Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

JL 1921. feferuár 15> ani 11in wiimm•i—iiiniin . Motor-, traktorés autóolajak, gépzsLok, kocsikenőcsök nagyban és detailban. LARDOLINE / / amerikai magasílnomitványu kenőanyagok • • legolcsóbban beszerezhetők Schwarz Rudolf és Ta olaj-, zsiradék* és vegyiipar R -T. képviseleténél: Nyíregyháza, Széchenyi-út 14. sz. Telefon: 507. 4C2-? Párisi emlékeimből. Irta: Bácskai József. II. Páris minden idegenre csodás varázserővel 'hat. Ezért van a sok Párjs-rajongóVan, aki aki a régi 'Párist szereli. A Cjté szürke, dísztelen palotasorait. Kedélyállapotának leginkább felei meg a Pantheon csendje, a Sorbonne munkás élete }a Quartier Latin bohémiája. Van, aki szereti a forradalmi Párisi, ebben látja varázserejét. A Place de fa Bastille minden talpalatnyi földje, háza, köve, oszlopa a nagy múltra emlékezteti. A francia történelem itt mind

en utcába, térbe a lelkét lehelte. Itt pereg le szemed előtt egy ország múltja, tradíciója. Van, akinek a szórakozó Párizs keil: színházak, opera, mozi. Van, aki a mulató, dőzsölő Párist keresi s siet a Montmartre, a boulevard de Cüchv kabaréibi?, s a Móniin Rouge, vagy Folíes pergérepezs gő levegőjében, őrült esztelenséggel ropja a pénz és öröm,abecsticsütet és becstelenség, az élet és halál vitustáncát. Van, aki szereti a dübörgő, zajló Párist, a kavargó, nyüzsgő boulevardokat A legtöbb idege

ni ez lepi meg: a Boulevard des Capucinus, Bd des Itafiens, Bd Poissoniére f

0r gatagos, lüktető élete. A francia, nép nagyon munkás, nagyon szorgalmas. De a savoir vivre, a vidám életöröm főkelléke. Ha meg akarod ismerni a párizsi bouíevardok életét, sohase rohanj azokón végig naphosszat. Tégy ugy, mint a francia. Az operából kijövet, ül] fe a szemben levő kávéház terraszán. Ez tegyen az étape, • ahonnan megfigyelsz mindent. Itt lepereg előtted a párizsi élet minden film típusa, komédiája, tragédiája. Meg akarod ismerni az örvénylő Párist? Állj meg az invalidus-dóm virágillatos Esplanadján és nézz végig az Alexandre-hidon, a petit Po lais, Grand Palais melletti Champs Elysées át a Concordia-térig. — Vagy állj a Madeleine-tempfom korinthusi oszlopai közé, nézz végig a Concordián, vagy a templom körlépcsőiről a nagy boulevardok felé, s megismered Páris szédületes forgalmát. Van, aki szereti Párisban a kertek és virágok szépséges romantikáját. A Tuiieriák és Champs Elysées tündérkertjeit, a ButtesChaumont és a Bois de Boulogne árnyas fáit, a piacé de I'Etoile-ba futó gyönyörű avenuek batzsamillatos virágait. S mit hozzatok ti, kedves fiuk, Páris szép múzeumaiból, virágos parkjaiból? A párisi parkok, a párisi muzeumok festészete és szobrászata, a párisi opera muzsikális szépsége építse ki lelketekben a magyar művészet eszm

ei és formai szépségének a 'templomát. A francia szinház, a franciák irodalma, a franciák zengzetes, bűvös, varázsnyelve Emelje sziveteket az örök-; szép költészet birodalmába, a nemzeti irodalomnak, a hazai nyefvnek imádására. A fra'ncia tradíciók, a francia historícum tanítson benneteket arra, hogy a hazai földön is jriennyi szép jegecesedik ki. Ha szépnek találjátok ? Szajna-várost, 'hazajövet nézzetek szét ott a Dunaparton, fel á várba, a Gellért-hegyre, a Margit-szigetre s mondjátok: a Szajna-város gyönyörű, de a fiatalabb Duna-város még jobban tetszik, mert ez a mienk. S Nyíregyházán is nehogy lekicsinyeljétek parkjainkat és virágoskerteink

