Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-28 / 23. szám

január JSÍYÍRYIBáK, 3 Hyea könnyen ét gyorsan oldódnak a valódi Aspirin­tabletták cgjy pohár vízben. A szer bevételének ez a módja különösen biztosítja an­nak közismert kiváló hatáséi. Csak valódi Aspirin-iablet­lákat vegyen, az ere­deti Bayer-csoma­goláihan, a zöld ^ I , »/.alnsgaii Nyíregyházi hősi halottak, akiknek hozzátartozóit jelent­kezésre hivja fel a városi tanács. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Napok óta közli a Nyirvidék a nyíregyházi hősök közül azoknak nevét, akiknek hozzátartozóit a vá­rosi tanács a rájok vonatkozó ada­tok kiegészítés 1' céljából jelentke­zésre hívja fei a tanács. A névsor közlését ma fejezzük be. A hősi halottak a következők: Újházi Tivadar, Újhelyi Miklós, Ungár Arthur, Vajda János, Van­csisin Mihály, Vareha János, Varchoi Károly, Varga András Varga András, Varga Antai,'Varga István, Varga „József, Vas Meny­hért, Váczi József, Vrczei József, Vertse Miklós, Vida András, Vidéri József, Vidoven Pál. Virág Jó­zsef, Vitái András, Volf József, Weinberger Márton, Wenniger Jó­zsef, Zagyi Ferenc, Zajder János, Zajácz József, Zatureczki István, Zomborszki András, Zomborszki Mihály, Zrak József, Zvara And­rás, Zsári József, Zelenvánszki Jó-t zsef. A szánkó alá esett s bordát törés következtében meghal egy polgári béres (A «Nyirvidék»» tudósítójától). Végzetes kimenetelű szerencsét­lenség történt a Tiszapolgárhoz tar­tozó Bödönhát tnnván. Nemes Fe­renc tiszapolgán főszolgabíró ja­nuár hó 25-én kiment a bödönháü­tanyára, .hogy a trágyázást munkát ellenőrizze. Mellette ínent Sári Fe­renc béres, aki a gőzeke által szán* tott mély és síkosra fagyott baráz­dában megcsúszott s olyan szeren­csétlenül esett el, hogy a nyomuk­ban haladó s trágyával megterhelt szán alá került. A szántalp keresz­tülment rajta s több bordáját el­törte. Sári egyidejűleg olyan súlyos belső sérüléseket is szenvedett, hogy sérüléseibe rövid idő múlva belehalt. Mivel halálát minden két­séget kizáróan véletlen szerencsét­lenség idézte elő, temetésére a kir. ügyészség megadta az engedélyt. á Bessenyei Kör hangversenye február 6-án lesz. (A «Nyirvidék»» tudósítójától). A Szabó lesvármegyei Bessenyei Kör legközelebbi hangversenyét feb­ruár 6-án, hétfőn rendezi a Korona­szálló nagytermében s ez alka­lommal Je'anne Marié Darré neves francia zongoraművésznő mutat­kozik be közönségünk előtt. A művésznő kedden este tartotta hangversenyét Budapesten a Viga­dóban. Nagy technikáját, fölényes tudását, szines billentését és költői előadásu elgondolását egyön.etüen ellenessel méltatja a fő­városi sajtó. Választékos műsorá­nak minden száma után meleg ün­neplésben részesite.te a budapesti közönség. Nyiregyházi hangversenyének műsora a következő: 1. Beethoven: Szonáta Op- 2. No. 3­2. Daquin: Coucou. Schumann: Nacht stüek. Contrabandiste. We­ber: Perpetuum mobile. 3. Chopin: F-dur ballada- Valse. 