Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-26 / 21. szám

6 RYIDÉK. 1928. január 26 EMDEN A NÉMET BIG PIRIBE! Dante pokla Napsugár Vér Borzalom Szeretet Szerelem Biblia Egy kis Casanova És mindennél több Soha el nem feled­hető élmény! Péntektől vasárnapig j az Apollóban!! EMDEN a német Big Parade. A Big Parade az amerikai katona hősi himnusza. Az Emden a német tengerész »nagy parádéja«. A néme­tek az Emden cimü fümme. vála­szoltak azokra az amerikai filmek­re, amelyek az U. S- A. hadsere­gének állítanak művészi emléket. Az Emden nevét mindenki is­meri. Ez a német hadihajó a világ­háború kitörésekor a lqnai Tsing­tauban állomásozott. A háború Jiire, .mint a villám csap le és Spee tengernagy parancsára az Emden elhagyja a kikötőt. Ezzel alá is volt irva a német hajó halálos ítélete, csak idő kérdése volt, hogy m» kor következik ez be az angol hadi­hajóktól megszállott Csendes-óce­ánon. , Az Emden nem könnyű fa át az ellenség számára. Tucatszámra suly­lyeszti el az ellenséges hajókat. A »Diptomat« nevű gőzös elsülyesz­tése előtt történik a film egyik legdrámaibb jelenete. Martjensen tengerésztiszt átmegy az angol gő­zösre, hogy at utasokat a hajó elhagyására szolitsa fel. És ezen a halálraítélt hajón ott találja fele­ségét, aki hozzáutazik Tsingtauba. Az Emden természetesen nem kerülheti el Marsát. A »Sidney« ne­vű ausztráliai cirkáló győzi le a német hajót és az elfogott német tengerészeket hősöket illető tiszte­letadásban részesitik. Nemsokára távirat érkezik az angol királytól, aki megparancsolja, hogy az Emden hős tisztjeitől ne vegyék ei a kar­idot. Az Apollóban bemutatásra kerü­lői Emden cimü film főszerepeit nagyrészben nem színészek, han em az Emden volt tisztjei és matrózai játszák. Saját személyüket »játszák el« Helmuth von Műcke, az Emden első tisztje, Lautebach és Wittíhoeft korvettkapitányok és Dietrich Benz­ler főhadnagy, Az Emden főmatr» zai és matrózai közül is sokat fel­kutatott a filmgyár és ezek is szere­pelnek ,a filmben. A női főszere­pet ,egy magyar színésznő, Mind­szenti ,Mária játsza. Az lEmden-fiim témáját nem iró irta^hanem az élet produkálta. Van lebben a filmben könny és mosoly, rengeteg szenvedés és még több önifeláldozó hősiesség. Igazat irt a német kritikus, amikor papirra ve­tette ezt a néhány szót: »Az Em­den a német katona »Big Paradé«­ja. Nagy és hősi parádé ez a film. Az Emden c. nagy attrakció ki­zárólagos jogát az Apolló szerezte mfcg s azt péntektől vasárnapig mutatja be. Az »Emden« az évad legnagyobb költséggel előállított fimje s igy az Apolló, mely Nyíregyháza leg­előkelőbb mozgószinháza, szimfo­nikus zenével, rendes helyárak mellett mutatja be, hogy módot adjon mindenkinek e fi ím meg­tekintésére. Az, Emden film bemutatását nagy burleszk műsor vezeti be. Nyiregyházi hősi halottak, akiknek hozzá­tartozóit jelentkezésre hívja fel a városi tanács. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Napról-napra többen jelennek meg a Városháza 7. számú szobá­jában azoknak a hősi hatottaknak hozzátartozói közül, akiket a tanács Jaí halottak adatainak kiegészítése céljából jelentkezésre hívott fel. A hősi halottak névsorát folytatóla­gosan a következőkben ismertet­jük: Somlyói József, Sós Mihály, Spi­sák András, Spísák Mihály, Stevá­nyik Mihály, Süveg Mihály, Sza­bó Lajos, Schlichter Miklós, Sza­• bó Mihály, Schvartz Dávid, Szathe i Ferenc, Szántai LajoS, Szedek István, Szed Iák Károly, Szekeres József, Szekretár András, Szekré­nyes József, Szendeczki János, Szi­kora József, Szikora László, Szmo­Iár József, Szolnok