Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-05 / 4. szám

1928. január 5. JSÍYÍRYIDÉK. ci A Falaszövetség Első Községi Kongresszusa (A «Nyirvidék» tudósitójátóL) Az ország kulturközpontja és az egyes községek és falvak közötti közvetlen kapcsolat létrehozásának fontosságát a Falu Országos Földin ives Szövetség vezetősége gyorsan felismerte és gyakorlati keresztülvihetőségét megfelelő szerv és képviselet létesítésével biztosította is. A Szövetség az évenként megtartandó «Községi ,j<ongresszus» rendezésévei intézményesen kívánta szolgálni azt a célt, hogy azokat az országos érd

ekü kérdéseket, ame lyek a községek életében és fejlődésében jelentőséggel bírnak, nyilvánosan letárgyalja, hogy ezáltal maguk a községek közvetlenül részt vehessenek sorsuk intézésben. A Faluszövetség a «Községek Kongiesszusát» ugy szervezte meg. hogy abba az érd

ekelt társadalmi és gazdasági érdekeltségek megfelelő módon képviselve legyenek, hogy azok a kívánságok, amelyek a városok és a községek kapcsolatát fenntartani hivatottak, ne a pusztában elhangzott szavak legyenek, hanem meghallgatásra találjanak az illetékes fórumok előtt is. F, céltól \e,érelve a Falu Országos Földmives Szövetség 1928 év március hó 3-án és 4-én rendez

1 Első Községi Kongresszusát Budapesten. A kongresszus legfőbb védnökéül sikerült nagybánya' vitéz Horthy Miklós Magyarország kormányzóját megnyerni, védnökei pedig gróf Bethlen István miniszterelnökkel az éléin az össze? szakminiszterek. A kongresszus elnöke Mayer János földmivelésügyi miniszter, a Faluszóvetség elnöke, társelnöke Schandl Károly dr. államtitkár. A községek kongresszusán ré átvesznek a Falu szövetség igazgató választmányán kívül a vármegyék, a váro:o'< é . a 1 özsé e'< kiküldöttei, az illetékes minisztériumok kiküldöttei, az Országos Mezőgizdasá-rí Kamara é; a kei ülett kamarák képviselői, a vármegyei gazd. egyesületek kiküldöttei, a Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesületének éí az Országos Tanító Szövetség kikül" döttei. Az Első Községi Kongresszust alakuló diszgyülés vezeti be, amelyet március'hó 3-án délelőtt 11 órakor az újvárosháza di ztermében tartanak, a Faluszövetség évi rendes közgyűlése után. A diszgyülésen a megjelenő Kormányzót M ver János földmivelésügyi' miniszter üdvözli, majd a miniszter megnyitó beszéde utan dr. Schandl Károly államtitkár ismerteti a kongresszus programmját. Ezután dr. Bajtay Mihály gazd. főtanácsos, a Faluszövetség ügyv. igaigatója indítványára megalakulnak a szakbizott ságok, amelyek még aznap délután megkezdik működésűket. A bizottságok letárgyalják a községi, közigazgatási és községfej lesz ési ügye ket. A falu kul.uráis és egészég ügyi kérdéseit, a falvak gazdasági és társadalmi problémáit. A kongresszus programmja tehát felö.en a falvak fejlesztésével kapcsolatos társadalmi, közgazdasági és kulturális kérdéseket, a Faluszövetség vezetői pedig felkérték közéletünk legkiválóbbjait, akiknek szivükön fekszik a magyar falvak jobb sorsa, hogy a fontos kérdésekről a szak bizottságokban előadást tart anak. A szakbizottságokban letárgyalt kérdésekben hozott határozatoka

