Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-22 / 43. szám
JNfciviaÉL 1*21. 22. i tejszövetkezet az állattenyésztés és többtermelés szolgálatában. Irta: Kát ke László, Hyiregyháza r. t. Táros és a daáai felsijárás m. kir. gazdasági felügyelője. Kétíógíe-eji, hogy a «többet és jobbat), terme ésre való törekvés a gazda boldogulásálnak egyedüli útja és ha ezt minden rendelkezésre álló eszközzel — különösen kisgazdáknál — minél gyorsabb tempóba keresztül vinni nem tudjuk, akkor a magyar társadalomnak ez az igen értékes, rétege jelenlegi gazdálkodási rendszerével nem tud lépést tartani a term eIés világversenyével és teljes anyagi romlásba jut. Általában Nyíregyháza és vidékének kisgazdái egyoldalúan gazdáikénak. A szarvasmarha tenyész ésre vajmi kevés gondot fordítanak. Itt a gazdák kezén lévő állomány kevés,* m ;ínőségjb en határozottan fossz. A többtermeiés érdekében ezen kell elsősorban változtatnunk. A jobb minőségű állattartás bővebb és ' jojbb "takarmányozást feltételez, amit viszonyaink között csali mesterséges takarmány termeléssel tudunk elérni. A mesterséges takarmányterme.'és okszerűbb talajmüvelésre ösztönzi 'a gazdát. A jobb és bővebb takarmányozás, több és jobb minőségű trágya előáljU ásáj teszi lehetővé, ez viszont a talaj termőerejének fokoija'ps javulására vezpt, tehát a termésátlagok növeléséjre. Az állatállomány érlékb en vájó növekedése a gazda forgótőke szükségléét biztosítja. Mivel lehet a gazdákat leginkább ösztönözni arra, hogy szarvasmarha állományát létszámban szaporítsa, minőségben javitsa? Azzal, hogy módot adunk neki, hogy a szarvasmarha tenyész ésbő 1 állandó, biztos és kielégi-ő hasznot húzzon. Ez pedig cSak ugy iehétségse, ha a talajviszonyok a takarmánytermelés'szempontjainak megfelelnek és a gazdák tejtermelésre rendezkednek be. Nyíregyházán és vidékén ugy a tejtermeles, valamint annak értékesítése szempontjából minden feltétéi adva van ahhoz, hogy egy a tejtermelésre fektetett szarvasmarha tenyésztés fejiesztessék ki. A tej és tejtermékek értékesítése szempontjából kiváló piac Nyíregyháza és D ebrecen. Mindkét város felvevő képessége igen nagy. A ej biztos és jó (SrtéIcesitése azonban csak ugy vihető keresztül, ha a gázdák ezen célból tejfeldolgozó és értékesítő szövetkezetbe tömörülnek, hogy igy állandóan egy minőségű tejjel és tejtermékekkel tudják a fogyasztó közönséget ellátni. Hogy mi r jelent ez a szarvasmar" ha .tenyésztés a gazdák anyagi szempontjából, lálljon itt egy pár adat a icsak 7 hónap óta működő Dadai Felsőjárási Tejszövetkezet hatásáról. A gazdák egymás után adják ei rosszul tejelő teheneiket és mindig jobb és jobb tejelő állatot vásárolnak. .Sokkai jobban takarmányozrak, (rrert e z már kifizetődik. K'3- i rülbelül 150 olyan garzda van, aki egy-két tenónnei többet tart, mint eddig. A kisgazdák kedvezményes kölcsönnel 2\ db borjas tehenet, illetve ,üszőt szereztek be Dunántulrói, jól tejelő bonyhádi fajtát, mtg a községek és birtokosságok 5 db ibonyhádi tenyészbikát szereztek be a nemesítés céljaira. De ha tudtunk .volna több kölcsönt adni, háromszor annyi tehén, illetve üsző is kevés lett volna a jelentkező kisgazdák kielégiésére. ÉS mindé? azfert, mert "itt már felismerte a kisgazda, hogy mekkora jelentősége van annak, ha az általa nevelt üsző 2 éves korában nem 200 pengőt, hanem 400 pengőt is megér. Feisamer-e, hogy mit jelent megélhetése szempontjából, ha aránylag csekély munkájáért mind en hónapban .biztos bevétele van. Erre ,nézve az alábbi kimutatásban ismertetem az 1927. aug- 1 -tői 1927. idecember l-ig terjedő időben ja tejszál Utó kisgazdák részére a Dadaii Felsőjárási Tejszövetkezet által 'haavonként fizetett átlagos öszszregeket:, 5 iSzálüto átlag havonként 90— 120 tpengőig, 41 Szállító átlag havon kent 60 — 90 pengőig, 50 szállító átlag havonként 50— 60 (pengőig, 7^ .szállító átlag havonként 40— 50 pengőig, 156 '(Szállító átlag havonként 25—40 -pengőig. A tejnek szövetkezeti uton való feldolgozása ;nem lehet közömbös a fogyasztóra^sem, mert a szövetkezeti uton (feldolgozott tej és tej'.erinékek áHandó ellenőrzés mellett feltétlen tisztán (kezeltetnek. A tej csakis pasztőrizálva adható ki. Minőségte mindjg .ugyanaz. A fogyasztó nincs kftcéve a pjaci 'áralakulás szeszélyeinek, ,sem a nagy munkaidőben bekövetkező tejhiánynak. A Buj központtal létesített tejszövetkezet azonban ma már sem a termelő, sem a fogyasztó közönség érdekeit kellően nem szolgálja. Feldolgozó képessege a napi 3000 litert sne m képes elérni, fekvésénél fogva pedig a nyári lejellátást kielégítően megoldani nem tudja. Mindezeknek figyelembe vételévei az mutatkozik célszerűnek, hogy Nyíregyháza feldolgozó központtal megalakuljon a S/.abolcsvárm egyei Tejszövetkezet, ahol a Dadai Felsőjárási Tejszövetkezet egyesülne a nyíregyházi és környékbeli tejtermelő gazdákkal. Ennek ;az alakuasnak'site.-e "azonban a Nyíregyházán és vidékén szarvasmarha tenyész éssel, illetve tejtermeléssel foglalkozni kjtvánókis, közép- és nagybirtokosoktói függ. Lehe.etlennek tartom, hogy fel né ismerjék ennek az alakulásnak későbbi kihatásaibaji is rendkívül nagy horderpjét. j^onyos:a vesz m, hogy minden giazda a teljes siker érdekében az alakuló szövetkezetet minden .ekintetben támogatni fogja Ha jsikerüi ennek az eszmének a megvalósi ása, Szabolcs vármegyének ezen a részén biztosiévá van a szarvasmarhatenyész és gyors fejlődése..miáltal egy hatalmas lépéssé' köze ebb.juhink a «'öbbet és jobbat» terme eshez. »•. »» > )» Wg Mt W A gyenge tehetségű gyermekek részére felállított gyógypedagógiai kisegítő iskola nem tévesztendő össze a gyengeelméjüekef foglalkoztató intézetekkel és a hibás beszédnek tanfolyamával. Simon léssel minisstéricai szakfelügyeié nyilatkozik a „Hyimdék" minkatársaaak. (A «Nyirvidék>/ tudósítójától). Lapunk .vasárnapi számában már jeleztük, hogy Sjmojfr József szakfelügyelő a közoktatásügyi minisztérium meghívásából Nyíregyházán tartózkodott, hogy itt tárgyalásokat folytásson a ki egito iskolák felállítása (ügyében. A Nyirvidék volt az első tényező, amely felhívta városunkban az illetékesek figyelmét a gyógypedagógiai kérdé: ek fontosságára íés ez az ügy most Simon szakfelügyelőnek, a gyógypedagógiai íntezeek fővezetójének Nyíregyházára- vato érkezésével döntő stádiumba jutott. A lefolytatott tárgyalások és h«yi szemlék sikerrel jártak is meg morajló tw foiyamfítfi három- elemi iskoii kap egy-egy kf egftő osz aiyt, amelynek terheit teljesen az áliam fedezi — Az egyházak vezetői is szívvel-lélekkel támogatják ísko'a eszméjét és karolták fel e •kérdést, mely hivatva van eddig teljesen elhanyagolt gyermekek nevelésiéi megoldani és szellemi 'kifejlődé ét biztosítani. Több oldalról hívták fel figyelmünket^ hogy a smiők es a p caagógu^ok eg yrgsze e kérdésbe tt Can as>m Ma, kedden utoljára S IMOGEN ROBERTSOH a ssépségts német művésznővel: A fürdő királynője (A XX. század Dubarryja.) — Szerelmi regény 8 fsleonásban. ES A KÍSÉRŐ MÚSOR S Szerdán C*üfört5«5n EVELIN HOLT és GUSTAV FRÖHRICH az ünnepelt