Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

1418. január l. VVfuviDÉK. Városfejlesztési problémák. Iita: Kerekes Pál dr. ügyvéd. Tagadhatatlan, hogy Nyíregyhá­za az utolsó 3 év alatt rendkívüli fejlődést mutat, mely részint a város fiatal, tetterős tisztviselői karának, részint a polgárság áldo­zatkészségének tulajdonitható. En­nek a fejlődésnek azonban folyto­nosnak kell lennie, hogy az őnáiló törvényhatósági jog kiküzdése elé ebből a szempontból se gördül­jön semmi akadály. E helyen né­hány feladatra kivánom felhivniaz illetékesek figyelmét. A vármegye áldozatkészségébői a város gazdagabb lett egy szép pa­lotával, amilyen a városban talán hat sincs. De a hely kiválasztásánál egy végzetes hiba követte tett el: eldugták egy mellékutcába, amelyet hosszú időre elszükitetiek. Már az építés kivitele előtt szóvá tette ezt a körülményt a jeles tervező, Lech­ner építész, aki a Hitelbank tulaj­donát képező s a vármegyeháza mellett levő Megyeház-téri ház (Sichermann-féie) megvételét aján lotta, mely ház eladó is volt, és mellette a szabályozási terv sze­rinti utcanyitást ajánlotta az Egy­ház utcára "merőlegesen, mely alter­natíva azonban tetszésre ném ta­lált. Pedig igy az uj megyeházi épü let sarokra kerülve, a város egyik főterében kiválóan érvényesült volna s a várost igazán szépítette volna. Ezt a hibát most már csak egy módon le'het korrigálni és pedig ugy, ha az utcanyitás mégis keresz­tülvitetik a hitelbank 1 épület mel­lett. Ezzai az aktussai az uj vár­megyei palota bekerül a város fő­teréről közvetlenül megközelíthe­tő utca szélébe. Miután pedig az utca megnyitása csak kisajátítással történhetik, el­lenvethetik hivatalos helyről, hogy ez pénzbe kerül, az pedig ilyen célra nincs. Ezzel szemben rámu­tatok az érvényben levő szabályren­deletre, mely az uj utcanyitás által értékében emelkedő telkek, házak után külön adó kivetését engedi meg. Vegye ezt a Szakaszt a város igénybe. 'Sőt a kisajátítás előtt kezdje meg az egyezkedést a kör­nyező telektulajdonosokkal is Et­től az adótól a vármegye sem fog bizonyára elzárkózni. így a Vá­rosnak is minimál's költsége lesz a kisajátításra. És a most már im­pozáns elhelyezést nyert Józsa muzeum és államépitesieti hivatal is közvetlenül a főtérről tesz köny­íiyen megközelíthető. A másik aktuális kérdése a város nak az uj törvényszéki palota épí­tési ügye, mely mintha kátyúba ju­tott volna. Pedig ez lényeges veszteség volna városfejlesztési szempontból. Isten ments, hogy a jelenlegi szűkös, szimplex tör­vényszéki épületre ráépítsünk. Nem szeretek foltozott csizmában pará­dézni! Különösen nem illik ez , olyan városhoz, amely nagyobb fejlődésre van hivatva, mely önálló törvényhatósági jogot kiván. Ta­nuljunk a vármegyei elődöktől, akik állami támogatás nélkül emel­tek 30 évvel ezelőtt olyan palotát, melyet 100 év múlva is bámulattal fog nézni az utókor. A város akár egyik, akár másik szebb helyére kerüljön a törvényszéki palota, de az állam által felajánlott épületet nem szabad visszautasítani. Van a városnak erre helye és eszköze, hogy gyakorlatilag aránylag olcsón megoldhassa a kérdést. A jogke­reső közönség és birói kar pedig csak nyomorog és szorong a nagy vidéktől és rengeteg ügykörtol megduzzadt törvényszék mostani épületének szük folyosói.! és «tár­gyaló termeknek» csúfolt szobács­káiban. Nyíregyháza városa elhatározta, hogy 1928 január 1 -tői kezdve há­zak náddal való javítását nem en­gedélyezi. Ez igen helyes. Csak tartsák is be. Csak ne engedjék megtörténni, hogy mégis kijav't­ják, sőt újonnan is befedik náddal a házat, legfeljebb megbüntetik a tulajdonost 10—20 P-ig, a nád pedig tovább virul és veszélyezteti a szomszédok épületét gyulékony­ságával még vagy 40 évig. Végül nehá,ny szót a Bujtos fej­lesztéséről. Hiaba haragszik a ha­tóság a Buitosra, mert sok gondot ad, mégu letagadhatatlan, hogy a város központjához rendkii.