1 a záró teljes ülés elé terjesztik, tíz elfogadott javaslatokat pedig a kongresszus állandó bizottsága r.'etékes helyen előterjeszt dr. Bajtay Mihály összefoglaló beszéde után Meskó Zoltán, a Faluszóvetség társelnöke a Faluszövetség országos szervezésének jeíentőségéről szól, a kongresszus végül drSchandl Károly á>lamtitkár zárószavaivai véget ér. A kongresszust diiszlakoma követi, melyen a város és falu vezető egyéni.égei vehetnek részt. Rosszul kezdődött az újév, avagy nem jó, ha az ember máshol alszik. Egy nyíregyházi polgárnak múlatás után 90 pengőt lopol* lii a nő ismerőse a zsebéből. — A nő a pénzen kombiné* és cipőt vásárolt magának. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Az 1928. újév igen rosszul kezdődött az alábbi történet szenvedő hősének. X. Y-, aki egyéfoként már régebben beevezett a házasság boldog révébe, újév estéjén, nyilván folytatásaként a szilveszteri hangulatnak, nagyobb szabású éjjeli kirándulást rendezett, amelynek során a különböző italoknak meglehetősen nagy mennyiségét vette magához. A mulatós férfihez egy ik nőismerőse ís csatlakozott, aki a mulató vendéget záróra után bekísérte a vendéglő egyik szobájába, ahoi az ki akarta pihenni a fáradalmakat. X. Y. tegnap reggei azután, amikor felébredt, első dolga volt, hogy ronvancsolást tartott pénztárcájában. A rovancsolás megdöbbentő eredménnyel végződött, mert a tárca tartalmából körülbelül 100 pengővei több hiányzott, mintamenynyit a mulatozás hozzávetőleges költsége kitett. Gyanúja természetesen arra a kis szökés-barna molett nőre terelődött, akivei a mulatság után olyan kellemes pásztorórában volt része. Nem restellt a rendőrségre menni, ahol feljelentést is tett a vendéglő női alkalmazottja ejíen, akit Baksi Juliannának hivnak és állítólag vadházasságban él egy helybeli cipészsegéddel. A rendőrség nyomban előállította a gyanúsított nőt, aki a bizonyítékok hatása alatt töredelmesen beismerte, hogy X. Y.-tói ,amig az aludt, 90 pengőt lopott ei s a pénzen egy csínos testhez álló kombinét és egy pár még csinosabb cipőt vásárolt magának. A bűnügyi osztály vezetőjének intézkedésére házkutatást is tartottak a leány lakásán, akkor kiderült, hogy a gazdáját és annak hozzátartozóit is több ízben.meglopott s a lopott öszszegekből kitartottját pénzelte. A rendőrség a gyanúsított cipészsegédet is őrizetbe vette s a nyomozás befejezésével mindkettőjüketát fogják kiférni a kir. ügyészségre. áz országgyűlés kötelezővé tette a nemi betegségeknek névnélküli bejelentését. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A nemi betegségeknek a háború utáni nagymérvű elterjedése a külföldön az ellene való védekezésnek számos; módját és útját tárta fel. Egymásután iigyekeztek & külföld államai a nemi betegségek óriási elhatalmasodásának gátat szabni. Részben szabályozták a prostitúciót, mint a nemi betegségek sok esetbeni forrását, részben kötelezővé tették a házasság előt t orvosi vizsgálatot, mikor elrendelték i ne

mi betegek kötelező bej'e lentését. De egyúttal megadták a gyógyítás lehetőségeit is, mert az összes költségeket az áliam viseli. Ez intézkedéseknek az eredményei egy pár év alatt szemmel látható volt, mert a nemi betegek száma lényegesen apadt. Az ifjúság felvilágosításával és alapos Kioktatásával már a betegségek megelőzésének: a profilaxis útjait egyengették. Ma is érvényben van még a régiek mondása: «A betegségeknek a tudatlanság a szülőanyja». Nálunk e kérdések hosSzabb ideig süket fülekre találtak. A Teleia egyesület, amelv a nemi betegségek leküzdésére alakult, .hiába tárta fel a betegségek káros hatásait, hiába mutatott rá azokra a nemzetgazdasági károkra, amelyek az egész nemzetet érik azáltal, hogy a megbetegedettek ki ebb munkaképiessegüek és élettartamuk is rövidebb. Népies előadás sorozatokat tartottak, amelyek igen nagy látogatottságnak örvendenek, hogiy a felvilágosítás segítségével küzdjek le a közönség tévhitét és indokolatlan álszemérmét a nemi betegségek kérdésével szemben. Rájnutitnak családi élet boldogtalanságának az okaira, a házasságok meddőségének forrásaira, intő példák gyanánt DIADAL MOZGÓ Január hó 4-én, sze.dán utoljára 5, 7 és 9 órai kezdettel: DUDAPEST ELŐTT! Virrada Ének két emberről — Sudermsnn novellája nyomán rendezte; F. W. Murnsu, a Faust és Varieté dicsősége* rendezője. SZEREPLŐK: A férfi Georg O Brien Az asszony J«ne« Gaynor a .HetMtik aenysrazif* szertpUJe A démon M. Livlng»toa A dajka Bodu Rosing A fé

