Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-23 / 44. szám

J^'lYIBflg, fiá— —• ^BBBBa. \m. fckauár 23. IRT or mz&Xl& xxi_ Irta: Péier Károly tanár. Ál'alános felfogás, hogy minden kornak meg volt a maga korszelle­me. Beszélünk a közép kor, a reni­jssance 'kor, a felvilágosodás korá­nak, a reformáció és ellenreformáció korának, a forradalmak és felszaba­dulás, a reform kor és a mai kor korszelleméről. Néha tágabb euró­pai, néha csak magyarországi vi­szonylatban. Néha összehasonli juk a kronológiai egyidejűség mellett fennálló rör'érielmi külön korszerű­ség alapján kifejlődött, egyidejűleg jelentkező különböző korszellemet, a különböző kulturális fokon álló, egymástói eltérő vérmérsékletű es más klimatológiai, gazdasági, ke­reskedelmi stb. viszonyok mellett élő népeknek, s ha a sok ellentétet végig gondoljuk, azt kell látnunk, hogy tulajdon képen általános kor­szellem nincs és nem is volt. Ha mégis beszélünk róla, ugy vagyunk ve e, mint az éhes színész, aki korgó hassal áll meg az utca­sarkon, s látva a két sarokházban elhelyezett vendéglő és kávéház ví­gan táplálkozó, fekeéző, szivarozó és gondtalanul szórakozó közönsé­gét, felsóhajt: Miért is van a vilá­gon pénz!? Vagy ha már van, mi­ért nincs!? Mi is így vagyunk. Látunk em­bereket egyforma, vagy helye ebben, hasonló tulajdonságokkal felru­házva, .mint a pénz&.en színész lát pénzes e mberelcet, s ahogy az egy­formaság alapján a botanikusok a növényeket, a zoológusok az állato­kat, .nem és faj szerint osztályokba skatulyázzák, mi is nagy általános­ságban egyes korok gondolkozás­módjának, erkölcsi viselkedésének, világfe/fogásának, az e mberek egy bizonyos nagyobb százalékában megnyilvánuló. hasonlóságából kö­/ép'ipust faragunk, s annak erkölcsi és viiágfelfogását, ettei,nek, lelki megnyilatkozásának módját elke­reszteljük korszellemnek, s ennek jgty a fantáziában megalkotod kény­szerzubbonyát rárántjuk az el­múlt kornak minden emberére, akar illik rá, akár nem. Mert, hogy minden ember má* itidividium lévén, sohasem voltak fiz emberek egyformák, az kát ég­teien. S így egy kalap alá fog­lalni bármely kór e mbereit olyan merészség lenne, hogy azt bizonyl­tján i nemcsak vakmerőség, de egye­nesen lehetetlenség. S mégis, ha kisebb körben, ki­sebb társadalmi egységben vizsgái­juk az emberek élet és lelki meg­nyilatkozását, annak bizonyos kor­ban megnyilvánuló egyformaságát, azt kell mondanunk, hogy ugy jár­tunk, mint a fenti színész, liogy korszellem nincs és mégis van. Ha ennek a. jelenségnek okát keresem, azt találom, hogy az em­beri ég kis egységei, kis társadalmi alakulatai, a közrend fennmaradá­sát és ál alános fejlődését biztpsitó állami törvényeken belül olyan tár­sadalmi törvényeket alkották, ame­lyek az egymással való érintkezés formáját, az egyénnek a 'ár adalom­ban való megjelenése formáját, vi­selkedésé.iek, te.tinek határait meg­szabják. Ezek a törvények, mint illemszabályok is divat, sokszor az állami törvényeknél is — am« yeket nagy terjedelmüknél fogva a leg­több ember nem L ismer — szigo­rúbbak ránehezednek az illető kor egyéneire. Betartásukat minden egyéntől a legszigorúbban megkö­vetelik, s mive/ 'ezeknek a keretei, irányai és formája időről-időre vál­toznak, az emberek külső viselkedé­sében, sőt iéeteinek formájában olyan egyformaságot hoznak lé're, hogy ezt az egyformaságot tényleg elnevezhetjük korszellemnek. Az embereket pedig nagy általá­nosságban — igen kevés kivétellel ké r dolog jellemzi: Az egyik az, hogy