Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-16 / 38. szám

mí.fekruár 16. J\ÍYÍRYZD£íL • MKncrueemomn Válasz egy versre. A «Nyírviaék» keddi számában két szakaszos kis verset olvastam: «Nem illik most.. #» N^mess Endré­től. A költők nyilván kíváncsiak, hogy a nyájas olvasók olvassák-e egyál'alán a verseket is? Nem tu­dom mások hogy vannak vele, de én, mint legnyájasabb olvasó, min­den verset elolvasok s ezzel azt hiszem, jogot is szereztem arra, hogy néha meg is irjam, amit gon­dolok egyik-másik szerzeményről. Mert polemizálni éppúgy lehet a költővel is, mint akar Pisszer Já­nossal, aki a Nyirvidékben a re­ális prózát kultiválja. A vers igv kezdődik: «Csitufjon most Kedv és lárma,» Felelem: ne csituljon s emmi, ami kedv! Éppen most ne csituljon, amikor utcán, társaságban elborzad az ember, ha azt a sok mord, sa­vanyu ábrázatot látja. Legyen min­den kedves, a csend is, a (lárma is. Legyen kedves a hivatali főnök, a köftő, a rendőr, a kalauz, aszín­igazgató, a primadonna, az orvos, az adós, a hitelező, a háziúr, sőt még a végrehajtó is! Persze lárma nélkül! A vers folytatása: «Nem illik most A magyarnak Ünnepelni.» belelem: Most kell csak igazán ünnepelni — március 15-ét! Nyír­egyháza városa is elhatározta, hogy olyan ünnepet rendez a jövő hónapban, mety felül fog múlni minden eddigi ünnepet! Katona­zenekar, dalárdák, ünnepi beszéd, ünnepi vers, hangos tiltakozás a • csüggedés és lemondás ellen! A múltból sarjadzik a jövő! A mult dicsőségének az ünneplése a jövő Ígérete! A vers folytatása: ___ «Majd ha egész Lesz az ország: Akkor tessék Vigadozva Mefiet verni!» belelem: Sírva vigad, hej, a ma­gyar régen! De ha mindig csak sirunk, amíg egyszer igazán vigad­hatunk, belebolondulunk a bubá­natba, elfelejtjük a derűt, ejfásu­lun'K s mikor eljön az idő, hogy j egész fesz az ország, kedélybeteg ! íesz mindenki s azt*'a mellet, me­lyet nem duzzasztott a derű, nem tehet verni, mert horpadt és vér­telen, levegőtlen és elcsigázott lesz! A vers folytatása: «Hej Magyarok! Aki addig Igazánból Tiszta szívből Mulat itten...» Felelem: A tiszta sziv... Van-e -valami nagyszerűbb dolog, mint a tiszta sziv? Amit a tiszta sziv tesz, az jói van téve! A vers fofytatása: «Nem magyar a z, Csak korcs utód-..» Felelem: Aki tiszta szívből mulat, annak fehet korcs elődje és korcs utódja, de mért vofna a tiszta szí­vű ember korcs utód? A vers vége: «Verje meg a Magyar Isten, Igaz Isten!» Felelem: Ne verje tovább az is­ten még az apagyiflcost 3e, ha ma­gyar, megverte Trianon ugy, hc" magunknak is veretni: «Nem * most...» De£si Sándor Huszonhárom mázsa súlyú a nyíregyházi hősök szobrának főalakja, amelyet két darabban lehet csak Nyíregyházára szállítani. Lebontják a nyiregykázi lossnth szobrot ? Nyíregyháza. (A Nyjrvídék tu­dósítójától.) Pes erzsébeíen a Péternél 1 és Kuhanek féle ércöníödében elké­szültek az ország egyik leghatal­masabb szobrának, a Nyíregyházán felálji'andó szabolcsi hősök "emlék­müvének bronzbaöntésévei. A szo­bor főalakja, a sárkányt ölő sza­bolcsi magyar már készen áll. A hatalmas bronzalak .négy és fél mé­ter magas és huszonhárom mázsa sulyu. E^t a nagv szoboralakot két részben szállítják, m ert a vasúti ftelüljárók miatt egy darabban nem lehetne levinni Nyíregyházára. A szobor elhelyezésére, vonatko­zó döntés még most sem történt meg, m ert a szoborbizottság tag­jai közt aggodalom támadt, hogy a Széchenyi-tér, ahol az alapozás munkálatokat már elő JS készítették, nem nyújt