Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

1931. február 15. JSÍYÍRYinéK. 3 Ba Élénk visszhangot keltett vármegyeszerte sasi Szabó László dr. akciója, amelyet a „Nyirvidék" hasábjain indított meg a népművelés érdekében. E íapok hasábjain már többször voít szó arról a népkulturális mozgalomról, melyet a törvényhatósági népművelési bizottság már hetedik éve azzai a nemes célkitűzéssel folytat, hogy az önhibáján kívül elmaradt néprétegeket a szellemi sötétségből az ismeret világába bevezesse, nevelésben, tudatos irányításban részesítse, mindennapi praktikumait szolgáló ismereteit elmélyítse s rávezesse a népet az önművelés útjára. Az eddig elért ereddmények ame!]ett bizonyítanak, hogy nem holt befektetés az, amit népünk nevelésére fordítunk, hanem gyümölcsöző tőke, mely népünk ujjánevelt lelkületében és gondolkozásában, hazafias érzületében bőségesen kamatozikEnnek a munkásságnak eléggé nem értékelhető eredménye, hogy az újszerű mozgalommal szemben kezdetben megnyilatkozó idegenkedést mindenütt, ahol hivatott érteimi vezetők állanak az ügy élén, a lakosság érdeklődése váltotta fef.. A nép ennek az áfdásos tevékenységnek célszerűségét és üdvös voltát ma mar értékefni tudja. A népművelésnek legnagyobb nehézsége fe van küzdve. Ennek megvilágítására a sok közül csak egyetlen jellemző példát emiitünk még. Paszab községben a folyó tanévben 20 felnőtt hallgatóval analfabéta oktatás folyik. A hallgatók közül többen dohányosok, akiket foglalkozásuk a télí estéken is leköt. Hogy a tanfolyamot látogathassák, a .kenyeret adó foglalkozásban családtagjaikat, sőt többen fogadott munkaerőt állítanak maguk helyett. — Ahoi a lakosság részérqj a népkufturális törekvésekkel' szemben ilyen megértéssel találkozunk, ott a népművelésnek erkölcsi előfeltételei adva vannak s valóban nagy veszteséget jelentene, ha az anyagi előfeltételek hiányában a siker jegyében folyó munka derékban szakadna meg s a szépen indult akció elsorvadna. Ez a léleknemesitő — mondhatnók — lélekmentő munka a mai elgondolásban mindannyiunk közCs ügye. Társadalmi feladat. A törvényhatósági népművelési bizottság maga is társadaimf szerv, mely nem az áiiam, sem a törvényhatóság részérői nem számithat éz évben oly mérvű támogatásra, hogy a megértő társadalom áldozatkészségét mellőzhetné. Ez indította arra a bizottságot, hogy a társadalomhoz emelje fel kérő szavát. A kérő szó nem hangzott ei hiába. A »Nyirvidék« hasábjain megindított lelkes sajtópropaganda, úgyszintén a névre szóló