majmolja egymást, plán e akit magánál 'öbbre tart. S ez a díva 1 legerősebb bázi;a. Felvesz bizo­nyos szokásokat, k'szólást, visele­tet, viselkedést, mert hát e z divat, vagy «x y»» is így tesz. Azon azon­ban abszolúte nem gondolkozik, - ­hogy ,vajjon az helyes-e, vagy sem? A .lilásak pedig az, hogy mindenki különb szeretne lenni a másiknál, ami nemes lelki alapbó tiplálkozvá: ím int nerrA verseny és ambíció, ? fejlődés és haladás alapja, e mbert gyenge-égből kiindulva: mint hiú­ság, irigység, nyeg e ég stb. viszás és vagy nev^t éges, vagy bosszan'ó. A mai korról és annak úgyneve­zett korszelleméről, annak helyes vagy hely elen yol iáról, nem akarok én most itt elmélkedni, sem a szer­fölötti test'kultusz és köve.kezmé­nyeiről, csupán egy pontját teszem ennek szóvá- a ma már rohamosan elharapódzó, a mai ifjúság között szinte .divattáválni kezdő tisztelet­tónséget. Azt sem azok érdekében, akiktel szemben megtörtént, ha­nem magának az ifjúságnak az ér­dekében, amely maga sem veszi észre, milyen veszélyes lejtőr? lép, midőn ezít a talán az éretlen, ifjúi tulíengésnek hízelgő, de minden ol­dalról csak megrovást érdemlő gyo­mot, ^eleinte divatból, később a meg­szokás hatalmánál fogva ki örülhé­tetienül, lelkébe ülteti. A i z'e'etlenség látszó'ag sokak előtt csak pajzánság, gyermekes meg gondolatlanság. Valószínű, hogy ez eleinte nem is más. De ha ez á je­lenség ,lelki betegséggé kezd fajul­ni, tovább fejlődé éb en magával hozza előbb a kortársak, öregek, majd az élő és letűnt nagyságok, a végén a törvény és az állam tisz­teletének hiányát, s ezfen a poncon' már könnyen ^csúsztathatja az if­jút a becsült útjáról is és növeli a mai korban oly sürün előforduló megtévedt ifjak számát, kik aztá ;nl nehezen tudnak még egyszfcr tisztára mozsdani a törvény előtt, vagy ma­gukra ébredve szaporítják az ön­gyilkosok számát. Nagy beegség előjele ez, melynek gyógyítását nem kellene tisztán az iskolára hagyni, de jó volna, ha ebben az egész társadalom, saját ér­dekében, segélyére lenne az iskolá­nak. Ez nemcsak korszellem, de társadalmi kórtünet. Fajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, dísz­bokrok, élőnövények és virágok a leg­olcsóbb napi árak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Csapatkórház mellett. — Telefoa: 201. Központi telefon: 156. — Árjegyzé k ingyen 1 n*4 A SIOSZ vezetősége nyilatkozik a felekezetieskedés vádjárél. A keresztéaység megvallása Még nem felekezetieskedés A következő levelet kaptuk: Igen Usz elt Szerkesztő Ur! Azon iparostársaink, akik az el­következendő iparesffileti válasz­tásoknál Zomborszky Dániel meg­választása mellett vélték helytesinek állást foglalni, nyílt levelet tefjsk közé a Nyirvidékben. A nyílt levél nagy része a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége .yiregyházi csoportjának céljaival, " eszméivel foglalkozik s olyan torfy m per pektiyából teszi ezt, hog^ kénytelenek vagyunk az egyesület nevében reflektálni a levélben foglaltakra. Szükségesnek látjuk ezt azért hogy a közönség előtt heiyreigazit­siuk a nyjlt levélnek a dolgok szán­dékos félreismeréséből fakadó né­hány megállapítását. E'őre is kijelentjük, hogy nicgtitlapitá<mnk nem iranyui­nak azon iparosiarsai;ik eictfi, akiknek neve a wvei aia ttyo­maío't, még kev é >bbé azon iparos társaink ellen, akiknek az a meggyőződése, hogy Zomborszky Dánfci "iparos­társunk alkalmasabb az Ipartestü­let elnöki tisztségére, mint Pisszer János i&gtársunk. Ha ez a meggyő­ződésük, — cselekedjenek