kellő helyet a hatalmas szobormű érvényesülése érdekében. Erős mozgalom indult mpg abban az irányban is, hogv a mostani Kos­suth szobrot, amelyet sokan netn tartanak szmencses alkotásnak, le- J bontsák és ennek helyére állítsák I fei a hősök szobrát a város leg­szebb 'erén, a Kossuth-téren. Ebben az esetben a Kossuth-szobor fő­alakját helyeznék megfelelő piedesz­tálra és a Város más helyén állíta­nák fel. A Kossuth-szobor lebontá­sának azonban erős akadályozója lesz a szerzői jog, amelyet igy a ma is élő művésszel szemben meg­sértenének. A döntés Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész és Rerrich Béla mérnök szakvéle­ményének m eghallgatása után tör­ténik meg. Nyíregyházán nagy ér­deklődéssel várják, mi lesz a Kos­suth-szoborral, mert olyan hangok is vannak, hogy akármilyen gy engé­nek is tartják a mai Kossuth-szob­rot, nem szabad ei m 0zditani arról a helyről, ahová állították, mig ugyanért a helyre jobb Kossuth­szobrot nem állíthat a város közön­sége. Nyíregyháza város levelezés­ben van Araddal az ottani Kossuth­szobor megszerzése érdekében, de err® mindezideig nincs kilátás a románok zárkózott magatartása mi­att. Pilch Jenő vezérkari ezredes könyve a világháborúról. „A világháború története" hiteles leírása a világtörténelem legnagyobb eseménysorozatának. danellák védelme, Szerbia meghó­dítása, a román betörés visszave­rése, a tengeri csaták, a gazdasági háború, a tengeralattjárók végze­tes utjai, egész a tragikus végig: a békekötésig. Amíg a liáboru tartott, lázas iz­galommal lesttik a Hőf er-jelenié­sekét, a sajtóhadiszálláson levő laptudósjíók cikkeit, m eg voltunk róla győződve, hogy tudjuk mi tör­ténik velünk és körülöttünk. Jóval tul a háború felén, jöttünk rá arra, hogy pontosan semmit sem tudunk, vagy legalábbis semmit, a maga kellő éneke és perspektívája szerint beállítva. A Marnei-csatát akkor tudtuk meg, amikor már kétségtelen volt, hogy ez a csata úgyszólván a világháború elején eldöntötte már a háborút. A hadveze;őség eltit­kolta ezt a csatát, aminthogy eltit­kolta mindazokat az eseményeket, amelyek vagy a háború szerencsét­len vezetését bizonyították, • vagy indokolták, azt a hangulatot, amely idehaza úrra tett az embereken. — Ilyenektői aztán elment a kedvünk a hadijelentésektői, tudósiifásoktól és kételkedve fogadtunk minden a cenzúrán át jött hirt. Atél ük a viiagtönénftefn legna­gyobb e emenysorat es csak tie­zigos es homályos tudomásunk voUróia. Azóta se vagyunk különben. Az az egypár emlékirat, ami azóta meg­jelent, magában értékes, de csak részleteket ad, nem összefoglalót. Közel üz éve, hogy befejeződött a világháború. Azok, akik átélték kinn a frontokon és azok, kik végig­kínlódták benn az országban, vég­re tudni akarják, saját életüknek, az ország történetének és az egész emberiségnek legnagyobb esejné­nyét. Igy tehát Pilch Jenő eredes, katonai szakíró könyvét érdeklő­déssel vesszük kezünkbe s ez az előlegezett bizalmunk nemhogy nem csökken, han^m még fokozódik könyvének olvasása folyamán. Lepereg előttünk élethű felvéte­lekből a roppant véres film: a dip­lomaták mesterkedése a háború el­hárítására és megcsjnálására, a mozgóí«íások, az "első nagy csaták a .Marne, Krasznik, Komorov, Lemberg, a kárpáti harcok, Tan­nenberg, Gorlice, Isonzó, Ppve, a nyugati harctér es«ményei, a Dar­Szörnyu film, csak most e/juk üt iga-zpp a mcre ejt. mo-t, arm­kor mar megvan a purspckltr vauk arra, nogy tárgyilagosan végignézzük. A szerkesztő nevét ismerjük