Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-11 / 8. szám
.HYíkyidék. január II. A megújhodott munkásbiztosítás. Január elsejével életbelépett a magyar munkásbiztositási intézményt újjáalakító törvény és ettől a naptól kezdve ez a hatalmas népjóléti szervezet uj elvek szerint, uj igazgatás alatt folytatja azt a munkát, melyet a magyar nép erejénekegészségének megtartása és fokozása érdekében ki keli fejtenie. Ezt a Rí unkát a múltban sok kedvezőtlen körülmény, szervezeti és személyi nehézségek sok esetben bizony nagyon megnehezítették, — vagy éppenséggel meg is akadályozták. Emiatt azután az egész intézmény sokak szemében nem tudót 1 olyan testületként feltűnni, mi[nt amely e nehézségek ellenére ts hasznos és szükséges munkát vé~ gez. A munkásbetegsegélyezés és balesetbiztosítás óriási egészségügyi jei.ntősége ma már kétségtelen és iia e fontos feladatokat végző szervek hivatásuk magaslatán állanak, ugy munkájuk nyomán csak haszon és áldás fakadhat, nemcsak a közvetlenül érdekelt társadalmi rétegek: a munkásság, hanem a nemzet egyetemének számára is. Az egészségügyi ellátásinak betegség esetére való biztosítása (a mely az orvosi kezelést, a gyógyszert, a kórházi és szanatóriumi ápolást és a gyógyászati segédeszközök adását is magában foglalja) egyik legfontosabb része ennek a munkának, de csak egy része annak. A biztosítottak családjának keresetképtelenség esetén yaló megélhetését is lehetővé keli tenni, erre szolgálnak a táppénzsegélyek: a terhesség és szülés ese ére való gondoskodást viszont az anyasági biztosítás foglalja magában. EZ utóbbi ágazat a nemzet egészséges szaporodásának nagy célját szolgálja. A többi biztosítási ágazatok, melyek hosszabb-rövidebb fcdő multán ugyancsak meg keli, hogy valósuljanak, így a rokkantsági, aggkori és a munkanélküliség esetére való biztosítás, csak. teljessé fogják tenni azt a fegyverzetet,— mellyel az uj intézet a nemzet egészségét fenyegető ártalmak ellen eredményesen veheti fei a harcot. Az uj munkásbiztositási intézeti mely már Szervezetében is e rő en küiönbözjk 0 társadalmi biztosítás eddigi szervétől, széleskörű önkormányzattal, de igen erős állami felügyelet mellett végzi majd mind ezeket a teendőket. Az egész országban működő központok és kerületi' kirendeltségek utján tökéletes egészségügyi ellátást igyekszik juttatni a' legeldugottabb helyen élő munkáspénztári tagnak is. A tagok számát az uj törvény lényegesen megnövelte, ,mert a biztosítási kötelezettséget megiene tősen kiterjesztette, így tehát a pénztár anyagi lehetőségei is talán kedvezőbbek iseznek a jövőbe.). Az igazgatás egyszerűsítése, viszont a szakszempontoknak fokozottabban való érvenyesjtése pedig azt teszi lehetővé, hogy a munkásbiztositás intézménye a megelőzéSj, az egészségvédelem terén is jóvai többéi tehet a -jövőben, mint a múltban és) ezáltal az országos egészségügyi politikának is nagyobb mértékben lehet segítségére. Hiszen az ország lakosságának több, mjat egyötöde a munkásbiztositás egészségügyi gondozásának hatáskörébe tartozik és ,ha a mezőgazdasági munkásság és cselédség biztosítása js megvalósul, ami igen kívánatos, — ugy ez a szám még sokkalta nagyobbra fog emelkedni. Az intézet munkája azonban csukákkor gördülhet simán és hozhat tényleges eredményeke;, ha a nagyközönség, ugy a közvretlenüi, mint a közvetett módon érdekeitek — méltányolva azokat az óriási érdekeket, melyek e munkáhóz fűződnek, — a maguk részérői is mindent elkövetnek, hogy ez átszervezés nehézségein tuljutott Intézetet támogassák. A város tisztviselőkara melegen ünnepelte dr. Bencs Kálmán polgármestert, aki most tíz esztendeje állt a város élére és Nyíregyházát az alkotasok egész sorával gazdagította. á városi tisztikar társas vacsora keretében ünnepelte a decenninm alkalmából dr. Bencs Kálmánt. — A polgári fiaiskola tanári kara az ünnepelt polgármester előtt. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A háború utolsó évében, a forradalmak és az oláh megszállás előtt' 1918. január 8-án választotta meg Nyíregyháza város képviselőtestülete dr. Bencs Kálmán polgármestert, aki a legválságosabb évek viharában r.e.ncsak hogy megingathatatlan erővei tartotta a Nyirség székvárosának zászlaját, d e nagyszerű inspirációval és gazdasági érzékkei az alkotások egész sorával gazdagította ezt a várost, amely az ő vezetésével a legelső városok sorába lépett és kivívta az egész ország nagyrabecsülését és elismeré-* sét. A polgármester eredményekben gazdag működésének tizedik évfordulóján, vasárnap intim és szerény társasvacsora keretében a ragaszkodó szeretet bensőségévti ünnepejte vezérét, dr. BenpS'Kálmíán' kir. kormányfőtanácsost a város tisztikara. A társas vacsora a tűzoltó laktanya nagytermében volt, ahoi a belé pő polgármestert és feleségét lelkesen ünneplő éljennel fogadták. Az ünnepségen a decennium jelentőségét Szohor Pál főjegyző méltatta nagyhatású, lendületes beszéd keretében. Rámutato'.t, hogy dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos egy évtizede hordja vállán a város polgárságának gondját, ő a negyedik polgármester, Krasznay Gábor, Bencs László és Májerszky Béla után, akinek megadatott, " hogy megérje a polgármesteri tisztségben a tizedik esztendőt. A város vezetését a legválságosabb időben vette át az 1918. év küszöbén, még akkor, amidőn rendületlenül hittünk a magyar fegyverek és a szövetséges haderők végső győzelmében. Aztán jöttek a forrongó idők, a minden értéket pusztulással fenyegető. forradalmak, jött a megalázó idegen megszállás. Olyan idők voltak ezek, amikor kín és gyötrelem volt a polgárság élén állni, vezető embernek (enni* aki emésztő gondokkal, tépelőd: sekkel, erejének telje s latbavetésévei szolgálta polgártársainak, szeretett szülővárosának érdekeit és odaállt a sarcolókkaj szemben a polgártársak mellé, hogy amit csal lehet megvédjen, megőrizzen. Aztán jöttek a romok eltakarításának súlyos évei, a vesztett háborút követő válságos idők, amelyekben pótolni kellett hosszú évek mulasztásait és meg kellett találni az épitö murika minden lehetőségeit. Mindehhez hatalmas enCigia,, lángoló lelkesedés, a polgárság, a szülőváros iránt vafó véghetetlen szeretet és ragaszkodás kellett. Dr. Bencs Kálmán ezzet az energiával és ezzei a szeretettei mívelt csodákat "és kivívta városa számára az ország bámulatát, eij sr nerését az iránt a Nyíregyháza iránt, ame'íy hatalmas lendülettel jutoti a legelső városok sorába. És dr. Bencs Kálmánt az alkotások dicsőséges utján nem a hiúság szempontjai, hanem polgártársainak, városának érdemei vezették és vitték sikerre. Isten áldását kéri a polgármester további életére és családjára, amelynek békés, boldog körében találjon pihenést önfeláldozással végzett fáradozásaiban Adja a Mindenható, hogy a város ügyeit még soká vezesse törhetetlen erővel, áldást hozó eredményekkel. A tisztikar hűséggel, ragasz| kodó szeretettei áll mindenkor mö! götte. Most a decennium emlékére í fennek a szeretetnek és hűségnek je' leként művészi értékű ajándékot : nyújt át a polgármesternek. Ez az ajándék a fővárosi