Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

1928. február 1. JSÍYÍRYIDEIC 7 Hit főztek és mit ettek a régi rómaiak. Talán az első pillanatban érdektelennek látszik, pedig mégis nagyon érdekes téma, ha egy kicsit a régi rómaiak konyhájáról beszélgetünk. Lássuk, hogy ettek, hogy ittak a világ hajdani urai. Amikor még Itália földjéért harcoltak, egyszerű parasztok, vadászok pás^orok és harcosok voltak. Még a pun háborúk idejében is azoK maradtak, bár már ekkor kezdett lerakódni a kemény római lélekre egy nagyon vékony, felületes rétege"a görög kuiturának. Ebben az időben, körülbelül 200 évvel Kr. e. élt a hires bölcs, Marcus Poreius Cato. Igazi római, államférfi, hadvezér, tudós és kitűnő gazán egyuttai Cato előre látta azt a veszed el met, amely az elfinomodott görög kultúra részéről elpusztulással je

nyegette a ró ' mai népet. Egy szép, de nagyon szakszerű könyvet irt a mezőgazdaságról. Ebben a könyvben fontos utasításokat ad polgártársainak a helyes, lelkiismeretes gazdálkodásról. Á tanácsok kiterjednek a gazdálkodás minden ágára, sőt a konyhára is. A könyvecskében egy csomó eredeti római parasztétei receptje is benne van. Ezeknek, meg más forrásoknak segítségévei képet aikothattunk arröl, hogy mit ettek a régi jó idck'oen a rómaiak. Cato korában a hus csak ünnepi étel volt. Az igavonó állatot, az ember munkatársát megölni, megenni, bűnnek tartották, tehát nem is volt megengedve. Csak az isteneknek áldoztak juhokat kecskéet, disznókat. Az áldozatot követő lakomán természetesen a jámbor Jnvek is hozzájutottak a régin várt húshoz. Leginkább a disznóhúst • szerették és később szokásba jött, hogy nemcsak az áldozati lakomákon ették, hanem rendes táplálékul szolgált. A leggyakoribb parasztétel szalonnábői és babból állott. De emellett, különösen a szegények, még mindig vegetáriánus kosz ton éltek: ubork3, tök, kelkáposzta, hüvelyesek, hagyma és fokhagyma volt a főfaplál£k. Jellemző, hogy egész sora a legelőkelőbb római neveknek — hüvelyes \-éteménvekre vezethető vissza.' A Lentuliak «Lencse emberek» (magyarosan Lencseffy). Fabius Maximus, a hatalmas diktátor «Babem"ber» és Ciceró, a hires szónok « Borsó ember». Az öreg Cato könyvecskéjében a kelkáposztáért különösen lelkesedik. «A kelkáposzta felülmúl minden zöldséget állapítja meg. Lehet enni nyersen vagy főve. Könnyen emészt hető és jó hatással van az anyagcse rére. Ha valaki egy lakomán sokat akar inni és jól akar táplálkozni, az étkezés előtt egyék tetszés szerinti mennyiségben kelkáposztát nyersen, ecettel és épen így egyék étkezés | után is néhány levelet». Főzés előtt besózták a kelt és leöntötték olajjal, azután szódával főzték hogy megtartsa szép zöld szinét. A salátát nagyon szerették a spárgából nem sokat csináltak, mert nincs tápláló értéke. — A sóskát répát, nagyon közönséges, utolsó rendű főzeléknek tartották. A főtáplálék természetesen Ice nyér volt. A legrégibb időben darapép formájában ették. A későbbi időben a jómódúak finom fehér buzakenvejret sütöttek. Cato könyvéare egyszerű recep- J teket közöl tésztafélékre is. — A ((dagasztott kenyér® készítésénél mindenekelőtt meg kell mosni a k

e{jet és a teknőt. Egy agyagedényt megtöltöttek forró hamuva. és ez alá tették a kenyeret sütni. Cato szírint egy kalácshoz (fibum) kell két font reszelt sajt, egy font búzaliszt és egy tojás ( !) Egy másik süteményt (placenta) búzalisztből és árpadarából készit', a tésztát bekeni olajjal, meghinti részelt juhsaittai és mézzel. Gombócot is tud Cato főzni és pedig sajtból, darából és zsírból. A megfőtt gombócot meghinti mézzel es mákkal. Vájjon hogy izlene nekünk egy ilyen régi római «g!obus»? Vagy élvezhetőbb volna-e az «amulum», amely hasonlít a mai gyermekpépekhez, lisztbői és tejből készült? A szomjúságot viz2ei és gyümölccsel csillapították, bort ritkán és keveset iitak. Tisztességes asszony egyáltalán nem ihatott bort. Jaj volt annak az asszonynak, akin észrevette a család szigorú ura és parancsolója, hogy bort ivott! A borszag elegendő okto szolgáltatott a válásra. A puritán irányzat azonban, amelyet Cato képviselt, nem tartott sokáig. Az ízlés finomodásának és az igények növekedésének nem lehetett útját állani. A görög befolyás győzött minden vonalon. Piauíus, a vigjátékiró, aki görög minta után dolgozott, színpadról csúfolja ki azokat az embereket, akik ((káposztát rágnak, mint az ökrök». Mind jobban és jobban lenézték a vegetáriánusokat és megszerették a zsíros húsételeket. Disznókat és szárnyasokat hizlaltak, azonkívül nyulakat és csigákat. A libákat fügével, a disznókat árpával és babbal hidalták addig, mig az állatok nem tudtak a lábukon megállani. A főzelékbői mellékétel lett, amelyet nagyon raffináltan készítettek. Mint sok egyebet, a kompótot is a rómaiaknak köszönjük; «compositumnak» hívták a mézben vagy ecetben elrakott gyümölcsöt, a kimagolt olajbogyót, amelyet olajjal, ecettel, korianderrei, köménnyel raktak el hordókban. Betegek számára érett birsalmát 'tettek ei mézben. " Görög befolyás következtében nagyon megszerették a halat. Ritka halakért óriási összegeket fizettek. Hihetetlen sokféle" módon tudták a halat készíteni: firíkasszé, ragu, kocsonya alakjában. Különösen kedvelt volt a finom kocsonya, amelyben rétegezve volt erős, fűszeres mártással fehér Jbuzakenyér, hal, szárnyas, borjuvelq^ finomra vágott uborka és hagyma. A császárságkorabeli tivornyákon sok fogást ettek halból és szárnyasból, amig végre a pecsenyéig jutottak. — A szárnyasok közül pávát, flamingót ' és struccot (!) is ettek, többnyire töltve; a. töltelék árpadarából, finomra vágott húsból, tojásból, főtt velőből, dióból és fűszerekből állott. ! Neró császár korából is ma- j radt fönn egy terjedelmes szakácskönyv, amelynek Gavius Avicius, a hires Ínyenc a szerzője. Ez a könyv világosan megmutat]^ hogy mily-n ijesztő «haladást» t*tek a rómaiak a konyhaművészet terén Catotói kezdve". Most már csak zsiros, erősen füáfeeres és nagyon raffinált ételek voltak napirenden. A húsételeket is mézzel meg borral Készítették. I Avicius 23 receptet közöl a disznóhús sütésére, 14-et a bárány és 13-at a nyulpecsenyére! Minden husétei koronája kétségen kivüi a «trójai disznó» volt. A disznót egészben megsütötték, minden csontját kivették és megtöltötték minden elképzelhető jóval: tyúkkal rigóval, libával, kolbásszal, csigával, hagymával, zellerrel, finom zöldséggel, tojással, dióval, datolyával stb. A süteménybői és csemegőből nem csináltak