német műrészpírral a főszerepben: A jyjL ŐRDŐ<» Egy foolbaliíta és egy szép leány szerelne 9 felv. Rendezte: Korda Zoltán RICHÁRD TALMAD6E, a aagy amerikai bravurszinésszel: A BRAVUHOE URA Egy motorkirály kalandjai • felvonásbaa. Móaááa«k k Márta: 5, 7 és » árakar. Egyesek összetévesztik a kisegít© iskolát a nyáron i-t rendezett hibás beszédet javi ó tanfolyammal, mások ,pec|r azt gondolják hoey gyCKgieeiméjü gyermekek" elhelyezető 1 van szó. Miveí egyik feltevés sem áll fenn 1, azért szükségesnek tartottuk, hogy a kérdés lényegét részletesebben megviLágitsuk. A .gyógypedagógia egy gyűjtőelnevezés, melynek nagy területe azon gyermekek nevelését és oktatását karolja fel, akit akár szellemi* akár érzékszervi, akár nagyobbfoku testi fogyatékosságuk miatt ~a tiormatp., tesvueg es le'kiieg elcsen egészséges gy fmekeK oktn ásJbnn nem \thétnek rés%t. E ifen ebb emljtett fogyatékosságokat figye.embe kell venni és ép ezért megfelelő in'ézeíekben, külön e célra kiképzett tanerővel, a gyógypedagógusok által' a normálistól eltérő nevelésben és tanitasban ,keii ök e t "részesíteni. Az érzékszervi fogyatékosságot veszik figyelembe a siketnémák, nagyothallók, vakok tani, ásánál, mindegyiket külön intézetbe^ képezik ki. A gyermekek nagyfokú nyomorékságát pedig a Nyomorék Gyermekek Otthonában igyekeznek értékesíteni ,orvosj és pedagógiai gyógyítással, mert épfcn ez a es'ti fogyatékosság (akadályozza meg ökiet a rendes elemi iskolák felkeresésétől. A gyógypedagógia foglalkozik a szHifhu fogyatékosokéi is, mért az magától érthető, hogv ezeket sem lehet rendes oktatásban részlesieni. Kű'ön intézeteik a Gyógypedagógiai Nevelőintézetet, ' (Bu" dapest, Békéscsaba, Kőszeg) aho 1 a képezhető gyengeelméjüeket igyekeznek ,a kül,önben reájuk váró szellemi .sötétségből kiragadni. A speciális okta'ással sikerül is a szellemi képességüket egy kb. 7—8 éves egészséges gyermek szellemi képességeinek megfelelőleg felemelni és e szeljemi fokon olyan foglalkozásra képezik ki ők et, a melyek inkább testi erejűk kifejtését igénylik. Nagyhorderejű intézkedés ,e z már! Gondoljunk csali arra,(hogy mi a sorsuk e síEpejncsétfeneknek, ha magukra maradnak. Szellemileg visszamaradva, semmi hasznukat nem veszik, terhére vál, nak családjuknak, községüknek, az államnak, mert végül is ön- és közveszélyesekké lesznek és kénytelenek elmeintézeekben elhelyezni őket, ahoi "nagy költséget emészt fei ejtartásuk. Igy pedj? ők maguk gondoskodhatnak magukró a megfelelő felügyelet mellett. Busásan megtérül a befektetett összeg az elért eredmények által. A gyengeelméjüeket foglalkoztató intézieek és a rendes elemi iskolák között átmerte et képeznek a ki egtfö likclák. amelynek a létezését határozta most.ei Nyíregyháza. Ide a gyemjgetehetségü (tehát nem gyengeelméjü l gyermekek kerülnek, akik akár a szülők betegsége miatt születésűiktől -gyengébben fejlettek, akár ők betegeskedtek hosszabb ideig, vagy pedig szociális viszonyaik voltak olyanok, hogy szellemileg nem fejlődhetek arrá a fokra, amelyre az ugyanolyan korú egészség gyermekek jutottak. E gyermekek nem tudnak a szellemileg kifejlettekkel lépé t tartani, tanulmányaikban vi szamaradnak, az osztályt többször í métlik, végül ,fsj a tanj ó kifárad és senki sem törődik velük. ők a ((bukott szamarab céltáblái a kisebbe^ állandó gúnyos megjegyzéseinek, telki életük fejlődé éb^n "zavar áll be, meghasonlanak (és felnő\«, ezekből kerül majd ki leginkább a bűnözők nagy tábora. Mindez csak azért, m®rt nem törődnek velük.