et ott a Luther-utcában vagy a Sóstón. Tudjátok meg, hogy minden kis parkunk egy-egv iskola. Tanárotok tanítási módszerében e

setieg csalódhatik, de a virág pedagógiája sohasem téveszt célt: esztékikai ízlésre, szépségre, szeretetre tanít, szivjóságra es megbecsülésre int. Ezért tetszenek nekem annyira a párisi Tuiieriák és Champs Elysées tündérkertjei, a Margitsziget rózsaligetjei és Nyíregyháza virágos parkjai. A halandók és halhatatlanok templomaiban. Ha egy idege

n Nyíregyházára jön és bemegy a templomba — bármely vallás templomába — feltűnik a hivők buzgó tempfomjárása. Részben ezért is vezetem hallgatóimat Páris egy-két templomába, de azért is ,mert Páris minden temploma történelmi müérték. Boldogan gondolok vissza arra a vasárnapra, amikor először léptem be Páris legnagyobb templomába, a Notre-Dame templomba. Szép verőfényes reggel. A természet friss erővei önti kellemeit á franciák szép fővárosára, a nap bearanyozza Páris égbenyúló templomkupoláit. A párisi parkok fái, ,virágai pompában díszelegve kábító illatarrai töltik meg a levegőt. A NotreDame-ban érezzük az Isten közelségét. A gótikus templom a 'Citésziget büszkesége. Főhomlokzata ékes, remekbe készült. Két csonka és egy égbeszökő tornya impozáns. A dóm húszezer e

mbernét is többet fogad magába. A templomot sürü sorokban látogatják a nap minden szakában, üres még sohasem volt. De mégis, egy " ízben elmaradtak a hivők. Mikor 1793ban a szív templomából az _ ész templomát csinálták. Nézem a portaji-festményeket, a Szép rosettákat, végigmegyek az öt hajón s mindenütt fantasztikus árnyak rajzolódnak (elkemben. Mintha most is ott torzulna az a rettenetes állat-ember, a notre-dame-t toronyőr. Felmegyek az orgona-épületre, a ! karzatról a rejtelmes toronyba s mindenhova kisér egy gondolat: idehurcofta a vad Quasimodo a szépséges Esmerafdát. örök érdeme marad Victor Hugónak, hogy lírai regényében oly gyönyörűen ismerteti az egész világgal a párisi Notre-Dame architektúráját, de ebben a pillanatban arra gondoltam, hogy miért kellett ehhez a komoly kathedrálishoz a regény idegvibrálta tó szörnyűségéit és titokzatos borzaimait kapcsolni? Utam sokszor vezetett era st. Germain l'Auxerrois-templom előtt. Ez a Louvre-téri templom sokáig a Louvre királyi családjának volt imádkozó helye. Egy hírhedt királynő neve tapadt hozzá: Medici Kataliné. Mivel félt a hugenották és főleg Colgny admirális növekvő hatalmától, 'rávette n^urasthénikus fiát, IX. Károlyt, hogy ölesse meg őket. Parancsára a céhek felfegyverkeztek, Páris polgármestere pedig meghúzatta a templom egyik harangját 1572. augusztus 24-én éjjei 2 órakor. Erre a harangjelzés. re 00-000 hugenottát öltek meg Páris városában és környékén Navarraí Henrik és Valois "Margit nászéjszakáján. A noces vermeilles, a párisi vérmenyegző harangját ma is mutogatják. Van Párísnak még vagy 70— 80 temploma. De már csak egybe megyünk: a Sacré-Coeurbe. Páris fegbünösebb kerületében van. A mulatók, a tolvajok és apacsok negyedében, a Montmartre m

agas tetején. Intőén áfi itt, a csúnya vásári zaj kellő közepén a szép bizánc-római bazilika, ötven évig ké- j szült, ötven év óta tekint le a magas dombról a lábánáf nyüzsgő Párizsára. Onnan a magasságból látja Páris mérhetetlen kincseit, gazdagságát, fényét, de látja a szép város végteten bűneit, kimondhatatlan szenvedéseit és nyomorát is. S mintha ott fenn megszólalna és mondaná: Jöjjetek, itt nyertek gyógyító irt az élet nehéz küzdelmeiben kapott sebekre. Gyertek, megtépett lelkű emberek, itt van világító tornyotok az élet sötét utain. Jöjjetek fei mindnyájan, kikuw Szőnyeg és lyrtoleumáruk olcsón kaphatók. Perzsaszőnyegek nagy választékban érkeztek. RollÓk, matracok, hencserek saját készítmény. — Mindennemű kárpitosmunkát vállalok. Hoffmann Artúr, Zrínyi Ilona u. 2. | Patkány, egér, mezei egér irtó ? „HATIBlOXa". Biztos hatású irtószer, mely fertőzőbetegséget plántál az illető állatfaj közé és gyökeresen kiirtja. Szigorúan tudományos alapon előállítva. Más állatra vagy emberre nem ártalmas. Ugyanezen cégnél beszerezhető sváb, ruszni, csótányirtószerek. — Póstaszétkilldési hely : Rátinol Laboratórium, Budapest, VI. ker.. Murányi ucca 36. szám. Műtrágyák. A közelgő tavaszi munkálatokhoz ajánlok a legjutányosabb áron, aratás utáni fizetés mellett SZUperfOSZÍát, kálisót és mindennemű más műtrágyát. A termelés fokozására és a szőlők feljavítására nélkülözhetetlen mésznitrogént a lónerék, lucernások és elmaradt kalászosokra fejtragyanak a , Nitrogén" R.-T. dicsószentmártoni gyárából HOFFER BERTALAN Iroda: Bessenyei-tér 15. — Jelefon: 424. — Állandó raktár! nek szive üres s ott lenn már nőm tudtok örülni az életnek. Jöjjetek fei, az Isten itt egyenlőképen megvigasztal, szeretetének izzó melegévei gazdagot és szegényt, jót és bűnöst. lárva a halhatatlanok birodalmának utján, eljutok St. Lajos templomába. Mindenütt Napoieon emfékek. Őt magát is itt találjuk a Döme des Invafid^s kriptájában. Zászlók és győzelmi jelvények borítják koporsóját. Honnan van ez a Napoleon-kultusz? Nézz sirbejárata fölé és olvasd el végrendeletét: óhajtom, hogy hamvaim a Szajna partjain nyugodjanak, a francia nép közt, amelyet annyira szerettem. Hetvenhét év óta nyugszik a francia félisten az invalídes dómban és 77 év óta zarándokol ide az egész világ. 'Miért? Az Európát verő császárt aikotmánytjprónak, becsvágyónak mondják. Miért rajong tehát .ma is minden francia Napofeonért? Egyetlenegy erényéért: Imádta Franciaországot. Franciaország dicsőségéért és nagyságáért alázott ínég ^császárokat és királyokat. A gloire-szeretete valóságos legendakörbe varázsolta őt. A francia ismeri császárának erőszakosságait, de azt is tudja, hogy hatalmától nemzetek és trónok omfóttak öszsze s ágyudörgésétői a féivilág rettegett. Ezért hordták a franciák oly büszke öntudattal a napoleom sasokat. Hatalmas .porfir koporsóban pihen örökre a sainteyn kadétből, a forradalom hadnagyából, a korzikai tigrisből, a demokrata konzulból lett tyra

nnus császár, egy- uj Julius Caesar. Legyőzte a fél világot. S az, akit csak az egész világ győzhetett le, .itt hirdeti most örökre, hogy minden emberi hatalom véges. Sokszor tragikusan végződik a fegjtüneménvesebb pályafutás is. Minden földi hataiom letörik a legnagyobb akaratenergia js. önzéséért, erőszakosságáért megiakort. A hatalom zenitjéig emelkedett, onnan a bukás nadirjába szédült. (Folytatjuk). PUTTY LYA Sátán keservei 3 partner Adolf Menjou Ricard Cortez Carol Dempster AP rl solló Szerdán Csütörtökön