kérelmek alapján megnyilatkozó áldozatkészség arra mutat, hogy a társadalom méltányolni tudja a népművelési bizottság törekvéseit. , A társadalom szive megmozdult s ha ez az áldozatkészség nem vészit e rejébői, jogosult a remény, hogy az anyam nehézségeket jórészt sikerült elhárítani. A bizottság céljaira ujabban a következő adományok folytak be: Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 50 P, Báró Molnár Viktor, Korniss ferenc 25—25 P. dr. l<ovách Elek 15 P, Ilanusz László, Pazonyi Elek László, Báji Patay József, Qedufy Henrik, Klár Sándor, Bleuer Jenő 20—20 P, Nyíregyházi Hangya Szövetkezet, Rigó Alfonz, Rosenthal Gyula, dr. Jármy Béla, Pintér László, Imre János, Pisszer János, Meskó Efek, Csengery Kálmán, Irsai Gusztáv, Búzás János, dr. Komjáthy Kázmér, dr. Mikecz Miklós, Somogyi Gyula 10 —10 P., dr. Eckerdt Lajos, Kiss Károly, Tóth Bálint, Marossi Imre 5—5 P, Bányay Jenő, Baruch Artúr 4—4 P. A korábban befoiyi adományokkai §gyütt a gyűjtés eredménye február 10-ig 759 P 44 fillér. A törvényhatósági népművelési bizottság vezetősége ezúton fejezi ki hálatelt köszönetét a nemesszivü adakozóknak. Nagysikerűnek ígérkezik a Jótékony Nőegylet febr. 18-1 teadélntánja. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Hírt adtunk róla, hogy a Nyíregyházi Jótékony; Nőegylet "február hó 18-án délután ö órai kezdettel a Korona-szálló dísztermében teadélutánt, ezt követőleg pedig reggefig tartó táncestélyt rendez. Az ugy a felnőttek, mint a serdülő ifjúság részére kellemes szórakozást nyújtó teadéfután és táncestély iránt városszerte élénk érdeklődés nyilvánult meg és a nyíregyházi urt közönség serényen Készülődik a Nőegylet szombatfesíélyére. Külön meghívót a Jótékony Nőegylet elnöksége nem bocsájt ki, hanem falragaszokon hívja meg a nemesszivü uri közönséget a szombati teadélutánra, amely, mint a fázas készülődés jelei mutatják, mél tón fog sorakozni a Nőegylet eddigi nagysikerű teadélutánjaihoz és táneestélyéihez. Az agilis rendezőség kitűnő táncosokról gondoskodott ugy', f^Dgy a táncmulatság sikere már eleve biztosítva van. Sörgősen gondoskodnia kell a városnak az iparostanonciskola céljaira alkalmas telekről. A tanonciskola mai állapota fenyegeti az iparos ifjúság egészségét. Akik huzamosabo 'idő óta nem voltak Nyíregyházán és ufjuk ide vezeti őket, nem győznek eléggé csodálkozni a város fejlődésén, varázsszerü átalakulásán és kellemesen ható szépségén. És amikor beteltek a szépségével, mindenkinek az az első kérdése: »Ki <

