Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-22 / 43. szám

1I3S. február 52. OBBSaa UHüSOii wiawimaacu 7 Szerdán érkezik a 11 ördög! Tenyészipa állatvásár Myiregyházáa. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület *és a szabolcsvármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség együttesen folyó évi március ho 11-én Nyíregyházán tenyészapaállat vásárt rendez. A vásár helye Nyíregyháza, a Debreceni uton fekvő u. n. váro­si mintakert és az azzai közvetlenül szembén fekvő u- n. Guttmann-féle fatelep. A vásárra ez évben csak apaálla­tok hajthatók fei és pedig bikák és kanok. A felhajtás ideje március 10-én déli 12 óráig. Délután .2 órától 5-ig 1 az állatok az érkező közönség által megtekinthetők és előre kiválaszt, hatók, a vásár azonban csak már­cius 11-én reggel '9 órakor kezdő­dik s ugyanaznap délután 2 órájg tart. Az állatok megvétele a vásári iro­dában azonnal oejeientendő, ugy az eladó, mint "á vevő által s azok a kiadott elismervény bemutatása me! lett március 11-én délután 3 órá­tól kihajthatók, vagy vonaton el­szállíthatok. — A kedvezményes vasúti szállításhoz szükséges lépé­seket megtette a rendezőbizottság'. A szükseges vasúti kocsikról és a m. kir. állatorvos jelenlétéről' a rendezőség előre gondoskodik. A vásár terület 2 zárt, ahová 10-én sze­mélyenként 50 filléres, 11-én 1 pengős belépőjeggyel lehet csak bemenni. Az állatok gondozói sza­badjegyet kapnak. Községeknek, birtokosságoknak, legeltetési társulatoknak e vásár a legjobb alkalmat nyújt arra, hogy tenyészapaállat szükségleteikét a jelenlévő m. kir. gazdasági felügye­lők utján kiválaszthassák, beszerez­hessék. Amennyiben pedig a vé­telár kifizetésére pénzzel nem ren­delkeznek, azt a kir. gazdasági felügyelőség a rendelkezésére álló állami hitelből vevőnek kifizeti. Ezért kérjük hogy a községek, bir­tokosságok kiküldöttjei a közsági vagy birtokossági pecsétet is hozzák magukkai, hogy a szokásos kötelez­vény azzai ellátható legyen és a pénz kiutalás megtörténhessék. L.evéfbeni megkeresésekre azon­nali választ ad a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala Nviregyháza, Vármegyeháza. (In­terurbán telefon Nyíregyháza 113.) Féláru vasúti jegy váltására jo­gosító igazolványod a budapesti te­nyészállatkiállitásra a Szabolcsvár­megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában (Vármegyeháza, fdszt 33) és a Máv. hivatalos Menetjegy­irodában kaphatók (Zrinvi Honá­u. 7., Telefon: 112.) — Ae uj büntetönovelja magya­rázatom kiadása megjefent és kap­ható az Újságboltban. Ára 60 filí­NYILT-TÉR.* Feleségem, szül. Kondrák Mária tőlem elvált és külön ment lakni, minél­fogva az én terhemre semmit sem jo­gosult vásárolni, vagy rendelni. Lácz József 1121 Jakui-bokor 2. *) E rovat alatt közlőitekért tem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal fele­lj ss éje t nem villái. Felmentett a nyíregyházi törvényszék a csalás vádja alól egy nyirmadai kőnSvest, aki fel vette az előleget, de nem teljesítette a kötelezettségét. Iiáekoiás: Az eiőlegiek aás célra yaió fordítása nem képez bönteteiié cselekméiyt. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) _ 1926- junius havában KJuha Já­nos nagydobosi latos levelet ka­pott Amerikából egy Vargá József nevű magyartól", akivel együtt ő is dolgozott a tengerentúlon' A le­vélben az állott, hogy értesítse őt Juha arrói, mennyibe kerülne egy sírkő állítása az akkor Nagydobo­son eelhunyt nővére, Varga Erzsé­bet számára. Juha János átment Nyirmadára Botka István kőműves­hez, aki 8 és fél millióban szabta meg az árat. Juha azonnal irt Ame­rikába, de irt a megtudott cimre BaÉka István is, mindjárt előlegül kérve az összeg elét. Ez meg ' is érkezett, Botka Ungerieíder Májer vásárosnaményi kőfaragónál meg­rendelte a sírkövet, de ki már nem váltotta és igy Varga Erzsébet sírja még ma is csak egyszerű fejfávai van megjelölve a nagydobosi teme­tőben. Az ügy csalás cimén került 3 nyíregyházi kir. törvényszék Bren­nér tanácsa elé. Botka kijelentette, hogy ö ma is állja a szavát és 1928. juniusáig fel is állitja a sir. követ. Hogy eddig nem tette, annak az az oka, hogy időközben meghalt anyja és testvére, akiknek temetési költíégei felemésztették az előleget. Azonkívül az elmúlt időszakban rosszak voltak a munkaviszonyok. A bíróság Botka István védeke­zésének helyét adott és fel is men­tette az ügyész áftaf sikkasztássá minősített csalás vádj a alól a Bp­226. §• 1. pontja aiapján. Az indo­kolás' szerint ugyanis az a birói joggyakorlat, hogy az előlegnek más célra való fordítása nem képez büntetendő cselekményt. A vádlott megígérte, hogy t e'j e siti kötelezett­ségét, viszont arra nincs bizonyíték, hogy neki ez egyáltalában ne m lett volna a szándékában. Az ítélet jogerős. Egy millió métermázsa gabona megy veszendőbe Csonkamagyarországon cséplést szemveszteség ciaéi. Egy magyar gépészmérnök találmánya és javaslata a csép­Iési szemveszteségek minimálisra való csökkentésére. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Régen köztudomásu dolog áz, hogy a cséplésnél előálló szemvesz­teségek mily jelentősen károsítják a gazdát, mezőgazdasági termete­sünket, közgazdaságunkat, nemzeti vagyonunkat. A cséplési szem veszteségek, főleg' a rosszul, vagy egyáltalán nem karbantartott cséplőszekrények hasz nálata folytán jönnek létre, amikor js a szemnek egy bizonyos százalé­ka, Zaymusz Illés gépészmérnök­pontos számítása szerint átlagosan 4—5%-a megy veszendőbe, — sokkal értéktelenebb termékek: szalma, törek, polyva közé kevered­vén. Csonka-Magyarországon az évi átlagos termés 4%-át véve csak cséplési szemveszteségnek eca 1.000.000 q gabona megy ve­szendőbe. Sajnos ezen óriási v-eszteség nagy részben a kis- és törpebirtokos osz­tályt érinti, kiknek saját cséplő garnitúrájuk nem lévén, bércséplő­vei csépeltetik gabonájukat. A bércséptő vállalkozók viszont nem nagy súlyt fektetnek arra, hogy gépeik kifogástalanul működ­jenek, hanem hogy rövidebb idő aiaft mentül több "helyen vállalhas­sanak bércséplést. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara évek óta foglalkozik a csép­lési szemveszteségek leküzdésének kérdésévei s szeles körben igyek- , szik felhívni a gazdák figyelmét te­temes kárukra, szakcikkekkei és ' szakelőadások tartásával. — A ; szemveszteségek leküzdése terén igen fontos haladást Jelent Zaymusz Illés gépészmérnök talál- j mánya, a nevéről e ín evezett gabo- j naméntő etető készülék, melynek . jó eredménnyel való hasaználatát a Mezőgazdasáígi Kamara tanulmányo zás tárgyává tette s a feszürt ked­vező tapasztalatokat szakelőadáso­kon és szakcikkekben terjesztette s igyekszik azzai a jövőben is a gaz­dák boldogulását elősegíteni. Legutóbb pedig javaslatot terjesztett fel a m. kir. földmivelésügyi Miniszté­riumhoz a cséplési szémveszteségek csökkentése érdekében. Javaslatában kifejtette, hogy a járási gazdasági felügyelőségek ha­táskörében c'éplőgípvizsgáló bizottságok szervezendő* meg, mely bizottságok még a cséplési idény_ beállta előtt megvizsgálják a csépfcjgarniturákat s arról a gazda­sági felügyelőségen kenk jelentést adnak be. — Ezen jefenté;ek alap­ján az elsőfokú iparhatóság csak azon géptulajdonosoknak ad ki bér­cséplésre jogosító igazolványt, akik­nek garnitúráját a gépvizs'gáló bi­zottságok kifogástalannak minősítet.ék s az igazolvány kiadását a járási gazdasági felügyelőség javasolja. Mindazoknak, akik drága Böcsikénk elhunyta alkalmá­val részvétükkel felkerestek és fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek, ezúton mondunk há­lás köszönetet. Tőrök Samu éc családja. 280/1928. vhajt. sz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyíregyházi kir. járásbíróságnak 4370/2—1927. szám alstt kelt kielé­gítési végrehsjtast rendelő végzése foly­tán Pazonyi Elek Dezsőaé demecseri lakos javára 1240 pengő tőke s járu­lékai erejéig 1923 évi januar hó 12. napján végrehajtás útján lefoglalt és 1200 pengőre becsült ingóságok, u. m.: lovak a nyíregyházi kir. járásbíróság­nak Pk. 15S32—1928. szám alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Demecser községben, sz özv. Pazonyi Eleit Dezsőné gazdasági udvarán, ahol a lovak megőrzésre vannak elhelyezve, 1828. évi február hó 29. napján d. u. 3 1 4 órakor nyilvános birói árverésen el fognak sdatni. Nyíregyháza, 1928. február 13-áa. Dr. ZATHURECZKY ÁLMOS 1131 kir. jbirósági végrehajtó. MEGHÍVÓ. A dadai felső járási tejszövetkezet, mint az Országos Magyar Tejszövet­kezeti Központ tagja 1928. évi február 20 án Nyíregyházán, d. e. 11 órakor a Város íaza nngytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a tagok az alapszabályok értelmében meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. A Szabolcsvármsgyei Központi Tejszövetkezet megalakítása. 2. Uj alapszabalyok alkotása. 3. Igazgatóság kiegészítése 4. Felügyelóblzottság kiegészítése. 5. Esetleges indítványok. Buj, 1928. február t». 1226 AZ IGAZGATÓSÁG. 139/1928. vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyíregyházi kir. járásbíróságnak Pk. 27890 - 927. szaitu végzése foly­tán D. Orosz Sándor székelyi lakos végrehajtató javára 582 pengő s járu­lékai erejéig 1927. évi dscember hó 27. napján végrehajtas utján lefoglalt és 1996 P 40 fillérre becsült napra­forgó olaj, pogácsa és gázmotor Székely községben 1928. évi március hó 9. napján délelőtt 11 orakor nyil­vános bírói árverésen el fognak adatni. Nyíregyháza, 1928. február 18-án. SZÁNTÓ ÁRMIN 1117 kir. jbirósági végrehajtó. ÜKotiern szobafestést vállal FISCHER SÁMUEL szobafestő és mázoló Vay Ádám ucca 10 az. Pénzt váltóra 9 1 /i*/», kötvényre 9 •/#, törlasetéses kölcsönt 35 évre 7Vj*/« kamat meliett folyósittat Eoós-iroda Kállói-aica 2. íoeo—8

Next

/
Thumbnails
Contents