a magyar katonai irodalom terén ki­fejtett munkásságából, az előszót a könyvhöz, a kárpáti és doberdói harcok hőse, az ízig-vérig magyar hadvezér, József kir. herceg "írta­A könyv szerzői elsőrendű szakem­berek. . Kitűnő könyv ez es gyönyörű szép könyv. A nagyközönségnek van írva, von­zóan és minden tudományos érté­ke mellett népszerűen. Azt kapjuk belőle, amire szűkségünk van, ami­re minden magyar embernek szük­sége van: a világháború hiteles történetét, az összes források lelki­ismeretes történetét, teljes történet­írói objektivitással megírva. Szám­talan kép diszi i, a harctéren készült gyönyörű felvé.eiek, minden had­színtérről. Javarészt ezidáig még ismeretlen képek, mind a repro­.dukáló művészet tökéletességével sokszorosítva. Pilch Jenő: A világ­háború története, megrendelhető a Franklin Társulat könyvkereskedé­sében, Budapest, IV. Egyetem-utca 4. Ára: 40 P- Kapható havi 4 pengő részletfizetésre is. A jó gazda „URDOLINE" twilajikit Hí*bíI. Vezérképviselet: Nyíregyháza, Szécbe«yl-ut 14. i 4^.2. Telefon : 3f7. Borárverés. A Nyíregyházi Termény és Atu­raktár Részvénytársaság felkérésére közhírré teazem, hogy a nevetett lészvéoytársaság a folyó hó 20-ik napján délután 3 órakor vaiuti raktártelepének irodájában közreműködésemmel megtartandó árve­résen 47 hordoban lerí 25.214 liter fehérbort elad. A bort egy témegben adják el hordóval együtt és kikiáltási ára 13.000 pengő, de ezen alul is eladják. Bánompénzül 8^0 pengő kész­pénzt kell letenni és az árverési vevő köteles a Tételárat azonnal kifizetni, ha csak az árvereltető neki nem hitelezi. Ha ezt a kötelezettsé­gét nem teljesítené, ugy az elaáó javára bánatpénzét elveszti és nyom­ban uj árverést tartanak, amelyben már nem venet részt. Az eladó bánatpénz nélkül árverelhet és a vételárat követelésébe betudhatja. A vételi illeték az árverési vevő terhe, aki kezemhez azonnal lefi­zetni köteles. Az árverési vevő a megvett bort az árverést követő 48 óra alatt elszállí­tani tartozik és az árverés eredmé­nyének kihirdetésétől kezdve a bor­ban eshető kárt ő viseli. Az eladásra kerülő bor az árve­reltető raktártelepének II. számú pincéjében van tlhelyezve, ahol az üzleti órák alatt megtekinthető. Nyíregyháza, 1928. év február hó 14-ik napján. DR. KOVÁCH EI.EK 993 kir. közjegyző. Meghívó a Rakamazi Takarékpénztár Rész­vénytársaság 1928. évi március hó 4-én délelőtt 11 órakor Rakamazon, saját helyiségében tartandó XVII. évi rendes közgyűlésére, melyre a t. c. részvényesek meghi­vatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Közgyűlési elnök választása. 2. Jegyzőkönyvvezető és 3 tagu hitelesítő bízoltság választasa. 3. Igazgatósági jelentés a lefolyt üzletévről. 4. Az 1927. évi mérleg előterjesz­tése, annak megállapítása s ezzel kap­csolatosan a felügyelőbizottság jelen­tése. 5. Határozathozatal a tiszta jöve­delem felett 6. Az alapszabályok 31. szakasza értelmében négy igazgatósági tag vá­lasztása. 7. Az alapszabályok 45. szakasza értelmeben kettő felügyelőbizottsági tag vaUsztása. 8. Az alapszabályok lt. szakasza értelmében beadott esetleges indít­ványok. Kelt Rakamazon, 1928 február 12. AZ IGAZGATÓSÁG. Az alapszabályok 20. szakasza ér­telmében a közgyűlésen szavazati jog­gal csak azon részvényes bír, aki részvényét a közgyűlést megelőző S nappal a társaság pénztáránál, vagy a Nyíregyházi Takarékpénztár-Egye­sületnél le nem járt részvényeivel együtt letette »88

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents