Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-12 / 9. szám

Jön A NAGY TINGLI-TANGLI FILM! Sztárok versenye 2 attrakció Szerelem tolvaja Mannequen világnév Dölorei Del Rio Ben Lyon Alice Joyce Do'ores Costelo Z«su Pitts Warne. Baxter A p fis olló Csak egy napig! Pénteken! Bővid hírek. — A debreceni pályaudvaron e­tartóztattak egy cseh megszállott területről átszökött utasí, aki magát Skamia Andrásnak nevezte, a gya­núsan viselkedő ember csomagjá­ban több .kommunista újságot ta­láltak. — Tavasszal nagyarányú építke­zés indul meg a hajdúszoboszlói gyógyfürdőnél. — Revízió alá veszik a hadirok­kantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyét. — Az Eger melletti Párád köz­ségbe az éhség egé>z farkasfalká­kat hajtott, többet közülök agyon­lőttek. — Ifj. Varró János tápiószecsot mészáros, hat revolver lövéssel agyonlőtte édesanyját, jaki bicská­val támadt rá. — A középeurópai államok közül (ugoszláviának lesz a legjobb bor­termése. — Maróczy Géza csütörlőkön szimultán sakverseny t (rendez Deb­recenben az Arany Bika üvegter­mében ; a versenyen minden sakko­zó részt vehet, aki megfelelő erőt érez magában és sakktáblát visz magával. — A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kitüntette Nagy János mezőgazdasági munkást, akt 36 éve lelkiismeretesen szolgálja Ker­tész László debreceni föidbirtoko.t, mint gazdasági cseléd. — Kiskunfélegyháza 640.000 pengő hosszúlejáratú kölcsönt vesz fei a Kereskedelmi Banktól. — Földalatti gyorsvasút (építé­sére tettek ajánlatot a fővárosnak. — Újpest .városi, tisztviselőinek fizetését ötven százalékkal •. leszál­lította a vármegye. — 1927-ben 102 millió pengőre emelkedett a baromfiexportuttk ér­téke. — Nemzetközi borhivatalt állíta­nak fel Párisban. — Dr. Ravasz László ref. püs­pök január 22-én Kecskeméten elő­adási tart a Protestáns Diákmenzü javára rendezendő hangversenyen. — Kecskeméten egyre szaporod­nak; a hamis egypengősök. — Bulgária 320 milliót fizet ha" dikárpótlásu' Qláhországnak. —i Nem szüntetik meg Bulgária katonai ellenőrzését. — Fasisztákkai cserélik ki az egész olasz diplomáciai 'kart. — Illinois államban azOiai Cam­pagny szénbányában robbanás tör­tént, amely íSzáz bányászt elzárt a külső világtól; az elzárt munká­sok mintegy másfél ki óméter tá­volságban vannak a kijárattól. — Csehország vatikáni követévé dr. Rojtocilt, a külügyminisztérium jogügyi osztályának eddigi egyházi referensét nevezte ki. — A cseh kormány kisajátítja a tátrai német fürdőket. — Saudino tábornok az ura'ma alatt álló iterüleíet, amely Hondu­ras határának közelében van, Nuova Segovia néven köztársasággá kiál­totta ki. — Pozsonynál újra befagyott a Duna és megállt a jégtorlasz. — Szobnát egy tehet vonat moz­donya elszakadt a vonatjátó', a vonatvezető a sínek közé esett, ahol a szerelvény 17 kocsija darabokra szaggatta, a fütő szintén lezuhant, de a víztartóba kapaszkodva, a le­vegőben függve maradt; a vezető nélkül maradt ,lokomo4vot, amely teljes sebességgel robogott tovább Párkányon egy fütő áhította meg, aki haláltmegvető bátorsággal a j robogó mozdonyra ugrott és lefé" i kezte a gépet. — Egyharmadára .csökkentik a tőzsdeadót. i — Hamburg környékét nagy ár­vizveszedelem fenyegeti. — Az angot kormány olyan re­pülőgéppel kísérletezik, amely víz­szintesen u és függőlegesen p egy­formán tud repülni. — Felnyitották a Tutenkámen­sjr negyedik kamaráját, ahol aramy­ágyat, structoli-legyezőt és 'évez­redes datolyát találtak. — A vámnovellát a francia ka­mara elé terjesztették. — Modena közelében az ország­úton a csatornába fordult egy zsú­folt autóbusz, az utasok közül ha­tan a vízbe fulladtak. — Egy bécsi bankár is bele van keverve a kötvény-ügybe. — Ismét áremelésről tárgyalnak a bőrgyárak. Dobay Sándorné előadása az íparosleányok társadalmi elheiyezkedéseről. A „Kiosz" ötödik tudományos délutánja. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A K eresztény Iparosok vasárnap délutáni kulturdélutánjának külö­nös vonzó érdekességet az adott, hogy a rendezőségnek Dobay Sán­dorné a Leánykálvineum kiváló igazgatónőjét sikerült megnyerni előadóul, aki ezt a szerepét a leg­teljesebb sikerrel töltötte be. A komoly tárgyú előadást Pisszer János megnyitó beszéde és László Ödön hatásosan és szépen előadott irredenta szavalata előzte meg. — Majd Dobay Sándorné »Az iparos leányok társadalmi elhelyezkedésé­ről értekezett rendkívül lebi incselő közvetlen előadásban, melynek rö­vid gondolat menetét itt adjuk. Ed­dig abban a gondolatban éltünk' hogy Magyarország agrár állam, d e a szerencsétlen béke kjesusztatta lá­bunk alól a földet, a tisztviselő osztályt, mely a béke idején a nem­zeti társadalom gerince volt s ve­zető szerepet töltött be, megölte a fix fizetés, ellenben az iparos osz­tályt, m ert inkább hozzá tudta emelni jövedelmét a neki iramodott szükségleteknek, jobban megkímélte a háború. Eddig az iparos osztály külön kasztban szinte elzárkózott a céhek vaspántos kapui mögé, ma anyagi függetlenségben elibe ke­rült más osztályoknak, a háborús i évek vezető szerepre emelték. Ma' AZ ISTENI BERGNER pénteken a „SZERELEM" cimü Balsac regény főszerepében a Városi Szinház Mozgóban. amikor a nemzetet, mint egységet kell munkába állítani az ujjáterenr tés feladatában, a társadalmi osz­tályoknak össze kell forrni. Ez az összeforrasztó kapocs csak a kö­zös intelligencia lehet. Aki vezető szerepet akar vinni, arra szigorú kötelességek várnak, ehhez nem ' elég az anyagi helyzet és a foko­zottabb igények, műveltségben is hozzá kdl simulnunk a többi társa­dalmi osztályhoz. A művelődést a nőkön keit kezdeni, mert a család­ban ők az eiső természetes nevelők. A társadalmi elhelyezkedéshez te­hát az eiső lépés az iparos leányok nevelése. " j Ma a köztudatba ment már, 1 (hogy a legszegényebb iparos leány­nak is legalább a középiskola alsó tagozatát ei kell végeznie. Ez ön­ként következő folyamata a kor kö­vetelményének. Tagadhatatlan, hogy j az iskoláztatással 'bizonyos igény- j emelkedés támad, mely a külsősé- I gekben is megnyilatkozik s ameiy a j leányt a régi otthonból kiemeli. — j Ez azonban csak akkor káros, ha 1 az anya a leánygyermek szigorú há­zias nevelésével nem törődik. A há­ziasságra való szoktatásnak párhu­zamosan kell haladnia továbbra is az iskoláztatással. Ez adja meg a nevelés józan alapját, enélkül az is­kolai nevelés igénytermelés, a leá­nyoknak saját körük fölé/való lb­benése. Tanulja meg a leány to­vábbra js megosztani az anyja házi munkáját, megbecsülni az apja műhelyét, akkor nem lesz talajvesz­tett kis figura. A jobb módú iparos leányoknál az iskoláztatással járó igénynöve­kedé-O k:vésbbe feli tartani, de an­nál inkább a félműveltség veszélyé­től. Azért 'felsőbb tanulmányokat csak az végezzen, aki arra valóban hajlamot érez, nem pedig az, akii csak egyéni vagy szülői hiúság visz a középiskola felsőbb osztályaiba minden komolyabb cét nélkül. Fö­lötte szükséges, hogy a leány a kö­zépiskola elvégzése után még 1—2 évig az anya vezetése aiatt ház;ar­tási teendőket végezzen ugy, mintha semmi más tudás nem volna a fe­jében. Ez fölér három egyetemmel. Hogy mily«n pályára menjenek az iparos leányok, arra nem könnyű feleietet adni — úgymond az elő­adó — mert több és több pálya zá­rul be előttük. Az azonban bizonyos, hogy a keilő nevelésben részesült iparos leány meg fogja találni társadalmi elhelyezkedését: akár mint kenyér­kereső, akár mint háziasszony. A lényeg az, hogy bárhogy helyezked­jék el, a kapcsolatot mindenkor tartsa fenn az iparos társadalom­mal. A vallásos, társadalmi mun­kát elsősorban az otthon körében gyakorolja és ne m a feltűnés ked­véért a nyilvánosság előtt. Kéri az iparos leányokat, ne kövessék az őrült nemzetközi áramlatot szoká­sokban, táncban, hanem legyenek. gyakorlati munkásai az egyszerűség a józanság, a háziasság elvének és a női erényeknek. Igy fogják meg­(közeliteni á női ideált. Az előadót értékes és nagy gya­korlati tapasztalatot feltáró előadá­sáért lelkesen ünnepelte a hallga­tóság. Ezután Kozljk István »Ujévi 'be­köszöntő* c. saját szerzeményű versét adta elő nagy tetszés mél­1 lett, Kiss B. Árpád pedig irredenta és népdalokat adott elő szépen zen­gő baritonján. Végül Bezzeghv József a Kiosz alelnöke köszönetet mondva a közreműködőknek, bezárta a leg­szebb siker jegyében lefolyt kultur­déiutánt. *b_ Csodás nj élet költözött be azokba az otthonok­ba, ahol rádió van. Messze magá­nos tanyák fiai, cs endes falu csen­des emberei egyszerre bekapcso­lódtak az európai kultura, elsősor­ban p edig a magyar kultura friss, forró életáramába. Csodás, uj élet, amikor a kis család együtt üt és a szobában diadalmasan, tisztán szárnyalón zeng, a Fidélio zenéje, amikor az otthont betölti a beetho­veni muzsika. Ezerszer áldottabb a lét, a nagy kontaktus, a nagy be­kapcsolódás megvalósulásával, a rádióval s amelyik házon ma az antenna ércfonalát látod, ott el­fogódva érezheted, hogy összefut egy csomó eleven életet jelentő idegszál, messze idegen országok energiái futnak oda. Sokszor hal­lom a rádió szavát megilletődve, de soha olyan közvetlen hatásúnak n^m éreztem, mint Szilveszter éj­szakáján, amikor a budapesti stú­dió harangkongás, szélzugás között idézte fei az 1823 január 1-ére vir­radó éjszakát, amelyen Petőfi szü-

Next

/
Thumbnails
Contents