János, Szónok János, Sztankó István, Szuchánsz­kij András, Szuchánszzki István, ' Szuchánsjzki János. Mind többen jelennek meg a Kiosz tanulságos és szórakoztató vasárnapi előadásán. léletes előadása értékes, bizonyára gyakorlati eredményekre vezet. A7 előadás irredenta tüzü befejezése után hatalmas taps hangzott 'fel. -v Ezután- Simon Ferenc mutatott be a legújabb Ülésterek ügyességé­vei több boszorkányos bűvészmu­tatványt, majd a nemzeti gondo­latot dicsőítő gyönyörű élőkép utalt a magyar célkitűzésekre. Szűcs Juliska és Plachta Sándor irredenta tárgyú jelenetet adtak elő, amely­nek keretében Plachta Sándor szé­pen zengő énekszóban aposztrofál­ta a szépséges Nagy-Magyarorszá­got. Nagy feltűnést keltett a kis Renka Ica, aki mindössze hat éves és nagyokat megszégyenítő biztos­sággal énekelt több magyar nótát. A hazafiúi érzéseket fokozó lelkes hangulatu ismeretterjesztő dél­után Czigier János záróbeszédéve: végződött. Ez az előadás is arrót győzött meg bennünket, hogy mesz sze kiható jelentősége van a Kiosz ismeretterjesztő délutánjainak a kispolgárság kultúrájának fokozása, nemzeti öntudatának erősítése te­kintetében. (K «Nyirvidék» tudósítójától,) Nyíregyháza közönsége fokozó­dó kedvvei fogadja a Kisz ingyenes ismeretterjesztő előadásait, amelyek­ben most már olyan számosan je­lennek meg, hc^y nem férnek et még szorongva sem a gör. kath. is­kola nagytermében. Vasárnap dél­után volt a "hatodik ingyenes elő­adás, amelyet id. Stibi József nyi­tott meg. A magyar iparos forró hazaszeretete tüzesitette át a len­dületes szavakat, amelyek a nemzeti öntudat megváltó erejéről mondot­tak mindenlat magával ragadó igaz­ságokat. Fokozta a lelkesedést "Len­gyel Árpád tanitó összefogást, ma­gyar testvériséget hirdető szép sza­valata. Az ismeretterjesztő elő­adás kiemelkedő száma Konthy Gyula dr. városi tiszti főorvos, tűz­oltó parancsnok előadása volt. Az egészség fő feltételeiről: a jó leve­gőről, egészséges lakásról, higiéni­kus táplálkdozásról, a fertőző be­tegségek kórokozóinak rejteimes vi­lágáról beszélt közvetlen hangon, az adatok friss érdeklődést kiváltó ötletes csoportosításával. Az orvos és a pedagógus szem­á taniióKépző gyakorlóiskolájának szülői ' értekezletén a gyermekek megfigyelésének szempontjait ismertették. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az állami tanítóképző gyakorló eie mi iskolája vasárnap délelőtt 11 órakor rendezte szülői értekezletét a tanítóképző dísztermében. AAz (értekezlet iránt'a gyakorlóiskola ta­nulóinak szülei intenziv érdeklődést tanúsítottak. Lukács Béia igazgató megnyitó beszéde után, amelyben a nevelésnek egyéni és nemzeti jelen­tőségére mutatott rá, dr. T&th An­tal, a pedagógia szaktanára mind­végig lebilincselő, mély figyelem­mel fogadott előadásában nevelés­történeti megalapozottsággal fejtet­te ki a gyermekről való gondolko­dás szükségességét. A beszédben kifejeződő lelkiségnek nagy inspi­ráló és átformáló erejét méltatta és a szülőket a gyermekkei való céltudatos foglalkozásra hívta fel. A másik előadója az értekezlet­nek Mácsay Károly pedagógiai szaktanár volt, aki rámutat arra a tapasztalatra, hogy ha a szülő ott­hon az iskolával szemben a gyer­mekének ad igazat, akkor a szülő és gyermek szövetségévei az iskola megküzdeni nem képes, de ha a szülők és az iskola megértik egy mást s egymással szövetkeznek s ennek a szövetkezésnek eredménye egységesebb családi és iskolai ne­velés lesz, akkor gazdagabb ered­ményű lesz a szülök erőfeszítése is. az iskoláé is. Előadó ezután a leg­modernebb gyermektanulmányi ku­tatások alapján