Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-18 / 40. szám

JMtovnig. 182Í. fafepir 18. Szocialista bojkott. A szociáldemokraták a ne wyorki Kossuth-szobor leleplezéséivel kap­csolatban tanúsított magatartásuk áltai ismét kivívták maguk elten pártkülönbség nélkül, nemcsak az egész poiüikai világ ellenszenvéit, hanem az egész magyar közvéle­mény súlyos megbotránkozását is. Tudvalevőleg március hó folyamán kerüi leleplezésre az a monumen­tális szobor, amellyel az amerikai magyarság akar méltó emléket ál­litani uj hazájában Kossuth em­lékének. A teleplezés ünnepségére monstré küldöttség indul hazánk­ból útra annak dokumentálásául, hogy a Trianonban szétszaggatott Magyarság Kossuth szellemében még' ma is egy, felbonthatatlan egységet jefent. El sem merte volna képzelni valaki, hogy akadjon tár­sadalmunknak rétege, vagy politikai világunknak frakciója, amelyik ne azonos érzésvilággal gondoljon er­re a felemelő ünnepségre, de a valóság súlyos csalódást hozott. A szociáldemokraták részéről az egyik képviselő ugyanis kijelentette azon a pártközi értekezleten, amely intéz­kedni volt hivatott a delegátusok kijelöléséről, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan ünnepélyen, amelyet a kormány rendez. Ez a szerencsétlen határozat, amelyet a szociáldemokraták pártja hozott, óriási tévedésre alapul, mert az amerikai Kossuth-szobor leleplezé­si ünnepséget nem a magyar kor­mány rendezi, hanem csupán részt­vesz' azcdn, de részvétele is tulaj­don képen ném a kormányé, hanem a törvényhozásé, amelynek tagjaiból pártatlanul fogják összeválogatni a delegátusokat. A szociáldemokraták magatartását ebben az esetben már nem tudjuk üres szörszálliasogatás­nak minősíteni, m ert ez súlyos de­monstráció akar tenni, am ely csu­pán azt a hézagot igyekszik tágí­tani, ajmelyet ők maguk ástak a polgári etemek közé. Ezzel a cse­lekedetükkel is be akarják bizonyí­tani,, hogy semmiféle nemzeti és hazafias ünnepségen nem hajlandók résztvenní a magyar polgársággal együtt s e z a gyütolködéísük oly messze megy, hogy még akkor is, ha Trianon elten ' keli Magyaror­szágnak, mint egyetlen kitörő, igaz ságot követelő hangnak megszólal­nia, ők akkor is a külön utakon já­rók szerepét választják. A szociál­demokraták határozatában mi nem tudunk mást felfedezni, mint ürügy­keresést arra, hogy bojkott alá ve­.gyé'k azt a közös szándékot, ame­lyik nemzetünk minden rétegének lelkéből fakadt, ők e zt az alkalmat bizonyos orrhoz való dörzsölés­nek szánják s leplezetlenül fel js fe­dik ezt a cselekedetüket orgánu­mukban, amikor azt mondják: »ime csak ilyen helyen és ilyen alka­tomühai lépnek fei igényekkei a munkásság megbízóijainál, amikor demonstratív szerep jut neldilc.« Ez az állítás egyébként is könnyen cá­folható, mert a szociáldemokraták bent ülnek ja törvényhozás házá­ban, ott kívánságaiknak hangot ad­hatnak, de a társadalomban és a munkahelyeken is bírnák szerveze­tekklet s nem bénítja semmiféle ha­tatom mindaddig, amig nemzetietleij s romboló munkát nem fejtenek ki. Ők azonban, amikor ebből a nagy nemzeti demonstrációból nem akar­ják kivenni részüket, ami nemcsak hogy megilleti őket, de azzal tar­toznak is, bomlasztó és rohiboló akciójukat folytatják, mert ugyan nevezhetjük-e másnak eljárásukat mjint annak, hogy a külföld előtt akarják dokumentálni azt, hogy nem értenek egyet az ország közvélemé­nyével. 