Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-17 / 39. szám

Nyíregyháza, 196*. február 17. * Péntek XL1X. évfolyam. 39. szám. IMttetetel Arak Myton te vMttfc*: fi*SO M9§ye«4w* 7410 te ATA»«OKA SLKK ««•»»*««« i Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. F»f-<*6* sswJtgsaíé f VERTSE tL ANDOR. faarirantSMte te ktertóhfvatal: SZÉCHENYI-UT 0. SZÁM. T«!ete» uctat Postachequ* ; Ktetraftobai DM ADUNK VISSZA. wSL hősök szobrát a Széchenyi-úti j Oktogonon állítják föl. Téglegesen döntött a szoborbizottság. — A nyiregyházi Kossuth-szobor átalakítási költségeire Erdőhegyi Lajos dr., országgyűlési képviselő 300 pengőt ajánlott fel. (A.«Ny irvjdék»» tudósítójától). Tegnap délelőtt szokatlan mozgalom .keltette fel a járókelő közönség figyelmét. A Hősök Szobrának bizottsága KáUay Miklós dr. főispán elnök vezetése alatt tartott hely*sn| szemlét, Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész é's Rerriclt Séia mérnök meghívott szakértők közreműködésével. A bizottság először a Széchenyitéri helyet szemlélte meg, majd a Széchenyi-uti úgynevezett Oktogontérre, ahoi az ut tengelyében Nagy t'iek műszaki tanácsos utasításai szerint kicövekeltéík a Hősök Szobra talapzatának helyét. A bizottságban je en voltak Kállay Miklós dr. főispán elnökön kivül Mikecz István alispán, Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Szohor Pál városi főjegyző, Énekes János pápai prelátus "kanonok, dr. Kovách Elek kirközjegyző, dr. Erdőhegyi Lajos országgyűlési képviselő, Kardos István ku'turtanacsnok, dr. Borbély Sándor vármegyei másodfőjegyző, Pauiusz Márton m. kir. gazdasági tanácsos. A felmérések után kitűnt, hogy ha a szobrot az ut tengelyében állítanák föl, még mindig maradna any nyi hely jobbról és balról, hogy két-két turaautó kényelmesen elférhessen egymás mellett. Forgalmi szempontból tehát semmiféle kifogás nem merülhetett fel ez ellen a terv eilen, mert hiszen nyilvánvaló, hogy ennek keresztülvitelénél a teret megfelelően kiszélesítenék és a U vasu'i sinekei Js északi irányban eltolnák. Innen a Kossuth-térre vonu't a bizottság, ahoi megszemlél ék Bethlen szobrászművész sokat kifogasolt müvét. Barátságos beszélgetés formájában fo'y a vita, majd Kállay főispán meghívására a vármegyeháza egyik külön termébe mentek, ahoi megkezdték a formális tanácskozást. KáHay Miklós dr. főispán elnöki, megnyitójában kifejtette, hogy a helyszíni szemle eredménye és a szakértők ott helyben kifejezett véleménye meggyőzhette a bizottság tagjait arról, hogy a Hősök Szobra a Széchenyi-térié, a magyar-olasz bank épülete elé semmi s4n alatt nem jöhet. Az a felmerült terv pedig, hogy a Kossuth szobrot helyezzek át, s itt állítsák fel a Hősök szobrát, sokfele szempontból nem vihető keresztül. így egyetlen megoldási lehetőségnek marad a Széchenyi-uh megoldás, amely szobrászatilag föltétlenül megfelelő hely. Ezután felkéri a szakértőket, adják elő véleményüket. . • .Kisfaludy Stróbl Zsigmond a Szfechenyi-téri megoldást nem tartja megfelelőnek, a Kossuth térihez pedig nem szót hozzá. A Széchenyiül tengelyében \aló elhelyezést tartja egyedül jó megoldásnak, a melyínéi nemcsak a szobor monumentalitása érvényesül, hanem' a szobor talapzatának négy oldalán elhelyezett csoportok plasztikája is, & e mpUett a saobor a k^k