nyképész ... J. F. Mc Donal

d Január 5 4n es 0 in, Mütörtök és péntek k budi fiifii A főszerepben: VtítbM Hrnó felhozzák a hátgerincsorvadás és agylágyulás szomorú esetejt, a gyermekhalandóság okait iaz újszülöttek 11 százaléka hai meg eletének első napjaiban) és a nem-' betegségek más szomorú utókövetkezménycit. Mindez azonban csak csepp a tengerben. A nemi betegségek ma hazánkban a legelterjedtebb népbetegségek egyikévé váltak. Fokozatos fejlődés és haladás ta pasztaiható e téren, mióta báró Szterényi ny. kereskedelemügyi miniszter vette iát a Teleia \-ezetésé;t. Propagandával és az ügy iránt érzett meleg szereltével az állam támgaotását is kieszközölte. Több helyen rendelőintézeteket állítottak fei, a legmodernebbül felszerelve ahoi ingyen gyógyszert és kezelést kapnak a jelentkezett betegek. Évről-évre mind többen veszik igénybe az intézetet. Hiszen a nemi betegségek gyógyíthatók, csak .gyógyítsák őket Felállították a «Házassági Tanácsadót*. és ezzel utmutatásc nyújtottak az egyes hatóságoknak, hogy ezt az üdvös és a nemzet jövője szempontjából is feltétlen szükséges intézményt minél előbb valósítsák meg. Erről a kérdésről lapunk egyik régebbi számában bővebben tájékoztattuk az olvasóközönséget. A felvilágosítás Szolgálatára la pot indítottak meg, és ennek az árát olyan alacsonyra szabták (évi 2 pengő), hogy a szegényebb társadalmi osztályok számára is hozzáférhető. Csak egy néhány cigarettáról és 1—2 pohár borról ké;i lemondani, hogy a lapot támogassuk. A nemi betegségek leküzdésének megoldására és megelőzésé nek problémáira számos javaslatot nyújtottak be a népjóléti miniszteiiumba, amelyek közül nem egyet a minisztérium' is magáévá tett és keresztülvitelét igyekszik lehetőve tenni. Hogy a küzdelem eredményes legyen, elsősorban az szükséges, hogy a megbetegedettek számáról biztos tudomással bírjunk, mfert eddig erre vonatkozólag még pontos statisztikák nem állottak rendelkezésünkre. Ha majd ezeket fel dolgozzák, fog csak kiderülni, mi lyen hosszú statisztikai számsorokat alkotnak a nemi betegségben szenvedők. , i Az Országos Statisztikai Hivatal az 1928. évre felvette programmjába a nemi betegségek szamának a megállapítását is, amit az országgyűlés is már jóváhagyott, ugy hogy mái-január 1-től megindulhat az adatgyűjtés. A Statisztikai Hivatal űrlapokat bocsát ki az orvosok számára, amelyiken számos rubrikát kell kitölteni. A betegeket név és lakás nélkül kötelezően kell bejelenteni, tehát az orvost titoktartás szemmeltartásával csak a betegség számát, keletkezésének időpontját stb. töltik ki és közvetlenül Budapestre, a Statisztikai Hivatalnak küldik ei. Tervbe vették, hogy a költségei! bizonyos százalékat megtérítik' míg az állam abban a helyzetben nem lesz, hogy teljesen ő viselje az összes költségeké^. A nemi betegek kötelező bejelentése fontos esemény és kezdete egy a nemzet jövője és fennmaradása szempontjából is elengedhetetlen rendelkezéseknek. Ez az adatgyűjtés annyiban is bir fontossággal, hogy a nemi betegségeit leküzdésének a megoldására j; tesznek már lépéseket és kezdik belátni, hogy Pató Pál módjára nem lehet már e problémák felett eisiklani: «Ejh, ráérünk arra még!» E téren még nagyon sok a tennivaló és az idő sürget! (Dr.)