1 nyíregyházi kir. törvényszék felépítésének megkezdése tavaszra várfeaió. Semmi esetre sem maradhat régi állapotában a törvényszék épülete. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) A Nyíregyházi ügyvédi Kamara vasárnapi nagygyűlésén is kifeje­zésre jutott, hogy a nyíregyházi kir. törvényszék helyzete immár tarthatatlan, az épület szűk, céljá­nak meg nem felelő, benne lehe­tetten még egy évig dolgozni. Tu­domásunk szerint illetékes helyen naprói-napra beható tanácskozásod vannak arról, miként kellene a ker­etest kedvezően megoldani és ezek a tárgyalások rövidesen meghozzák az Igazságügyi miniszter végleges döntését. Most még nem döntötték ei; hogy külön uj épületet kap e a .törvényszék, vagy csak uj emele­tet épiteinek rá, de a napokban már ezen, a tenen is tisztázódik a hely­zet, elintézésit nyer, hogy mennyivel járul hozzá az építkezésbe a vá­ros, ,mjt hoz az állam és így már a .tavasjz, vagy a nyáheieji "hónapok­ban niegk&zdődik a törvényszék vár­va várt építkezfse. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Benczúr Gyula szülővárosa Nyíregyháza, amelynek városházá­jában külön «Benczur-szoba» hir­deti a színek fejedelmének nyír­egyházi vonatkozásait, ujabb érte­kes Benczúr relikviákkal gazdago­dott. A nyíregyházi Benczúr mu­zeumban levő nagy vázlat, a mes­ter Milléníumi'hódolat-ának nagy iszines vázlata, a festőasztal és szék, ecsetek és paletták, rajzok, kép-k mellé most odakerülnek Benczúr Gyula gyermekkori rajzai is, ame­lyeket valóban a szülővárosnak kell kegyelettel megőrizni a jövő számára. Nyíregyháza város kuítur­tanácsnoka, Kardos István most jótt haza a fővárosból, ahonnan magával Ti ózta a nagybecsű tárgya­kat. Kardos István a város nevé­ben tisztelgett özvegy Benczúr Gyu­fáné Lévay utcai lakásán, ahol a hetvennégy éves nagyasszony, aki látogatókat már csak a legritkább esetekben fogad, megilletődéssel vette férje szülővárosának küldött­tét. Elmondotta, hogy sokat gondol jó ura szülővárosára és, végtele­nül boldog, hogy Nyíregyházán, ahol most készülnek a gyönyörű Benczúr szobor felállítására, hű­séggel, hódoló tisztelettel őrzik Benczur Gyula e mlékl?t és kegye­lettel mutogatják a városban meg­forduló idegeneknek a Benczúr re­likviákat. Felidézte azokat az em­lékeket, amelyeket Benczúrról hal­lott, valahányszor Nyíregyházáról beszélgettek. Benczúr Gyula szülő­házát, amely ma is épségben van meg a Kossuth-téren, emléktábla jelöli. Benczúr Gyula sokszor el­mondotta, hogy mikor ő gyermek voft, házuk előtt nagy homok te­rült ei és jól emlékezett torra a szilvafára, a mely ablakuk előtt ál­lott. Azóta ezen a helyen nagy­városi élet zajlik, eltűnt a homok­tenger, a szilvafa, csak a szülő­ház áll néhány régi, törpeház szom­szédságában. Elmondotta, hogy ő csak haszonélvezője a Benczúr-ha­gyatéknak, de azok közüi a tárgyak közül, amelyek az ő tulajdonai és drága emlékei közül átenged né­hányat a nyíregyházi Benczúr- szo­ba részére, mert tudja, hogy ott kegyeletes gondossággal őrzik. így átadta a kufturtanácSnoknak Ben­czúr Gyufának azt a házisapkáját, amelyet ő maga horgolt ájándé­kui egy- alkalomra. Ez az a sapka, amelyét jól ismerünk Benczúr ama hires önarcképérői, amelyet a fi­renzei Uffizi képtár számára festett. Átadta Benczurné á férjéről ké­szült és hűséggel őrzött fényké­peket, a Szent István rend gomb­(yUKjelvényét, azt