Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-29 / 24. szám

3 JSÍYÍRViDjk:. 1926. jojkuár t9. B/zroj GroJ!

S> etmte OOKOIÁDEÍ HA1HA1TŰI son

az Unió ülnöke mondotta, hogy a Monarchia és ezen belül különösen Magyarország olyan gazdasági egység

1, amelyre Középeurópában feltétlen szükség van, amelyet megl kellene alkotni, ha nem volna meg. Nemzetiségi'eg ,tar*Tja-barkának találta, ezen autonómiával óhajtott segíteni, ide egységes gazdasági mivoitánál fogva mint államalakulatot, nem akarta megbolygatni hazánkat. Persze akaratának érvényt szerezni nem tudott. De az Unió közvéleménye a saját érdekének szemüvegén keresztül, a wiisoni elvek afepján tekint felénk, lassan fokozódó rokonszenvvel. Ezt igyekezzünk fokozni, fejleszteni ismer'ető előadásokkal és a magunk előnyére kihasználni. Tegyék ezt meg á most N

ewyorkba zarándokló magyarok, tartsanak propaganda-előadásokat. Vigyenek anyagot a kint élő véreink nek, hogy azok folytassák az előadásokat és gyúrják a jen ki-közvéleményt; segi'sék ebben Rothermere lordot és Borah szenátort. Az amerikai államférfiaknak és a széles néprétegeknek is általában több érzékük van a nemzetközi igazságossághoz, mint az európaiaknak, a wilsonf idealizmus is ebben leli magyarázatát. Rothermere lord az amerikai léleknek ezt a vonását (aknázta ki, amikor cikkeiben bebizonyította az Unió néprétegei előtt azt. hogy "Trianoni-: erkölcsileg nem szerződés. A szerződés erkölcsi kritériuma az, ihogy két fél — jelen esetben győzőkés legyőzöttek — közös meg álíapodása legyen. Elálmé^odfak a jenkik, amikor angol barátunk ..cikkeibői megtudták azt, hogy békediktátumokat tettek delegátusaink elé, azokon jottányit nem változtattak, a delegációt meg hallgatták, -- s szinte pisztolyt szegezve mellüknek — kény szeritették béke köve leinket a változatlan pontok aláírására, tíz napon belül. Tehát «Trianon» minden, csök nem közös megállapodás. Amikor ez köztudomásúvá vált Borahon kivtii melletiünk nyilatkozott Owen szenátor, aki már évekkel ezelőtt élesen bírálta a «párizsi csinálmányolcat», «Pariser Abmachungen», Nicho'as Murhay Buttler a nemzetközi jog illusztris professzora New york egyetemén, Harry Elmér Barnes híres) törtenész. Az amerikai lelkiismeret megnyilvánulásának ke' tekintenünk a WUson szűkebb köréhez tartozott hires jogásznak, Uindermyernek szavait. ö azt mondta: «Nekünk legalább egy erőfeszítést kellene tennünk, azon teméntelen igazságtalanság korrigálására, amelyért legalább reszten mi is felelősek vagyunk- Ez irányban az eiső lépés az volna, hogya kilátásba helyezett leszerelési konferencia tárgysorozatába kívánjuk felvétetni a békeszerződések revízióját);. Ez kell nekünk magyaroknak. Ha mt(ikiti"k, akkor az Uniónak' van j

0ga a békeszerződések erdekében sZót emelni. A kétségbeejtő helyzetben lévő «entente-t az Unió segítette, a győzelem igy lett az övé». Mi békeajánlattal az Egyesült Államokhoz fordultunk; a wiísoni pontok alapján jött létre a fegyverszünet. E pontokat az antant is elfogadta, azután ga'ád módon sutba dobta. Wiison aláirta a párisi békéket, a trianonit is. Azután írták alá a központi hatalmak megbízottai, a magyarok is. Joggal remélhették" — hogy az Unió döntő szerepet fog játszani a békeszerződések végrehajtásánál. Ehelyett 171Í történt? Az Unió parlamentje az által, hogy nem ratifikálta a szerződéseket, és a népszövetségbe sem lépett be, kiszolgáltatott bennünket a győzők kénye-kedvének. Azt a kevésszámú, ^

