Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-12 / 9. szám

jSÍ^ÍEViDÉlL Háboras veszedelem. Szentgotthárdnál pár vaggon fegyverszállitmányt találtak"a vámnál, amely Olaszországból Varsóba volt irányítva s magyar területen kellett volna áthaladnia. A kij antant persze azonnal fe hördült, hogy Magyarország '^tokban fegyverkezik s ahelyett, hogy a békeszerződés értelmében t-lje-en végrehajtaná a leszerelést, ime ülto't utón és módon, tilos fegyveriizállitmányokat rendel s emiatt — amint hírlik — konferenciáim, panaszkodni és egységes fellépésre készülnek. Világgá kürtölve, hogy Magyarország veszélyezteti a békét és tüzet okádnak ellenünk, mint nem nyugható, békétlenkedő, bosZazut ihegő háborús veszedelemre ..• Hát mi nem firtatjuk, hogy hová volt irányítva voltaképen az a fegyverrakomány. Nem kuta.juk, hogy csakugyan Varsó volt-é aa igazi végállomás, vagy pedig ez csök fikijv címezés volt.... Nem bánjuk: akár megfelel a valóságak a kormány hivatalos nyjj alkozata, aká- ne

m, mi egyszerűen tudomásul vesszükiaz ecetet és semmi kedvünk nincsen nagyin tiltakozni a kis \anfant vádjai ei:en...Ha az a fegyverrakomány csakugyan nem Varsó számára, hanem a mi számunkra érkezteti, azt is tudomásul vesszük és pedig helyeslőleg.... Áldjuk ési dicsérjük érte azokat, aki; rendelték. Legyen fegyverünk!! Öleink hozzászoktak^ Mi is férfiak vagyunk a vis< l's'r •. Ma gyaror zágon csak egyszér tönént níeg a szégyen, hogy vezető állásban levő ember Keresztelte a száján, hogy ne

m akar katonát látni. Az ,se a mi vérünkbői való volt. Meg is adtuk az árát. Mi, magyarok, mi szeretünk katonái látni es .szeretjük a fegyvert. Magyar emberhez iUő viselet és magyar vitézség eszközöl Legylen fegyverünk és ha nem szabad saját magunknak készíteni, akkor helyesen cselekszi az, aki máshonnan rendeli és máshonnan csempészi!! A kormány tagadhatja, ha oka van rá és ha csakugyan nem mi rendeltük, — de mi nem szégyeljük és. nem tagadjuk. Azt se tagadjuk, hogy mi há bo: u - veszedelem vagyunk. Igen;s az vagyunk. Ameddig nem lesz igazság, ameddig r.em állítják helyre a mi ezeresztendős szép országunkat, ami mi fegyverrel és. vérrel szereztünk és amii papíroson' rongy zöldasztalnál veitek el tőlünk s amit azért vesztettünk el, mert az a félőrült, eszeveszett ember nem akart katonát látni, — addig itt igenis háborús ve.zede Eem van és minden magyar emberben ég, Jángoi 'a vágy, hogy jöjjön a púnek jönni keh és nem nyugszunk, amig a régi határok helyre nem állanak!! Á kormány hirdesse a maga béfeejzerétetét, békepolitikáját, lojalitását... mi, magyar nemzet, mi megrabolt, megalázott magyarok, mi hirdetjük a megalkuvást nem tűrő revansot, a revíziót... mi háborús veszedelem vagyunk... Fegyverrel, vagy fegyver nélkül... ököllel, fqggal, kaszával, villával, az mindegy, de háboiu) veszedelem vagyunk... Nem tagadjuk, r.em Szépítjük... Miért tagadnánk, mikor a mi barátunk Lord Rothermere 1 - az

1 hirdeti. Azt hirdeti, hogy Európában nem lesz addig nyugatom, n'eim tesz addig igazi béke, míg Trianont nem revideálják... Azt hirdeti, hogy itt három ÉlszásZnak a keíevénye senyved, ami megfertőzi tS megrontja az igazi béke levegőjét és háborúnak a magvát rejtegeti... Ha Lord Rothermere ezzfel •az argumentációval igyekszik ami igazságunkat előkészítőm s a revíziót megindokolni, akkor miért tagadjunk rni??l! Miért szépit^essak és kerülgessük mi az igazságnak n'yilt bevallását...- Igenis: igaza van Lord Rothermere-nek, igaza vanmert itt csakugyan nincsen béke, nincsen nyugalom, ni'ncJen beletörődés... Itt a revízió gondolata ég, a levans bosszúja liheg... í Akár a mi számunkra érkezet, az a fegyver, akár nem, itt háborús veszedelem van... Mi vagyunk az, az Árpád unokáinak a vere... a hazaszeretete, a végsőkig próbált, de január 12. tovább ne