a bronzérmet, amelyet az ifjú Benczúr, mint a müncheni akadémia növendéke egy izben Miksa bajor királytól ka­pott, Benczúr Gyula ufivázlatköny­vét. Az ajándéktárgyak átadásánál je­len volt Benczúr Ida festőmüvésznő is, aki Nyíregyházának ajándé­kozta édesatyjának gyermekkori raj z|it, a Mifleniumi módolat első ceruzavázfatát és több más tanul­mányt, váztatót. A gyermekkori rajzok közüi a legrégebbit, amely egy nyúlra lövő vadászt ábrázol és érdekes emléke a gyermek-Ben­czúr ritmusérzékének, Benczúr Pénteken, eiak 1 napig! Csakis felnőtteknek! OSSY OSWALDA Franciaországban késeült filmje: Csaljunk mind a ketten Csiklandós történet a strandon S felvonásban. „„^„^ És a nagy kisérő műsor 1 Sxombat SCHNITZLER ARTHUR Vasárnap világhírű szerelmi játékának filmváltozata: Szerelmeskedés (Liébelei.) — Szerelmi történet 9 felvonásban. — Evelin Holt, Luis Lerch ünnepelt dán és német művészpárral a főszerepekben. Kisérő UFA mflsorl Csakis felnőtteknek! Előadások kaatfeU: S, 7 éa 0 érakvr. Rheumaíizmus ellen használja a kitű­nően bevált Aspírin­tablettáka t A fájd testrészt ezenfelül dörzsölje be a szintén jdl ismer 4 Spirosaí-oítíaff&l mely mélyen behatol a betegség fész­kébe és hama­rosan enyhü­lési hoz. Minden gyógy­szertárban kap­hatok. Ügyel­jünk mindig az eredeti „<&ayek"- cso-/ magolásra!/ Gyula három éves korában készí­tette. A többi gyermekkori, kép — összesen negyvenhat darabot vett Nyíregyháza kufturtanácsnoka, a mester tizenkét esztendős korából való. Mind erős tehetségbiztos, tu­dás, komponáló erő dokumentu­mai. Legnagyobb közöttük a csa­takép, amelyen nyilas magyarok­közelharca rajzik a tatárok elten. Benczúr Ida megígérte, hogy a sa­ját festményei közül is átenged né­hányat a nyíregyházi Benczúr szo­ba részére. Nyíregyházán nagy örömet •kei­tettek az értékes relikviák, amelye­ket dr. Bencs Kálmán polgármes­ter nyomban elhelyeztetett a Ben­czúr-szobában. Benczúr Gyuíáné sok megható mozzanatot elevenített fel K ardos István tanácsnok efőtt arról, milyen jó ember voft a nagy festőművész. Elmondotta, hogy minden alkal­mat megragadott a fiatai, de sze­gény művészek anyagi támogatá­sára. Sok, ma kiváló művész em­lékszik erre hálás visszaemlékezés­sel. 'A tárlatokra beérkezett anyag elbírálásánál is jó szive sugallatát követte. Sokszor, amikor a kápek sorsa felett döntő zsűri már' el­ment, a mester titkárával és mü­vésztársaivai még egyszer átnézte a visszavetett képeket és addig be­szélt az egyes képek jelességéről, mig sorra be nem jutott az általa jónak tartott képek valamennyije a tárlat képei közé. Éppen igy járt ei azokkal a képekkel szemben is, amelyeket a zsűri mindenáron b­akart sorozni a tárlatra, de ő erő­sen kifogásolta. Elővette gyufás­skatuiyáját, amelyen szines kép volt és azt mondotta barátainak: Szép ez a kép? Ha, amit ti b esoro­zandónak tartotok, ennél szebb, ám vegyétek be. Ilyenkor senki sem eméft szót többe az elutasított kép mellett. Benczúr Ida, a mester leánya, még nem voft Nyíregyházán. Meg­ígérte, hogy fejőn, mert nagyon vágyakozik arra a földre, amely Benczúr Gyufa áldott szülőföldje. Az uj büníetönovejja magya­'rázatos kiadása megjelent és kap­ható az Ujságboftban. Ara (?0 fiíí. Benczúr Gynláné és Beacznr Ma ériékes lenczar-reiikviákat adományoztak Mylrsgyliáza rárosának az ottani „Bencznr szoba" részére.

Next

/
Thumbnails
Contents