MIML^MWLUUJWB

HI JIHJHJIUI.HU kötélalja föld határát s örülni a barna földet zöld selyembe öltöztető gabonalevélnek. Egy meleg nyári reggelen sokáig kiabáltak a gyerekek a fehérre meszelt ískolaszokában. Már delelőre járt a nap, de Wandlik Málrton még nem mutatkozott. Odakint a falu utcáján a szomszédok csoportba verődik s izgatott hangon beszéltek egymásnak valami elszomorító hirt. — Az uraság tisztje kikergette a faluból Wandlikot. A gyerekek mester nélkül maradtak. És elkeseredetten tört fel a sóhajtás a szivekből. Munkára készek voltak az éjszakában is, az évi aranyat pontosan és zúgolódás nélkül fizették, biztos volt a dézsma, a kilenced, a robot, de mit ér e munkával terhelt élet, ha a gyermeket nem tanítja többé bibliára, betűvetésre, imádságra: vándorlásukból magukkal hozott tanítómesterük- A falu és egyház akkor még egyet jelentett. Csupa barát, csupa testvér. Csak egy görög boltos telepedet: közéjök, akitől sőt és posztót vásároltak. A gyülekezetre ráfeküdt a gond, melyről Róma nagy költője mondja: «A gond a gyors hajóra is reá-száj! S ei nem marad lovas-csapat megett. Gyorsabb szarvasnál, gyorsabb a viharnál, Mely űzi a megtépett felleget.® Ilyen megtépett felleg lett a gyülekezet. Keserű kiábrándultsággal indultak meg az uradalmi tiszt részvétlen háza fei. Wandlik kora reggel elbujdosott a város alatt észak-keletre húzódó nádasok közé. Pákász suhancok vezették az ingoványom A békák ijedten ugrottak vissza egy-egy kákacsornó göröngyérői a vízbe. A tisztások nyírfáin madárdal zengett, mintha ezer fuvolás és cimbalmos próbálná ki egyszerre a hangszerét. Ebben a nagy vidámságban csak egy szomorú ember volt, az iskolából kiüldözött tanítómester. Bizott ránk nézve kedvező pontot stm hajtják végre: «magyar—román agrárperec, »kisebbségek védelme« stb. A mi kiszolgáltatásunkból köfeptkezik az, hogy bizonyos fokig kötelesége, mondhatnók erkölcsi kötelessége az (Jnión

ak támoga fof. a békeszerződések >eviziójáriat£ gondolatú, elsősorban a trianoníét. Az első lépés ezen a téren megtörtént, ez a nem ratifikálás volt. Haladjon az Unió ezen az uton tovább. Segitse Európát, Magyarországot bőséges hitellel, megindul a gazdasági fellendülés minden vonalon. Ei tudnak helyezkedni itthon a fölös mérnökök, fö'ös képzett ip

ari szakmunkások, nem mennek a déli respublikákba, nem fejlesztik «Dél» iparát «£szak» rovására. Másfelől az Unió szilárd kamatbázisokat biztosit fölös tőkéje számára a tökéletes gazdasági egységekben pi, Nagy-Magyarországon. Tehát Trianon és a többi párisi béke revíziója az Uniónak «érdeke», a kezdeményezéshez van «joga» és fennáll az «erkölcsi kötelessége®. Érdek, jog és erkölcsi kötelesség a hármas szemszöglet, amelyből alakítja Rothermere és Borah az Újvilág közvéleményét; ez alakul is már, de lassan, talán annál biztosabban. A széles néprétegek már rokonszenveznek a revízió gondolatával. Az ideális értelmiség egy töredéke lelkesedik érte. Sajnos a hivatalos körök érdeklődéséről nem szólhatunk még. Ta