m vi el he tő várakozása... Ha nem csinálnak hamarosan rendet, ha nem tesznek hamarosan igaz ságot.... itt ki fog robbanni a háború tüze és akkor lángba ború' megint egész Európa!... S/s; Szabó László. A szabolcsi cukorrépatermelők izga'mas gyűlésen tiltakoztak a cukorkartel önkényes ármegállapítása ellen, „k magyar gazdatársadalom soha nem volt anayira falhoz áliitva mint most" — mondotta Serbán Iván, az Országos Mezőgazdasági Samara főtitkára. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére még 1924. évben megalakult a Tiszántúli Cukorrépa Termelők Szövetsége, amelynek az volt a célja, hogy a cukorrépa termelők érdekeit megvédje a cukorkartei túlkapásai felien. Ennek a szövetségnek mintegy életrekeltéséül, de egyébként is a cukorrépatermelők súlyosan veszélyeztetett anyagi érdekeinek sürgős m

egmentése céljából a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tegnap délelőtt 10 órára értekezletet hívott össze Nyíregyházára a városháza nagytermében, ahol ez alkalommal több mjnt száz nyíregyházi és szabolcsvármegyei termelő jelent meg. Többek között ott láttuk L'Ptay Jenő m. kir. gazdasági főtanácsost' Rhédey Lajos gazdasági t

anácsost' a .Dessewffy hitbizományi uradalmak jószágigazgatóját, Eodor Zsigmond, Burger Pál, Klár Gusztáv nagybirtokosokat, dr. Erdőhegyi Lajos ' országgyüfési képviselőt, Witz Gyula és Balogh Gyula uradalmi intézőket, paulusz Márton kir. gazdasági tanácsos vezetésévei a vármegye kisgazda társadalmának reprezentánsait és még igen sok tekintélyes termelőt. Az emelvényen dr. Kálhy Miklós főispán, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke, dr. Rácz Lajos kamarai igazgató, Serbán Iván, az Orsz. Mezőgazdasági K

amara főtitkára, Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelő, Czeglédy Mihály kamarai titkár és P-ipp Géza gazdasági egyesületi titkár foglalnak helyet. KáJlay Miklós elnök kevéssel 10 óra után a következő szavakkal nyitja meg a népes gyűlést: Igen Tisztelt Uraim ! örömmel üdvözlöm a gazdatársadalom megjelentreprezentánsait saz értekezletet megnyitom. Nagyon szeietném, ha ezen összejövetel első lépés lenne a termelők praktikus összefogásához. Nem azért jöttünk ide, hogy uj egyesületet alapítsunk, uj elnököt válasszunk, hanem azért, hogy anyagi érdekeinknek védelmében tömörüljünk. A cukorrépáról van szó, erről a legintenzívebb termelési í ágró

!, amelynek tekintetében abban a helyzetben vagyunk, hogy be keli szüntetnünk, mert nem részesül megfelelő honorálásban. Számszerűen részletezett panaszainkat Serbán Iván főtitkár ur fogja nagy készültséggel előadni, én a magam részéről csak egyre hívom fei a figyelmüket : Teljes hittel állítom, hogy a cukorrépáért jobb árat el .mi: cssk kizárólag a c. korrépa termeidtől függ. Ha a cukorrépa termeiők egységbe tömörülnek és kijelentik, hogy csak ilyen és ilyen feltételek mellett hajlandók termelni, a gyárak feltétlenül elfogadják ezt a feltételt. Ha azonban minden egyes termelő külön-kü'ön beadja a derekát s magyarul féi fillérrel kihagyja a szémét szúrni, akkor a felelősség az ő vállukat terheli. — Átadom a szót Rácz Lajos kamarai igazgató urnák. Dr. R3CZ Lajos a Tiszántúli Mezőgazdasági K

atnara igazgatója röviden vázolja a kamara eddigi küzdelmét a cukorrépa termelők tömörítésére. 1881 óta diktálja — mondotta a cukorkartell az áraka