háborítat­lanul aszerint Megdöbbentett minket azon két körülmény, hogy azon iparostesf­véreink jó része, akiknek nevét a Zomborszky-párt előttünk isme­retlen illusztris vezetői a nyílt levél alá nyomtatták. nem tutío't a levei tar(filmárói, sőt (részben még arról sem, hogy ő Zomborszky Dániel jelölt ur párt­ján állana. A nyílt levél szerkesztője azt ál­lítja, hogy «a Kiosz egész berendez­kedésie és célja nem más, mint az, hogy az ipari életben is felekezeti tagozódást és fe'ekezeli alapon iga­zodó politiká vigyfen be»». Nem tudjuk, honnan m eritette a levél szövegezője ezen megállapí­tást. Aki feifkczeU agozódttit ke­res a mc egyesábetiiftkben, an­\nak fáradozását 'előre ts re­méfiyteliénnek kell fivr/ő­!iten(tnk. Nem Audjuk és ne m is keressük, hogy !agtársa,ink közű' ki katholi­kus, ki protestáns, nálunk a tag­ságra egyedül az képesít, hogy az illető hive-e a keresz'ény és nem­ze i etapokon újjáépülő nemzet esz­méjének és munkásságában meg­becsülést szerez-e a tisztességes magyar kézműiparnak. Azé;t ala­kultunk, hogy előbbi* vigyük a keresztény magyar iparosság köré­ben az egy?ég esegymá ért és a ma­gyar jpar megbecsüléséért áldo­zatokra is kész sziliemet. Hogy emfijuk a magyar ipa­rosság . kuiiuraja , orifrccsuie­sét és egészség*? i es :üW. szet­temét. Nincs semmi kifogásunk az ellen, ha ,azon iparostársaink, akik hoz­zánk nem csa lakozhatnak, ugyan­ezt akarják megválásj ani a maguk körében. Három évi működésünk alatt közöttünk sem a felekezeti, sem a faji gyűlölködésnek egyetlen hangja sem merült fel. Hirdet jü\ es valtjuk azonpa-n, hogy jogunk van mmcien szé­gyenkezik é. aíszemí-rem neua-l megvallani azt. nogy íru a ke­resztény iparosoknak vagyunk -/? egye ul'te. Három évi működé ünk alatt gyü­lé.eke , előadá-okat, kirándulások,]'., ünnepségeket rendeztünk, — több alkalmat adván ez^el a nyíregyházi iparosságnak a t e S:üeti életre, mint ahány alkalma addig ennek a szfct­forgácsolt erejű társadalmi osz­-álynak év kertekig volt. összefog­tuk azokat a nemzetre és városunk­r.i ípe; er ékes erőket, amelyek ed­dig -a nyíregyházi keresztény ipa­rosság 'ömegebeii és egyéneiben ki­használatlanul hevertek. Ma az ország iparostársadalmá­nak tudomása van arról, hogy Nyiregyha/ia erős, a nemzet és tisz­v-v^e-; ipar érdekeit tiszta eszkö­zökkei szolgáló ipa rosmozgn lom­ban. Megismerte.tük az ország iparos­ságának vezetőivel a mi iparossá­gunk jogo> kívánságai' és alkal­mat ad-unk a mi nyíregyházi ipa­rostársainknak arraí hogy megis­merjék az iparosság országos ér­dekeit, belekapc olódjaJiak az or­szágos iparosmozgalmakba s ek­ként ré zben kezdeményező, részben munkatársai tegyenek azoknak a mozgalmaknak, .amelyek nélkül a magyar iparos\ársadálom újjáéle­dése e. sem képzelhető. Ezért a munkásságunkéi csupán az illethet jogos kritikával, aki nálunk többet tett. Teljes mértékben aláirjuk a nyílt Dl OZGÓ Február hó 22-éu, szerdán utoljára 5, 7 és 9 órakor: A francia filmgyártás büszkesége! poleon ABEL GANCE remekmüve 14 felvonásban Tinta Matyi mint Góliát. Ufa Hiradó. Napoieon előadásaira érvényes helyárak a következők: Páholy I 80 P. Zsöllyeszék 1*50 P. Támlásszék > "20 P I-$ő hely 80 Hl., Il-ik hely 50 fillér. Kedvezményes szelvények » különbözet ráii/etésével érvényesek. Előzetes jelentés; Február hó 23 án, 24-én, 25 én és 26 an, Miitörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap : Zoro-Huru Douglas Fairbanks Kaland a bombagyárban. A rejtélyes bőrönd.

Next

/
Thumbnails
Contents