téli tárlat egyik tündöklő ékessége : KomáVárosi Szí nház Mozgó •••••••••••tiOTIWffi&ffKTHHfelHUl -MUUU MM MBMBBBBBMMMM Mi Kedden, szerdán 5, 7 és 9 órai kezdettel: A világ leghatalmasabb filmalkotása! KIRÁLYOK KIRÁLYA Az Úr Jézus Krisztus élete és szenvedése 18 fejezetben. — Rendezte: Cecil B de Mille. — Szereposztai: Jézus. Mária H. B. WARNER Darothy Cummlag Poncius Pilátus Várkonyi Mihály Kajafát. . . . Rudolf Schildkraut Judác .... Josepi Sehlldkraat Mária Magdolna. Jacquellne Logan Barabás .... George Slegmaan Péter .... Ernest Toirence A római centarlo Montague Love Clreaszl Slmoa . Wllli m Boyd A salzburgi érsek a film alkotóiához, Cecil B. de Mille-hez a következő saját W lmljtiililli: „Abbaa az örömben részesülte*, hogy jelen lehettem Krisztus filmjének bemutatóján. Fogadja köszönetemet és •zereneiekivaaatiimat, kory ezxel a szép képpel ajándékozott meg bena«a|et a Megváltóról, jéza* áldja mer. Salzburg, 1927. évi angnsztus hó «2-éaDr. IO KATI US R1EDER érsek s. k. romj-Katz Endrénén ek »Ajándékok' emlékek« c. akvarellje. Dr. Bencs Kálmán polgármester "plést meghatódottan foAzok közül, akik őt ezelőtt polgármesterükké választották, a tisztviselő társak között alig öten-hatan vannak. Meghatottan gondol arra a képviselőtestületre, amelynek tagjai ma tiz éve bizalmukkal megajándékozták. Visszaemlékezik azokra a szavakra, amelyekkei J annak idején megválasztását megköszönte. Akkor kijelentette, hogy polgármestere lesz a város minden polgárának, szivén viseli mindenkinek az érdekét, egyformán, legyen az bármely rendű, rangú polgára e nnek a városnak' ajtaja nyitva lesz mindenki előtt, aki igazságos, jogos kérelemmel bekopogtat hozzá. Emeft fővei gondol vissza ezekre a szavakra, mert az eimult tiz esztendőben minden időben, minden válságok között is hü maradt e nnek a városnak közönségéhez, minden polgárához. — Mindig az volt és az le Sz éltető gondolata, energiájának varázslatos forrása, hogy szeretett szülővárosának fejlesztésére gondoi, polgártársainak érdekeire, a jobb, szebb életet biztosító lehetőségek megteremtésére törekszik. Ebben a soha meg nem szűnő és nem lankadó törekvésében, nehéz és felelősséggel teljes munkásságában minden időben maga mellett tudhatta a város képviselőtestületét, a hü és munkás tisztviselőtársakat, akikre méíy hálával gondok Az ő támogatásuk tudata" az' ami most boldoggá teszi, hogy e zt a napot megérhette. Hálát ád érte a Mindenható Istennek. Ha visszatekint a lezajlott évtizedekre, felidéződnek emlékében a válságos, nehéz, küzdelmes és verejtékes napok és évek, a vesztett háborút követő forradalmak, a román megszállás. Tűrni és szenvedni kellett, de szívesen türt és szenvedett ennek a városnak szebb' jövője, a polgárság megvédése érdekében és a legválságosabb évek| ben is maga medjett tudhatta rai gaszkodó, hü tisztviselőkarát. Nem i is maga-magának tulajdonítja az i elért eredményeket, hanem hüséj g es munkatársainak, ajgknek raI gaszkodó szeretetét e^lkaiommal is hálás szivvei köszöni^ A jfolgári fiúiskola küldöttsége. Másnap délelőtt Tamáska Endre igazgató vezetésévei 'a Városi Jókai Mór polgári fiuiskoia tanári testülete jelent meg dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester előtt, akit Tamáska Endre igazgató üdvözölt és arra kért' hogy azoknak az örök érd emeket biztosító alkotásoknak sorát, amelyek olyan impozánssá teszik a polgármester működésének első évtizedét is, egészítse ki azzal, hogy hajlékot ad a polgárság népes és' virágzó xskolájanak, a polgári iskolának.