2 Etűd. Poionaise Es-dur­4. Ravel: Rigaudon. Saint-Saens: Bourré {balkézre egyedül). Pierré: Koncert etüd. De'ibes—Dohnányi: Coppelia Valsje. Liszt—Mendelssohn: Nászinduló a Szent Iván-éji álomból. A hangversenyre jegyek már előjegyezhetők a Ferenczi-féle könyvkereskedésben 2, 4 és 6 pen­gős árban. (Telefon 318). A rosszabbodó gazdasági helyzet szomorn tünete: Nyíregyházán mind többen szüntetik be iparokat. Az ujabban megszüntetett iparok Nyíregyházán. (A «Nyirvidék»» tudósítójától). A magángazdaságok szanálása nem megy. Napról-napra súlyos­bodik a "kereskedők helyzete, akik közüi ebben az uj esztendőben már­isi többen kerültek a kényszenegyez­ség szomorú helyzetébe Nyíregy­házán és súlyosbodik az iparosok helyzete is, akik ne m tudnak annyit keresni, hogy adójukat kifizethes­sék. A válságos gazdasági helyzet szomorú szimptomái között nem a legutolsó, hogy ujabban mind több vállalkozás szűnik meg, mind na­gyobb azoknak a száma, akik beje­lentik, hogy iparukat, amelyhez annyi reményt fűztek, kénytelének beszüntetni. A Nyíregyházán meg­szűnt iparok a következők: Róth Teréz, korcsma,- Grósz Ig­nác, bádogos;; Debreceni Angol­Magyar Szállítmányozási R.-T-, áruk szállítmányozása és fuvarozá­sa; özv. Jóbi Károiyné, vegyes élelmiszer piaci árusitásaa; Pova­zsanyecz András, egyfogatú bérko­csi; Huray János, mészáros és hen­tes; Kovács Juliánná, nőiruha var­rás,- Nagy Imre, kereskedelmi ügy­nökség és bizományi üzlet; özv. Nagy Józsefné, szíjgyártó; Lusz­tig Ábrahám, papírzacskó készítés; Schvartz Lajosne, szatócs; Teiepák János, pecsenyesütés és árusítás; Leviczki Béláné, rőfös és vegyes­áruk piaci"árusitása;Hagymási Sán­dor, cipész; Bergován Miklós, ci­pész; Járó István, vattacukor, ve­gyes cukor és gyümölcs árusítás; Nagy Péter, cipész; Klein Zsig­mond, rőfös áruk piaci árusítása; Horváth András, geperejü gépko­csival való személyfuvarozás; Dá­niel Mihály, teherszállító taligás; Varga Géza, 'akatos és villanysze­relő; Hlavati József, kocsigyártó; Hiavati József, kerékgyártó; Nord Szerén, nőiszabó; Gyurcsán Pál, teherszállító taligás; Hősek Károly hentes és mészáros; Benkő József, elektrotechnikai és műszaki üzem; Dancinger Andor, rőfös áruk piaci árusítása; Szelkó Sándor és Orosz Káro'y, nyomdász. Őszinte szó arról, miért nem sikerül vármegyénkben a fásítási akció. Nem ültetnek fát, mert a lakosok kivágják. — Ami a kom' mnnizmasból még büntetlenül fennmaradt. (A ,«Nyirvidék» tudósítójától). Nagyszabású akció indult meg az Alföld befásitására. Erről az ak­cióról, amelyet a Tiszántúlon is erős lendületei kezdtek meg, a «Nyirvidék» többször megemléke­zett, hogy a nagy nemzetgazdasági ,és közegészségügyi jelentőségű moz gafmat propagalja. Fásítási cik­keinkre ma egy levél érkezett hoz­zánk, amelynek irója őszintén fel­tárja,a fá cji'ás útjában álló nehézsé­geket. Nagyon meggondolandó, amit mond, mert nem kevesebbről van szó, imint arról, hogy a kommuniz­mus egy téren fennmaradt: a fák közös erővei való, alig büntethető pusztítása terén. Ha ez Olaszor­szágban történne, kegyetlenül bün­tetnék, de tenni kell itt is .vala­vatfamit sürgősen, mert' különben hasztaaian ankétezünk, cikkezünk: nem lesz fásitás soha. A fák védelmét sürgető levél a következő: Igen Tiszteit Szerkesztő Ur! Most amikor álTatok, madarak stb. védelmével oly sokat fog'alkoz­nak, mikről a lapjában az utóbbi időben is örömmel olvastam, mél­I tóztassék; megengedni, hogy lapjá­' ban néhány szóval a fák védelméről — mint reánk nézve oly fontos gazdaság/ kér­ődéiről — megemlékezzek. Előre bocsátom, hogy az elsorolt dolgokat, .mint saját tapasztalatom­ból látott igazságokat adom elő. Nagyon sokan ismerik Nyíregy­háza város és Szabolcsvármegye la­kosai iközü' Kék község határát az évenként néhányszor tartott köz­t'adászat és'egyéb alkalmakból. Ott