: eget kapja háttérnek, ami szobrászatilag a legideálisabb. Kállay főispán a Desse

wffy-téri park gruppjának helyén látna Szívesen a szobrot, mer,, ezen a helyen megmaradna a megfelelő világítás, s a közönség is nyugodtan szemlélhetné a müvet, ami az Oktogon-téren a nagy forgalom miatt meglehetős veszélyei jár. Kisfaludi Stróbl Zsigmond: a Széchenyi-téri megoldás mértaiiilag lehetetlen, a Kossuth-téri elsőrangú de erről nem kívánok beszélni, a gruppban való elhelyezés pedig szinte efdugása volna a szobornak, amely jelentőségénél fogva exponált helyre kívánkozik. Művészi hiu ságbói is ragaszkodik a Széchenyiut tengelyéhez, vagyis a Rerrichféle megoldáshoz, amely gyönyörű p a legideálisabb. Rerrich Béla: Tartozom annak a kijelentésével, hogy e

nnek a tervnek az ötlete nem tőlem ered. A Széchenyi-téri megoldás rossz. A Kossuth-téri megoldás volna a legszebb, azonban a Kossuth-tér városépítészeti szempontból befejezett egész. A Széchenyi-téri megr oldás esztétikai szempontból uj gócpontot jelent. A legszebb megoldás, hogy az úttengelyébe helyezzük a Szobrot. Igaz, hogy ez kissé szokatlan, ujiszerü, s mínt'llyennek lesznek ellenzői, mint minden uj dolognak. A parki megofdás konvencionálisabb megszokottabb, s igy általánosságban tetszenék. Ugy szobrászatilag, a "háttér szempontjából, mint forgalmi szempontból kitűnő ez a meg pldás, pláne, ha még ki is bőviSzobrát, uj szépészeti pontot terem-, lik a teret. Ha idetesszük a Hősök tünk Nyíregyházán. Még egyszer hangsúlyozza, hogy ennek a megoldásnak, mint újításnak, lesznek ellenzői, de ezzel szerint meg lehet birkózni. Hasonfó megoldásokat látott Londonban, a legszéditőbb forgalom közepette és Párisban is több helyen. Az sem lesz baj, ha a szobor alapzata ugy iesz kiképezve, hogy közlekedési szigetet képezzen. Mikecz István alispán: A Kossuth téri megoldást csak ugy lehetne keresztülvinni, ha ehhez megnyernék az egész vármegye közönségének a hozzájárulását. A Széchenyi-téri megoldást sohasem szeref

e." A Széchenyi-tér tengelyében való elhelyezés uj és eredeti, épen ezért — kű'önös tekintettel arra, hogy a bizottságból sokan hiányoznak — a végleges döntést néhány nappal halasszák el. Kállay Miklós dr. főispán ellenzi az elhalasztást, mert arra nincs remény, hogy a szakértő művészek ismlét lejöhessenek Nyíregyházára. Már pedig az ő jelenlétükre szükség van. A dolog pedig, halaszthatatla" nu' Sürgős. Mikecz István alispán: Miután Rerrich őméltóságának a szakszerű fejtegetése meggyőzött, szívesen járulok a Széchenyi-ut tengelyében való elhelyezéshez. Bencs Kálmán dr. polgárjn

ester: Nekem is ez a véleményem. A Kossuth szobrot nem lehet elmozdítani, mert akkor felzuduf a közvélemény. Erdőhegyi Lajos dr. képviselő: A Kossuth-'éri megoldást tartottam volna a legideálisabbnak s ezzei a kérdéssel kapcsolatban meg szerettem volna oldatni a nyiregyházi Kossuth szobornak régóta húzódó problémáját. Uton-utfélen hangoztatják, hogy ez a szobor ne

m méltó Kossuth nagy emlékéhez és nem méltó Nyíregyháza váro/ahoz. Az aradi Kossuth szobornak tervbe vett Nyíregyházára való hozatalával ei lett volna intézve ez a kérdés átmenetileg, azonban ez még mindig nem lett ,voln

a végleges megoldás, mert az esetben, ha Aradot visszacsatolnák Magyarországhoz, ismét függő kérdéssé válna a nyiregyházi Kossutli szobor problémája. Itt csak egy eset lehetséges: akciót kell indítani az alkotó művész bevonásával, aki tudomásom szerint maga sincs megelégedve ezen munkájának sikerévei, a Kossuth-szobor átalakítására. ,Azt hiszem minden magyar emb