fán a közeledő elnökválasztás változást hoz e te kin te* ben is. Most tovább akarom fonni területi integritásunk távoli megvalósulásához fűzött álmaim fonalát, ott, ahol a jó múltkor elhagytam. Akjkor arról irtam, högy Rothermere az áliala megjelölt vonalon tuli testvéreink számára autonómiát követel. önkéntele i is olyan helyről támogatják ezt az eszmét nyilatkozatok, törekvések, ahonnan nem is remélhettük. A minap tartott a prágai parlamentben Tuca szlovák képviselő egy feltűnést keltő beszédet, a melyben azt hirdeite, hogy a közA jó g%zda I ARnni lllf" trak„mnUULIHC tmijikit hiúnál. Vezérképviselet: Nyíregyháza. Srécncnyi-ut 14. 461 2. Telefon : 507. társaság fennállásának tizedik évében, a turócszentmártoni deklaráció titkos záradékának érteimében, érvényüket veszik azon csehszlovák törvények, amelyek engedelmességre kötelezik a szlovákokat az állami hatóságokkal szemben. Ugyan ezen alapon a katonai eskü is hatályát veszti ez évben. Tuca Czek után Szlovák autonómiát követel. A csehek nem akarnak tudni titkos záradékról; a szlovák néppárt pedig fennen hirdeti lé.ezését. Vajda Sándor egykori magyar képviselő, volt román miniszterelnök pedig azt hirdeti, ha a bukare >ti kormány nem engedélyezi a nemzeti caranjsták által megtartani szándékozott gyulafehérvári népgyűlést, ,akkor Erdély forduljon a népszövetséghez, kérjen autonómiát Amikor Erdély kimondta a Romániához való csatlakozását, azt feltételhez .szabta, e feltétéi az önkormányzat volt, amelyet mai napig sem kapott meg. Tovább e:-en az uton, autonómia idegen égisz alatt Majd a gazdasági érdekeltség es a kik'üzdendö pübiscitiim népszavazás Szt. Is, iJán joga™ alá hozza e termálé ek t. A ködhomáfyos jelenből bontakozzék ki lassan az ezeréves integer Magyarország.. Az alkotmány további kiépítését bízzuk államféüfiainkra. E tekintetben is meggyőzhetjük idővel nem magyarajku testvéreinket arról, hogy kell szupremácia, ami itt nem lehet más, mijnt a magyarság szupremáciája. Hiszen hasonló dologról kezd meggyőződni a müveit Németország is. Bismarck véne' és vassal megterem •Ltea német egy-éget. Ebben az egységben a főtényező Poroszország vo't. ami félíekenységaz otthoniak gondoskodásában. Küi dőttségek mennek majd a földesúrhoz, szolgabíróhoz, könyörögnek az árva tanítóért, akit elüldöztek apjától örökölt hitéért. A ringó nádasok Wandük bujdosásától kezdve különösen mozgalmas napokra virradtak. Idegen férfiak jártak hajnaltájban az ösvényeken. Az oldalukon tömött szeredás s jobban szerették a holdvilágot, mint az igaz ember napsütését. Pitymallat előtt mindég viszszatérfek a nádasbó* s ilyenkor a tömött szeredás lesoványodott. A hátukra kötve frissen vágott sarjút hoztak ,mintha ezért áldozták volna fei a megérdemelt pihenésre rendelt éjszakáikat. A nyári éjszakában néha tűzláng csapott fei Oros felől, mintha szegénylegények űznék a szúnyogot. Ez a szegénylegény Wandlik mester volt, aki sokáig n«m mehetett vissza a fehérre meszelt iskotaszobába. A gyerekek otthon maradtak az. anyjuk körül, ők se örültek a kényszerű vakációnak- Hajnalban hazatérő apjuknak meg-meg fogták harmattól nedves szűrét és szomorúan kérdezték: — Hol járt édes Apám? A gondterhelt apa — mintha századok szenvedése szólna a szavából — szomorúan mondta: Ahol Wandlik bujdos! S ez a név rajta maradt a vidéken. Azóta hívják a város észak-keiöti vizenyős részét Bujtosnak, ahoi ma már utcák futnak végig az egykori nádasok helyén. Nem vitatom, hogv ez a kis történét valóság, de igy éi népünk száján. És milyen jó tudni nekünk evangélikusoknak, hogy a mi multunk mesevirágain épült fel sok-sok fogalom, ami mellett a poézisnétküli hétköznapok szürkeségében gyanutlanui elhaladunk. — Holnaptói kezdve jusson eszünkbe mindnyájunknak, hogy e névhez a mi első tanítónk szomorú bujdosása tapad. Bujtos! őrizd örökre Wandlik Márton emlékét! SCHMIDTHAUER 1 rr r reggeli előtt fél Keserűvíz szelest Megtisztítja a szervezetet a belek ben képzMő egészségtelen aljragoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a Térkeringést, megelőzi az érelmesaesed* és az öregségi elváltozások kifejiHé^t. Kapkaté M* * "R SaétUitfM fcaty: Ifariadl kMerfivfc forráarfitafet Kaaérmi. Árjafyaéfc imritelatfékMk kiváiatr^béracatve. \