a gyermeki lélek megnyilatkozásait vizsgálta; külö­nösen azt: hogyan ítéli meg a gyermek önmagát, a saját munká­ját, testvéreivel szemben milyen magatartást tanusit; mit mond az iskoláról, a rendről, a tanítóról, a társairól otthon. Hogy viselkedik játék közben, miféle játékokat sze­ret, követel magának, összefér-e, széthuzó-é? A munkában hogy nyi­latkozik meg lelkülete, melyik tár­gyat s zereti és miért, melyiket nem és miért, mi érdekli? Milyen a lé­lekjelenléte bajban, veszedelemben, hogy reagál ? Mennyire félénk, hogy \iselkedik a tárgyakkal, csa­ládi régi holmival, ősökkel, családi ereklyékkel szemben. Szeret-e gyűj­teni ? — Ezek mind apróságok 1*, de a fejlődő^ ingadozó gyermeki lélekből fejlődik a határozott maga­tartás, a család és az iskola hatá­sai alapján alakul ki a határozott magatartás s az válik lelki tulaj­donsággá, amit a gyakorlat szo­kássá fejleszt. Jó szokásokat kell keletkeztetni és állandósittatni, eb­ben áll a nevelés hatalma, ezért kell családnak és iskolának egy­mással szövetkeznie. Csak az tud irányítani, aki hajlamokat és törek­véseket figyel meg s az előadásnak az volt a célja, hogy a gyermeki lélek megfigyelésére élesebb szemű­vé tegye a szülőket szempontja fel­vetésévei. Az érdekes előadások után Sztraky Henrik polg. isk. tanár szó­lalt fel, majd Ferenczi István, agya­korlati iskola vezetője adott meg­szívlelendő szempontokat a szü­lőknek. A nivós értekezlet után ál­talános volt a szülők körében a kí­vánság, hogy hasonló elméleti és gyakorlati pedagógiai témákról többször tartsanak előadást a szü­lőknek. Rövid hirek. — Oláhországban ötszáz rendőr­hivatainokot elbocsátottak, mert a megejtett vizsgálaton még a leg­elemibb tudnivalókról sem tudtak beszámolni, — Liliomtiprás miatt az ország­ból való örökös kizárásra és három évi fegyházra ítélték Popovics Fe­renc miskolci bolgár-kertészt. — Miskolcon is szervezkedik a Férfiak Szent Korona Szövetsége. — A gyógyitószerek árát 5—10 százalékkal le fogják szállítani. — Debrecen város mezőgazda­sági bizottsága élesen tiltakozik az Országos Birtok Bíróság felállítása ellen. — A nyolc évi fegyházra ítélt Takó Ferenc volt debreceni vizsgi­lóbirósegéden ,az elmezavar tünetei mutatkoznak. — Debrecenben járványos fültő­mirigyiob miatt iskolai szünetet rendeltek el a Dóczy-iníernátus 14 éven aluli növendékeire vonatko­zóan. — lA soproni rendőrség letartóz­tatta ^Sövödy Rudolf volt debreceni péksegédet, kivándorlásra való csá­bításért. • — A debreceni törvényszék feb­ruárban ,tárgyalja a klinikai vissza­élések ügyét. —(A nyugati borpiacokon tovább tart az áremelkedés. — Debrecen hárommillió dollá­ros^ kölcsönt vesz fel, ajánlattételre hét belföldi intézetet szólít f«i. — Uj külföldi piacokat szervez­nek a magyar burgonyáinak. — ötven százalékkal emelkedett fi Budapestre induló amerikaiak száma. — Bécs város 80 millió dolláros körönének egy részét Budapesten helyezik el. — Évi 500.000 pengő állami szubvencióval exportfejlesztési in­tézetet akarnak létesíteni. — A bécsi tisztviselők minden üzletben kaphatnak a lefoglalható fizetés .terjedelméig hitelt. — Jugoszlávia nem ismeri el a fetekezetenkivüliséget. — A német birodalmi főtörvény szék Schufz, Fuhrmann, Klapproth és( Umhoffer felebbSzéseit, akiket mint jobboldali vértörvényszék tagjait, a Wilms-petrben halálra­ítéltek, elvetette. — Az indiai Krakatou-vulkán krá tere kezd kiemelkedni a tengerből és (Veszedelmes kitöréssel fenyegeti a (közeli lakosságot. — >A fővárosban szaporítják az autótaxikat. — Észtországban a külföldi

Next

/
Thumbnails
Contents