er és minden , ^Kossuth párti egyet fog ér'eni velem, ha arrói van szó, hogy a nyíregyházi Kossuthszoborból olyan emlékmüvet csináltassunk, amely a nagy magyar szabadsághős emlékéhez és Nyíregyháza város színvonalához mé ftó. Erre a célra, mint kezdeményező, 300 pengőt ajánlok fef. Kovách Eiek dr.: Én nem tar' tóin olyan rossz megjldásnak a Széí_ chenyi térit, mindazonáltal amellett " vagyok, hogy a jobbat kell választani. Ennek a szobornak jelen tőségénéi fogVa a forgalom közepében kell állania. Ha művészi szempontok diktálnák azt, hogy csendes helyen állítsák fel a Hősök szobrát, az előbb emiitett oknál fogva elle

ne. volnék. A Kossuth-téren való elhelyezést, amely 12—15 ezer pengő költségtöbbletet jelentene, nem anyagi'szempontból "kifogásolom, hanem Kossuth nemzeü jelentőségének szempontjából. A Kossuth tér esztétikailag befejezett, amelynek egységét megbontani nem lehet. Csakis a Széchenyi-ut tengelyébe való helyezés állhat tehát fenn, amely megoldás a szakértő művész urak véleménye szerint is minden szempontból kielégítőVirányi Sándor vármegyei főjegyző: Miután a Xossuth-téri megoí"dás kivihetetlen, a Széchenyi-ut tengelyébe való elhelyezés mellett vagyok. Dr. Borbély Sándor vármegyei másodfőjegyző és Kardos István városi kufturtanácsnok a Széchenyi ut tengelyébe való elhelyezést javasolják. Szohor Pál városi főjegyző a Kossuth-téri terv kivihetetiensége miatt szintén ezen a yéleményen van. Kállay Miklós főispán, bár javasiátát mindenekben fenntartja, tekintettel a szakértők véleményére és a bizottsági tagok egyenkint megnyilvánult óhajára, szívesen hozzájárul a Széchenyi-ut tengelyében való elhelyezéséhez s ezt a megoldást, mint a bizottság egyhangú határozatát leszögezi. A bizottság ezután felkérte Nagy Elek műszaki tanáoosst, hogy az oktogon tér megfelelő kibővítése iránt készítse ei a terveket, a Kisvasutak igazgátóságát pedig fei fogják hivni, hogy a vasúti síneket a mérnöki hivatal tervei alapján alakittassa át. Az értekezlet után Kállay főispán ebédet adott, amelyen a bizottság jelen lévő tagjai valamenynyien részt vettek. Romániában úgy gyilkolják a parasztokat, mint Afrikában a négereket. A román nemzeti parasztpárt legutóbbi krajovai gyűlésén, amelyen mintegy Í5.00Ö" ember jelent meg, a szónokok rendkívül éles hangon fordultak a kormány ellen. Mihalache rámutatott arra, hogy Románia a csőd szélén áll és azt mondta, hogy Romániában ugy gyilkolják a parasztokat, mint Afrikában a négereket. Maniu Gyula hangoztatta, hogy Románia teljesen • eneszti tekintélyét, mert bár természeti kincsekben egyik leggazdagabb országfa a világnak, a világ közvéleménye mégis a legkevesebbre becsüli- Ennek oka az, hogy az országban valóságos anarchia van. A legutóbbi tiz év alatt Bratianu és az Avarescu kormányok 300 milliárd leüt költöttek el minden elszámolás nélkül. (B. É.) Magyarnak nem szabad gyűlést rendezni Erdélyben. A romániai országos magyar párt nagykárolyi tagozatának gyüléstartására való engedély kérését a román hatóságok minden indokofás nélkül elutasították. (B- t.) •MHHBHWaaMI Hatvan napi kizárás az nrna feldöntéséért. A román kamara azt a nemzeti parasztpárti képviselőt, aki Vajda Sándor kizárásának tárgyalása folyamán az urnát feldöntötte, 60 ríapra kizárta az ülésről. (BÉ) Egyes szám ára K fillér.