel "idézi fel a szabadságharc emlékét. Ebben az évben még erősebb erkölcsi indítás ereje áramlik a márciusi ünnepségből. Három okból is. Elsősorban azért, jnert ez«n a napon hódol a magyar géniusz dicsősége előtt a vifág legnagyobb, leghatalmasabb nemzete: Amerika. Ezen a napon leplezik le világraszóló ünnepség keretében Newyork város főterén az amerikai Kossuth szobrot. Kossuth neve kél a hír szárnyára és e név bűvös hatalma újra felfokozza a magyar vágyakat, a magyar szabadság égő tüzét. Másodszor: ez az idei március 15-e évforduló, nyolcvanéves évfordulója ama csodás (napnajk. Végül, mert ez az (ünnepség fesz az első, amelyet a magyar országgyűlés háza által hozott törvény szerint is meg keli ünnepelnünk. Sokáig a kormányok részvétele nélkül 'ünnepeit a társadalom s most immár magyar törvény mondja ki a negyvennyolcas március örök életű ünnepségének szentségét. A törvény, ameiy egyszersmind törölte április 11-ének ünnepi voltát, elrendeli, hogy minden városban és községben, ahoi a magyar szabadságharcra, a márciusi események hőseire vonatkozó emlékművek vannak, ezeknek az em fékmüveknek megkoszorúzásával kefl méltatni a nagy magyar hajnal jelentőségét. Nyíregyházán ott ái, Kossuth szobra és ez a szobor többé nem marad fcoszoruzatlanul, helyesebben, ezután nemcsak az állami tanítóképző ifjusájg koszorúzza meg piárctus 15-én hanem a város közönsége is. A város tanácsa foglalkozott "a nagyszabású ünnepség tervével. Mindenekelőtt elhatározta, hogy magyar lelkeknek a márciusi eszmékben való eggyéforrását akarja Nyíregyháza dokumentálni- Ezért a programm nagy dalszámait a tanács terve szerint Nyíregyháza valamennyi é«efc kara együttesen adja eló, tehát háromszáz énekesbe állói monstrekar zendití meg Köt csey Himnuszát. A megkapóan szép t srv keresztülvitele érdekében a tanács értekezletre hívta az énekkarok vezetőit. A nagy kart Jakab József, a Váro<» ; Dalegyfet karnagya fogja dirigálni. Minthogy a március 15-ének megünneplésére vonatkozó törvény istentiszteletek megtartásával kívánja kezdeni az ünnepségeket, értekezletre hívja a tanács az egyházak lelkészeit és az iskolák "igazgatóit, hogy ne essék iskolai ünnep az istentiszteletek idejére. Az értekezkezfeten állapítják meg, hogy az egyes iskolák mikor tartsák ünnepségüket. Az a körülmény, hogy március 15-én leplezik le Kossuth szobrát » """ mmi nii H Mi Mii ii i »mt»^i«MtCT» » f Amerikában, arra késztet, hogy a nyíregyházi Kossuth szobornál is legyen impozáns ünnep és' koszorúzzák meg Kossuth Lajos szobrát. A nagy márciusi ünnepen Szohor Pál, helyettes polgármester mond megnyitóbeszédet. Az ünnepi oda írására és efőadására Dsgsy Sándor kir. tanfelügyelőt, írót kérte fel a tanács. Az ünnepi beszédet a NyírVsdtk főszerkesztője: dr. Sasi Szaíró László kir. kormányfj&tanátsos mondja. Közreműködik az ünnepségen a katonazenekar is, amely erre az alkalomra a Kossuth indulót tanulta be és elő fogja adni a Rákóczi in3ulót 'is. Minden rfíozzajnatában impozánsnak, lelkesítő erejűnek igerkezík az idei márciusi "ünnepség Nyíregyházán is. A város tisztikara és közönsége kiesni vett Bencs Kálmán polgármestertől, aki tegnap délnlán üt vonatra, hogy elinduljon ásserikába a Kossuth szobor leleplezési ünnepségére. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) BencS Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos, Nyíregyháza város polgármestere a tegnap délutáni gyorssal utazott Budapestre, hogy onnan Bécsen, Páríson át Amerikába utazzon a Kossuth szobor félepleZési ünnepségére, amelyen Kossuth egyik leglelkesebb városát, a mindig függetlenségi 'érzelmű Nyíregyházát "képviselie^ azt a várost, ahol a legrégibb középiskola Kossuth Lajos nevét viselte abban az időben, amikor Kossuth Lajos életben volt. A polgármestert a tanács tagjain, rokonságán kívül számos híve kísérte az állomásra és a Máv. pályaudvaron lelkes bucsuünnepséget diktált a szíveknek a polgármester iránt érzett hála és szeretet. A tanács tagjai már a délelőtti órákban elbúcsúztak a polgármestertől, akit utrakelése alkalmával Bzohor Pál főjegyző, a polgárFajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, díszbokrok, élőnővények és virágok a legolcsóbb napi árak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Csapatkórház mellett. — Telefon: 201. Központi telefon: 156. — Árjegyzék ingyen! 1144 mester helyettese üdvözölt, Isten áldását kérve hosszú útjára. Kérte a polgármestert, vigye el a szabadság földjére, Amerikába, Nyíregyházának forró szívvel váló üdvözletét, háláját, annak a Nyíregyházának köszöntését, ahoi olyan ídeáfizmussal, olyan hevülettel élt Kossuth apánk kultusza évtizedeken át és ahoi sze nt hagyománnyá nemesedett ez a kultusz a fiak szivében. . 1 •. Dr. Bencs Kálmán meghatolt szavakban köszönte meg a tisztikar ragaszkodó szeretetébői" fakadó "jókívánságokat és arra kérte a tisztikart, legyen a város érdekeinek szerető képviselője és szolgája az o távollétében is. Bizalommal kél hosszú útjára is, mert a város ügyeinek vezetését erős kézbe, jó kézbe, hivatott férfi kezébe helyezte: Szohor Pál főjegyzőnek „ kezébe. A polgármester a március 14-én érkező hajón a magyar városok és községek képviselőivel együtt érkezik meg Newyorkba. — Ha fáj a feje é« szédül, ha teítséget, bélizgalmat, gyomorégést • oldalszurást, mei;szorulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi »Ferenc József« keserüvizet Gyomor és béfszakorvosok bizonyítják, hogy a Ferenc Józset vi:>. remek t ermészetalkotta hashajtó. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben.