Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-23 / 44. szám

J^'lYIBflg, fiá— —• ^BBBBa. \m. fckauár 23. IRT or mz&Xl& xxi_ Irta: Péier Károly tanár. Ál'alános felfogás, hogy minden kornak meg volt a maga korszelleme. Beszélünk a közép kor, a renijssance 'kor, a felvilágosodás korának, a reformáció és ellenreformáció korának, a forradalmak és felszabadulás, a reform kor és a mai kor korszelleméről. Néha tágabb európai, néha csak magyarországi viszonylatban. Néha összehasonli juk a kronológiai egyidejűség mellett fennálló rör'érielmi külön korszerűség alapján kifejlődött, egyidejűleg jelentkező különböző korszellemet, a különböző kulturális fokon álló, egymástói eltérő vérmérsékletű es más klimatológiai, gazdasági, kereskedelmi stb. viszonyok mellett élő népeknek, s ha a sok ellentétet végig gondoljuk, azt kell látnunk, hogy tulajdon képen általános korszellem nincs és nem is volt. Ha mégis beszélünk róla, ugy vagyunk ve e, mint az éhes színész, aki korgó hassal áll meg az utcasarkon, s látva a két sarokházban elhelyezett vendéglő és kávéház vígan táplálkozó, fekeéző, szivarozó és gondtalanul szórakozó közönségét, felsóhajt: Miért is van a világon pénz!? Vagy ha már van, miért nincs!? Mi is így vagyunk. Látunk embereket egyforma, vagy helye ebben, hasonló tulajdonságokkal felruházva, .mint a pénz&.en színész lát pénzes e

mberelcet, s ahogy az egyformaság alapján a botanikusok a növényeket, a zoológusok az állatokat, .nem és faj szerint osztályokba skatulyázzák, mi is nagy általánosságban egyes korok gondolkozásmódjának, erkölcsi viselkedésének, világfe/fogásának, az e

mberek egy bizonyos nagyobb százalékában megnyilvánuló. hasonlóságából kö/ép'ipust faragunk, s annak erkölcsi és viiágfelfogását, ettei,nek, lelki megnyilatkozásának módját elkereszteljük korszellemnek, s ennek jgty a fantáziában megalkotod kényszerzubbonyát rárántjuk az elmúlt kornak minden emberére, akar illik rá, akár nem. Mert, hogy minden ember má* itidividium lévén, sohasem voltak fiz emberek egyformák, az kát égteien. S így egy kalap alá foglalni bármely kór e

mbereit olyan merészség lenne, hogy azt bizonyltján i nemcsak vakmerőség, de egyenesen lehetetlenség. S mégis, ha kisebb körben, kisebb társadalmi egységben vizsgáijuk az emberek élet és lelki megnyilatkozását, annak bizonyos korban megnyilvánuló egyformaságát, azt kell mondanunk, hogy ugy jártunk, mint a fenti színész, liogy korszellem nincs és mégis van. Ha ennek a. jelenségnek okát keresem, azt találom, hogy az emberi ég kis egységei, kis társadalmi alakulatai, a közrend fennmaradását és ál alános fejlődését biztpsitó állami törvényeken belül olyan társadalmi törvényeket alkották, amelyek az egymással való érintkezés formáját, az egyénnek a 'ár adalomban való megjelenése formáját, viselkedésé.iek, te.tinek határait megszabják. Ezek a törvények, mint illemszabályok is divat, sokszor az állami törvényeknél is — am« yeket nagy terjedelmüknél fogva a legtöbb ember nem L ismer — szigorúbbak ránehezednek az illető kor egyéneire. Betartásukat minden egyéntől a legszigorúbban megkövetelik, s mive/ 'ezeknek a keretei, irányai és formája időről-időre változnak, az emberek külső viselkedésében, sőt iéeteinek formájában olyan egyformaságot hoznak lé're, hogy ezt az egyformaságot tényleg elnevezhetjük korszellemnek. Az embereket pedig nagy általánosságban — igen kevés kivétellel ké

r dolog jellemzi: Az egyik az, hogy majmolja egymást, plán

e akit magánál 'öbbre tart. S ez a díva

1 legerősebb bázi;a. Felvesz bizonyos szokásokat, k'szólást, viseletet, viselkedést, mert hát e

z divat, vagy «x y»» is így tesz. Azon azonban abszolúte nem gondolkozik, - hogy ,vajjon az helyes-e, vagy sem? A .lilásak pedig az, hogy mindenki különb szeretne lenni a másiknál, ami nemes lelki alapbó tiplálkozvá: ím int nerrA verseny és ambíció, ? fejlődés és haladás alapja, e

mbert gyenge-égből kiindulva: mint hiúság, irigység, nyeg e ég stb. viszás és vagy nev^t éges, vagy bosszan'ó. A mai korról és annak úgynevezett korszelleméről, annak helyes vagy hely elen yol iáról, nem akarok én most itt elmélkedni, sem a szerfölötti test'kultusz és köve.kezményeiről, csupán egy pontját teszem ennek szóvá- a ma már rohamosan elharapódzó, a mai ifjúság között szinte .divattáválni kezdő tisztelettónséget. Azt sem azok érdekében, akiktel szemben megtörtént, hanem magának az ifjúságnak az érdekében, amely maga sem veszi észre, milyen veszélyes lejtőr? lép, midőn ezít a talán az éretlen, ifjúi tulíengésnek hízelgő, de minden oldalról csak megrovást érdemlő gyomot, ^eleinte divatból, később a megszokás hatalmánál fogva ki örülhétetienül, lelkébe ülteti. A i z'e'etlenség látszó'ag sokak előtt csak pajzánság, gyermekes meg gondolatlanság. Valószínű, hogy ez eleinte nem is más. De ha ez á jelenség ,lelki betegséggé kezd fajulni, tovább fejlődé éb

en magával hozza előbb a kortársak, öregek, majd az élő és letűnt nagyságok, a végén a törvény és az állam tiszteletének hiányát, s ezfen a poncon' már könnyen ^csúsztathatja az ifjút a becsült útjáról is és növeli a mai korban oly sürün előforduló megtévedt ifjak számát, kik aztá

;nl nehezen tudnak még egyszfcr tisztára mozsdani a törvény előtt, vagy magukra ébredve szaporítják az öngyilkosok számát. Nagy beegség előjele ez, melynek gyógyítását nem kellene tisztán az iskolára hagyni, de jó volna, ha ebben az egész társadalom, saját érdekében, segélyére lenne az iskolának. Ez nemcsak korszellem, de társadalmi kórtünet. Fajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, díszbokrok, élőnövények és virágok a legolcsóbb napi árak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Csapatkórház mellett. — Telefoa: 201. Központi telefon: 156. — Árjegyzé

k ingyen 1 n*4 A SIOSZ vezetősége nyilatkozik a felekezetieskedés vádjárél. A keresztéaység megvallása Még nem felekezetieskedés A következő levelet kaptuk: Igen Usz elt Szerkesztő Ur! Azon iparostársaink, akik az elkövetkezendő iparesffileti választásoknál Zomborszky Dániel megválasztása mellett vélték helytesinek állást foglalni, nyílt levelet tefjsk közé a Nyirvidékben. A nyílt levél nagy része a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége .yiregyházi csoportjának céljaival, " eszméivel foglalkozik s olyan torfy m per pektiyából teszi ezt, hog^ kénytelenek vagyunk az egyesület nevében reflektálni a levélben foglaltakra. Szükségesnek látjuk ezt azért hogy a közönség előtt heiyreigazitsiuk a nyjlt levélnek a dolgok szándékos félreismeréséből fakadó néhány megállapítását. E'őre is kijelentjük, hogy nicgtitlapitá<mnk nem iranyuinak azon iparosiarsai;ik eictfi, akiknek neve a wvei aia ttyomaío't, még kev é >bbé azon iparos társaink ellen, akiknek az a meggyőződése, hogy Zomborszky Dánfci "iparostársunk alkalmasabb az Ipartestület elnöki tisztségére, mint Pisszer János i&gtársunk. Ha ez a meggyőződésük, — cselekedjenek háborítatlanul aszerint Megdöbbentett minket azon két körülmény, hogy azon iparostesfvéreink jó része, akiknek nevét a Zomborszky-párt előttünk ismeretlen illusztris vezetői a nyílt levél alá nyomtatták. nem tutío't a levei tar(filmárói, sőt (részben még arról sem, hogy ő Zomborszky Dániel jelölt ur pártján állana. A nyílt levél szerkesztője azt állítja, hogy «a Kiosz egész berendezkedésie és célja nem más, mint az, hogy az ipari életben is felekezeti tagozódást és fe'ekezeli alapon igazodó politiká vigyfen be»». Nem tudjuk, honnan m

eritette a levél szövegezője ezen megállapítást. Aki feifkczeU agozódttit keres a mc egyesábetiiftkben, an\nak fáradozását 'előre ts reméfiyteliénnek kell fivr/ő!iten(tnk. Nem Audjuk és ne

m is keressük, hogy !agtársa,ink közű' ki katholikus, ki protestáns, nálunk a tagságra egyedül az képesít, hogy az illető hive-e a keresz'ény és nemze i etapokon újjáépülő nemzet eszméjének és munkásságában megbecsülést szerez-e a tisztességes magyar kézműiparnak. Azé;t alakultunk, hogy előbbi* vigyük a keresztény magyar iparosság körében az egy?ég esegymá ért és a magyar jpar megbecsüléséért áldozatokra is kész sziliemet. Hogy emfijuk a magyar iparosság . kuiiuraja , orifrccsuiesét és egészség*? i

es

:üW. szettemét. Nincs semmi kifogásunk az ellen, ha ,azon iparostársaink, akik hozzánk nem csa lakozhatnak, ugyanezt akarják megválásj ani a maguk körében. Három évi működésünk alatt közöttünk sem a felekezeti, sem a faji gyűlölködésnek egyetlen hangja sem merült fel. Hirdet jü\ es valtjuk azonpa-n, hogy jogunk van mmcien szégyenkezik é. aíszemí-rem neua-l megvallani azt. nogy íru a keresztény iparosoknak vagyunk -/? egye ul'te. Három évi működé ünk alatt gyülé.eke , előadá-okat, kirándulások,]'., ünnepségeket rendeztünk, — több alkalmat adván ez^el a nyíregyházi iparosságnak a t

e

S:üeti életre, mint ahány alkalma addig ennek a szfctforgácsolt erejű társadalmi osz-álynak év kertekig volt. összefogtuk azokat a nemzetre és városunkr.i ípe; er ékes erőket, amelyek eddig -a nyíregyházi keresztény iparosság 'ömegebeii és egyéneiben kihasználatlanul hevertek. Ma az ország iparostársadalmának tudomása van arról, hogy Nyiregyha/ia erős, a nemzet és tiszv-v^e-; ipar érdekeit tiszta eszközökkei szolgáló ipa rosmozgn lomban. Megismerte.tük az ország iparosságának vezetőivel a mi iparosságunk jogo> kívánságai' és alkalmat ad-unk a mi nyíregyházi iparostársainknak arraí hogy megismerjék az iparosság országos érdekeit, belekapc olódjaJiak az országos iparosmozgalmakba s ekként ré zben kezdeményező, részben munkatársai tegyenek azoknak a mozgalmaknak, .amelyek nélkül a magyar iparos\ársadálom újjáéledése e. sem képzelhető. Ezért a munkásságunkéi csupán az illethet jogos kritikával, aki nálunk többet tett. Teljes mértékben aláirjuk a nyílt Dl OZGÓ Február hó 22-éu, szerdán utoljára 5, 7 és 9 órakor: A francia filmgyártás büszkesége! poleon ABEL GANCE remekmüve 14 felvonásban Tinta Matyi mint Góliát. Ufa Hiradó. Napoieon előadásaira érvényes helyárak a következők: Páholy I 80 P. Zsöllyeszék 1*50 P. Támlásszék > "20 P I-$ő hely 80 Hl., Il-ik hely 50 fillér. Kedvezményes szelvények » különbözet ráii/etésével érvényesek. Előzetes jelentés; Február hó 23 án, 24-én, 25 én és 26 an, Miitörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap : Zoro-Huru Douglas Fairbanks Kaland a bombagyárban. A rejtélyes bőrönd.