1 s ha a cukorrépa termelők továbbra js egyenkint állanak a hatalmas karteliel szemben, akkor a helyzet nem fog változni. Itt az utolsó óra' hogy szembeszálljunk a kartellek VArosig^inhAzMoggó Ma, szerdán utoljára 5, 7 és 9 órai kezdettel: A világ leghatalmasabb filmalkotása? KIRÁLYOK KIRÁLYA Az Úr Jézus Krisztus élete és szenvedése 18 fejezetben — Rendezte: Cecil B do Mille. — Szereposzti«: H. B. WARNER Mária Magdolna. Jacqutllne Logan Dorothy Cumming Barabás .... George Slegmaan Várkonyl Mihály Péter .... Eriiest To<rence Rudolf Schildkraut A rónai eeatario Montagne Lőve Josep Sehlldkraat Clreasxi Sfaioa . Wiill m Boyd A salzburgi érsek t film alkotóiához, Cecil B. de Mille-kei a kővetkező saját kez* levelet intézte: „Abban az örömben részeatltea, hogy jelen lehettem Kriszta! filmjének bemutatóján Fogadja köszönetemet és szereaesekiTlaatalmat, kogy ezzel a szép képpel ajándékozott meg benninlet a Megváltóról, jézus áldja meg. Salzburg, 1W7. évi augusztus ké M én Dr. IOHATIUS KIEDEK érsek s. k. Jézus Mária . . . . Poncian Pilátus Kajafás. . . . Júdás Eddig ugy volt, hogy a gyárak képviselői leültek ugyan tárgyalni az OMGE kiküldötteivel, amely mögött azonban nem állott a termelők szövetsége. 1924-ben a kamara megszervezte a Tiszántúli Cukorrépa Terme'ők Szövet"égé

f, amelybe 113 termelő lépett be 3700 katasztrális hold területtel. A tárgyalásokat félbe kellett szakítani, mert kilátás voft arra, hogy á pénzügyminiszter ingerenciája révén az OMGE sikert fog aratni. Ez azonban elmaradt. Éppen ezért kell megszervezni az erőket, hogy ezeket momentán harcba vihessük. A szövetségben minden répatermelőnek benne keh {ennie s ha egy betűt se

m engedünk abból, amic anyagi érdekeink megvédésére szükségesnek tartunk, akkor a kartell szalutálni fog nekünk. Ezután Serbán Iván emelkedett szólásra* aki alapos felkészültséggel világította meg a cukorkartell machinációit. In medias res akarok belefogni e cukoripar kalkulációinak tárgyalásába s számokkai akarom megvilágítani a helyzetet, ami azt hiszem többet ér minden frázisnál. Az OMGE-nek feltűnt az idén'hogy a cukorkartei a mult évi 2 p

engő 96 fillérről egyszerűen leszállította a cukorrépa mé:ermázsánkénti árát 2 pengő 43 fillérre bizonyos prémium kilátásba helyezésévei és 2 pengő 65 fillérre prémium nélkül. K

ezdtünk foglalkozni a kérdéssel s amikor gondosan átszámítottuk a cukor előállítási és járulékos költségeit, arra a megdöbbentő eredményre jutottunk, hogy a magyar gazdatársad Ion soha nem volt annyira f ihoz állítva, mint most. A cukor ára két tényezőnek az eredménye. Az egyik a" londoni jegyzés, a másik pedig a belfogyasztási ár kialakulása. A világpiaci ár olyan alacsony, hogy a ,gyárak sokszor ráfizetéssel kénytelenek a cukrot exportálni, mert a nádcukor előállítási költségeivel nem képesek versenyezni. A világpiaci árak és a belfogyasztási aralakulás számadatainak felsorolása után előadó arra az eredményre jut, hogy a magyar cukorgyárak dacára annak, hogy az utóbbi években a cukor átlagára lényegesen emelkedett s a gyárak bizonyos szállítási kedvezmények révén és a melléktermékek (például m

eíasz) árának emelkedése folytán jelentékeny jövedelemtöbblethez jutott-k, rrégis 12 ak rj k szállni a cukorrépa beváltási árát, hogy még nagyobb legyen a hasznuk. A cukorgyárak két éw

ei ezelőtt a kereskedelemügyi minisztertől a cuKor szállítási dijának mérséklés sét kérték és még pedig azzal a fő