a város polgármestere?« De sajátságos, ugyankkor azt is megkerdézik, liogy® kultúrintézmények: iskolák stb fejlesztése iránt "is meg vaa e az érzéke? Erre a kérdésre adja meg a feleletet alábbi közleményem. Nyíregyháza városa a centennáMá, kedden utoljára! SiENKIEVIC örökbecsű regénye fiimen QUO VADIS? Korkép a ha'ryatió rótníi császárság idejéből 11 felvonásban EMIL JANNINGS a főszerepben. Szerdán PUTTY LYA Csütörtökön idei legnagyobb araerikai filmje: Sátán Sfeserwei D. W. Griffith tzerelmi regénye 10 felvonásban. Férfi főszereplók: Adolf Menjou, Ricard Cortez. BURLESZK KÍSÉRŐ fílöSO

R „Quo vadis" előadások kwdete: 4, 6, 8 és 3/a0 craksr. rium aiatt Dr. Bencs Kálmán polgármester indítványára elhatározta, hogy az 1000 iparos tanufót számláló iparostanonc iskolának önálló épületet emel. Azóta négy esztendő vei idősebbek vagyunk, de épület még nincsen, pedig a leánytanonc iskoia mult évben történt megszervezése, a tantermek hiánya miatt még súlyosabbá tette a tanoncoktatás ügyét. Akik ebből azt következtetik, hogy a város polgármestere elfordult ezen intézménytől és az ígéret megtétele után ölbetett kezekkei nézte a négy év Iepergését, azok csalódnak. Ugy hiszem, nem végzek haszontalan munkát, amikor ez ügyben a »Nyirvidék« hasábjain felvilágosítással szolgálok. A centennáriumi határozat óta az iparostanonciskola önálló épületének emelése többször tárgyaltatott a feíügyelőbizottság és a városi tanács ülésein, éppen Dr. Bencs Kálmán polgármester szorgalmazására és nem zajlott le az iparos tanonciskola érdedében öszszehivott értekezlet, amelyen az épűiet emeléséről szó ne esett volna és ezeken az értekezleteken Kardos Itsván kufturtanácsos a polgármester ujabb és ujabb tervéről be ne számolt volna. Az eiső terv a régi rendőrségi épület volt és hogy mennyire alkalmasnak tartotta városunk polgármestere ezt a helyet az iparostanonciskola céljaira, mutatta az, hogy amikor az uj rendőrségi épűiet alapköveit kezdték rakni, a város megértő és nemesen gondolkodó képviselőtestületében elvi "határozatot hozatott, amely szerint a. régi rendőrségi épület megüresedés Szónokok, énekesek, sz'nés ek, előadók, egyáltalán mindazok, akik hangjuk gyakrakb használatira vannak utalva a valódi Valda pasztiNéfcat használják a gégére és hangszalagokra gyakorolt nagyszerű hatásuk miatt. Kaphatók az összes gyógyszertárakban és drogériákban után azonnai a tanonciskola céljaira adassék át. Nem Dr. Bencs Kálmán polgármesteren múlott, hogy ez a terv testet nem öltött. A második terv az ipartestületi székházzal kapcsolatos megoldás fett volna. Ezt az iparoktatási kir. főigazgató nem tartotta egészséges dolognak, mert nézete szerint elkövetkezhetík egy olyan idő, amikor a tanoncis kola rovására terjeszkednének az intézet épületében és ezzéi az iskola akadályoztatnék meg további 'fejlődésében. Ezen megoldással az anyagi kérdésekben is akadályok merültek fel. — A harmadik kombináció sem váfhaíott valóra, mely szerint az épület a Hatzéj-téri 'tanoncotthon épületéhez tartozó teiken emeltetett volna. Ez részben a heiy szűke, részben a Liga merev álláspontja miatt mondott csődöt. Már pedig a tanonciskola épületé rői való gondoskodás í

a naprólnapra súlyosabbá váló tanítási akadályok miatt égetően sürgős. Az elemi iskolák tantermei a kellő tisztogatás hiánya miatt rettenetes állapotban vannak, mert d. e. 8—1 óráig a mindennapi tankötelesek, d- u. 2—7 óráig az iparostanoncok oktatása veszi igénybe a tantermeket, igy sem tisztogatásra, sem szellőztetésre elegendő idő nem áll rendelkezésre; miért is az iskolák levegője tűrhetetlen, egészségleien, a tantermek pedig minden ragályos betegség csiráinak melegagyaivá váltak. i A tanonctartó mesterek érdekelj jogos és méltányos kívánalmaikat a nehéz viszonyaik dacára sem lehet az oktatásnál figyelembe venni, mert a tanonciskola csak a kényszer helyzet hatása alatt megtűrt intézmény az elemi 'iskolákban, tehát a tanítás csak akkor eszközölhető, amikor a tantermeket rendelkezésünkre bocsátják. Iiyen állapotok meljett szó sem lehet az iparos érdekek figyelembe vételéről. Arról a szenvedésről nem is beszélek, amit 4—5 órai egyhuza

mbani tanítás és különösen rajzolás mellett a 16—20 éves leányok és fiuk kiállanak a 6—8 éves gyermekek részére készüft padokban. Ezt leirni nem lehet ezt látni és tapasztani kell. A 40-es létszámú osztály rajztanitása már teljesen megoldhatatlan az elemi iskolai padokban. Ezeken kívül ezer és ezer baj merül fel a tanoncok nevelés-oktatásánál. Mindenekelőtt legszomorúbb az, hogy az ifjúság egészsége nagy mértékben veszélyeztetve van, amiről szomorú képet nyújt az 1926— 27- tanévi statisztika, amely szerint az iparostanulók 15 százaléka tüdőbajos volt és szanatóriumi kezelést igényelt. Ezen állapotot részben elő-