olyan nagy dol got, mint a sültekből, de ezeknél aztán nem ismertek határt. Hiába tiltakoztak mérsékelt, okos emberek, filozófusok és költők az esztelen tobzódás ellen, a világ hajdani urai arra voltak itélve, hogy halálra egyék és igyák magukat. Simák Lajos v községi főjegyző, Országos Földbirtokrendező Bíróságtól engedélyezett kereskedelmi és ingatlanértékesítő irodája. Ezelőtt: NAGY IMRE. Nyírvíz-palota, Nyíregyháza. Telefon 300 Keres vételre: 2—6 szobás családi házakat, telkeket a varos bármely részén. Birtokokat Szabolcsvármpgyénea vaerv sz ország bármely részén 20 holdtól 2C00 holdig. — Malmokat, gyárakat, üzletheNíségeket. Bérbe: családi házakat, birto> kokat 100 holdtól 2000 holdig bar hot az országban. Megvételre ajánl: Földbirtokokat S aboic^vármegyében 470 holdas {kitűnő birtokot kastéllyal; i 00 holdas jó homoki birtokot. 11 hol das falusi kisbirtokot, búzatermőt, télszerelt falusi udvarházzd. a városhoz fél órányira. 4b holdas prima kisbirtokot 15 kilométernyire Nyirep> házához. Szatoaár megyéren 600 holdas prima földbirtokot ármentes területen, köves úttal, vasúttal, alkalmi árban. 680 holdas jo homoki hir'oknt szeszgvarral. Borsod megyében 1000 holdas kitűnő birtokot fe'e teherrel, Biharban 1200 holdat rúzatermöt, Püspökladány mellett 80 holdas gyönyörű kis gazdaságot. Lakóházakat, üzlethelyiségeket a város bármely re»xén 5—7 szobásat 8C00 pengőtől. Naponkint .tessék elolvasni az apróhirdetéseimet. 6 5-1 Hirdetmény. A kótaji izr. hitközségtemp om építésre pályázatot hirdet. Felhivja tehát a szakmabeli vállalkozókat, hogy költségvetéseiket Rosenberg Rudolf kdtaji fakereskedőnek a legrövidebb időn be ül küldjék be. Ugyancsak nála megtekinthető az építésre vonatkozó tervrajz. A kótaji izr. hitközség 640-2 gondnoksága. K: 2762/1928. VerseqUrpilfti hirdetmény. Nyíregyháza r, t. város a tulajdonában lévő épületeit bádogosmunkáinak az 1928. évben végzendő jókar ban tartására 1928. évi február hó 7. napjának délelőtt 10 órájára a városháza tanácstermében tartandó zárt versenytárgyalást hirdet. Felhivja mindazakat, kik e munkát elvégezni óhajtják, kogy »gységárakban megadott ajánlataikat a fent irt nap d. e. 10 órájáig a városi mérnöki hivatalba adják be. Elkésett vagy távirati uton tett ajánlatok nern vétetnek figyelembe. A munkálatokra vonatkozó részletes versenytárgyalási hirdetmény, egységárjegyzék, szerződési és ajánlati minta, munkafeltételek a városi mérnöki hi vatalban naponkini megtekinthetők, illetve 050 pengőért megszerezhetők. Nyíregyháza, 1928. január 20. 626-2 VÁROSI TANÁCS. jrx Büliesbach-téle j üveg és porcellánkereskedés február hó 15-én j a Takarékpalota Bessenyei-téri részében, a mostani FORD féle üzletben lesz áthelyezve. 1 A költözködés megkönnyítése végett az összes raktáron lévő áruk mélyen leszállított áron lesznek kiárusítva. 511-8 = II. IIIIIIIIHlllllllllHIIIIIHIHHIIIIIIIIIIIIIIIflIffilUIII B Minőségileg legkifogástalanabb motor-, traktor- és autoolajak, mindenfajta kenőanyag „L á R D O L I N E" magasfinomitványu amerikai kenőanyagok legelőnyösebben Schwarz Rudolf és Ta olaj-, zsiradék- és vegyigyár R -T.' képviseleténél: Nyíregyháza, Széchenyi-út 14. Telefon: 507. 482-? •s Üodern Köl a.z XJjságtoalttoajn. > >