szemébe tűnhet a szemlélőnek at a fanélküli pusztaság, ami a kis emelkedő .dombok és buckáktól el­tekintve az alföldi fanélküli képet tárja elénk. Ha vap egy-egy kis oázisszerü befásitott rész, annak a közelében ház van, ahol a bent­lakók éber szemekkel ügyelnek a közvet'en .szomszédban levő fákra, de a házuktól tovább eső része­Wen ,csak fanélküli pusztaságokat látunk. ,. Pedig ,akik 10—15 évvel 'ezelőtt jártak ebbe a határba, visszaemlé­keznek rá, hogy itt mina'-n ut menten gyönyö­rű sudár akácfák voltán, min­denkinek volt fája, a szegénynek galy, a vagyonosabb osztálynak bőven eladó fája is. Ma pedig az a helyzet, hogy szegény, (vagyonos), birtokos, egyformán megszállt területről hozott drága fával" tüzel. A határ fa nélkül van és mégis mindenki azt mondja: ne m érdemes ültetni, pedig nagy szükség volna reá. Es ennek az oka az, hogy itt ezen a téren még mindig *gy kis kommunizmus uralko­dik a feCseges nep részéről és a már hatósági intézkedés mel­lett az ott levő fák teljesen véde­lem nélkül vannak, illetve voltak kint prédául az ingyen melegedni akaró népnek, akik aztán rövid par évtiz d ala t alapo­san ki is puszti otfak azt.. Ez a puszii ás nagyobb erővel még Istenben boldogult Szikszay Gyu­la jegyzősége idejében kezdődött es a kommün alatt be is fejeződött Az volt ugyanis a helyzet, 'hogy a suhanc legényemberek csoportok­ba verődve e indultak kö'.éliei, bal­tával felszerelve a fáért és ma itt, holnjap amott kiszemelve egy jó helyet, nekifogtak fátvágni, a tör­zset felpakolva, a galyat vissza­hagyva indultak haza, eleinte "há­ton hordva, később — különösen a kommün alatt — rendesen sze­kérrel végezték ezt a müveletet. Természetes jelszó lett: mentsük, ami menthető, ki-ki gyorsan levá­gatta, udvarába hordotta a még meglevő fáját, a kis uj, egy, eset­leg két éves fácskák többet ne m tudtak megnőni. Könyörtelenül vágták le a tulajdonolok, aztán a kapzsiság elkerülése végett kiszed­ték, kipusztították a fák töveit is.' Ma biztokos és szegény, egyformán pénzes fával tüzel és nem ültet fát. mi'rt az aug nő 1—2 eves kis galy-fává, a júra efies nép kipusztítja, rrtert a tulajdonos a bál ákkal felsze­relt emberekkei bírkoZm nem méhet, a ha ósflgffát pedig ép­pen serrtml védelmét nem alat. Ha njegbecsüiteti a kárt, még becslés, stb. ujabb költségébe ke­rül és a végén — mivel szegény zselléremberek az illetők, akiken a' kárt nem tehet behajtani, hát még több költséget szaporít a kárára. Legfeljebb a főszolgabíró egy, vagy félnapi elzárásra bünteti az illetőt, amivel a károsult újra na­gyon kevés kárpótlást nyer. Ha pedig a drága csemete kis 14—16 éves fiúcska, nem lehet büntetni, mert fiatalkorú, csak szépen meg­dorgálni, amit ők menten a lel­kökre vesznek. Hát ilyen állapotok mellett nem lehet fásidni. Itt valamilyen ható­sági, vagy miniszteri rendelettel kellene a fiatal ültetett fákat vé­delembe venni, a csempészekre szi­gorúbb büntetést szabni, hogy igy kedvet kapjanak az emberek a fa­ültetéshez. Nyíregyháza, 1928 január 28. tisztelő liive: Szőllősy Mihály. Mindenütt kérjünk RÓZSAHOLLÚ ti)LET! AR&NYHOLLÖ DOUBLET! A MAGYAR PAMUTIPAR R.-T. ..Lovas' 1 védjegyű Doubleja és „Holló" TÍdj-gjü Mnleji, mely a piacon a ve­z?tú márka és a külföldi silányabb gyártmányoknál olcsóbb, i minden jobb csomagfonal kereakedönél kapható. 2M llji i|i IMHBIIIi III 111 IMIM

Next

/
Thumbnails
Contents