üi kö­zel van és a miatt rohamosan is épül. Egymásután bújnak elő a szép, modern, kitűnő kőalapzatu, jól szigetelt épületek. Amióta a Bujtos-utca jó része kövezetet ka­pott, e z lett a város egyik legszebb utcája. Széles, egyenes, tiszta és forgalmas, szép sor házakkal. Most már mindenkinek tetszik. Pedig ezelőtt gúnyolták árkai miatt. így gúnyolták 25—30 évvei ezelőtt á Széchenyi-utcát is, ahol két oldalt a meredek árokpartokon macskák te­temei oszladoztak. Viz is volt bő­ven mindenütt. Ma pedig valóságos üdülés a környéken sétálni. És mindezt a változást a kövezés, az utcarendezés idézi elő. Ha nem is egyszerre, de évenként 2—3 utcát kellene itt kövezni. Meg js érdemli, mert szép egyenes utcái, modem építésű hazai kövezés után egy tiszta kis uj városrész képé' nyújtanák. Forgalma pedíj rend­kívüli. A té,glagyárak, a zöldség­piacról idetolt szekeres piic, a tor­na-, tennisz-pályák, uszoda mind rendkivüli forgalom előidéző 1. Ennek dacára egyes kiépült ut­cák még azt sem tudják elérni, hogy a villanyvezeték hozzájuk kivezet­tessék, holott ezt állandóan kérik. Pedig az áramot nem kívánják in­gyen. >ti*n Tiz év előtt. (Lámpabányai postás emlék.) — Kérem alássan, ugye, elmegy még máma a fiam pakkja? — Az uramnak küldenék pár koronát ekprcksz, tessék felvenni, hadd vigye a Miso. Itt van a Paiyó kártyája is, azt irta rajta, hogy már bélyeget se tehetett rája" nincs egy krajcárja sem. Panyi postáfba, imádságos köny­vet, meg kalendáriumot feivesz­nek-e, erre a tábori számra; tessék kikeresni. — Kisasszonyka, kérem, reszelt tésztát hoztam, jó vastag kőpertába tettem, talán megkapja az a sze­gény ember, tetczik tudni, ott csak forró vizbe hajítja és kész a le­vese... Jobbról-balról körülvesznek fa­lum és környéke asszonyai: az édes anyák, a hitvesek és ezer kérdést intéznek hozzám a tábori posta mi­benlétéről. Mérlegem körül nagy a tolongás. Többen nyitva hozzák a minden jóval megrakott ládikát, de azért a kötényekben is van még; hátha beszoríthatunk a láda valamelyTx csücskébe a kimaradókból is. A hurka szomszédságában lám, egy vadonatúj fogkefe kandikál.— De van ott egyebekből is egész ki­rakatra való: gyertya, mákoskalács, levélpapír, sósborszesz, tábori-lap, szagos szappan, piros alma, poga" csa (persze, nem holmi gyüszü" vel szaggatott, de tekintélyes nagy­szabású) tü, cérna is; mertTíogy: «odakint mindent meg keli tanulni annak a szegény gyereknek.® — No most már igazán leszögez­hetjük, — mondom, — 2 deka hí­ján 5 kgr. Isten nevében mehet! — Kisasszonykám, ugy-e, rám kerül a sor — hangzik tiz ajakról egyszerre. Az enyém — mondja az egyik — egészen rendben volna, csak az atreszt, meg a szállítóleve­let tessék hozzá megírni, majd meg­adózom... Újra nyílik az ajtó. Tisztes, ősz férfi lép az asszonyi sokadalomba. Háromszoros vasabronccsal körül­vett ládikát ölel nagy vigyázattal. — Hát ez hová lesz küldve Ró­zsai bácsi? — kérdem szives han­gon az öreget. — Csak a fiamnak, kérem szé­pen. — De nem lehet ám ennyire le­zárni, mert felbontják. — Dehogyis, tekintetes asz­szonyka! Irta a fiam, hogy a tüzé­rekét nem bántja senki, — feleli meggyőződéssel. Aztán — folytatja tovább — ölés volt a minap, hadd kóstolja meg a gyerek is. Most egy pár festői öltözetű me­nyecske jön; szépek, bánatosak. — Sudár alakjuk szinte magával hoz­|za a felvideki fenyőerdők illatát. — Maguk lelkeim, hová valók? — kérdem. — Na Gyetva, na Krivány, — hangzik igazi tótsággal. _ És a gyetvai posta? — Az nem vesz fei erre a tábori számra. Hátha a pannyi pocstarka itt többet tud. f Amott, a telefonfülke árnyéká­ban két csinos, fehérarcú leány, _ nefelejcses, fehér galambpáros kir­; tyát szorongat; vers is van rajta: — Haza várlak, vissza várlak, Két ölelő karomba. Imádságom galambszárnyon Száll hozzád a táborba. ők utolsónak maradnak. Nem sietnek. Tudják, hogy virágos, szerelmes üzenetük hamarább jut célhoz, mint a csomagok. Szemér­mesen takarják lapjaikat, nehogy a sok kíváncsi asszony kilesse az édes titkot: kinek íródtak? # í Mennyi könnyes szeretet, mennyi aggódás, mennyi bánat, mennyi gyász s mily kevés, aminek akkor is örülnünk lehetett! Az első esz­tendőkben még csak találtam a sí­rók számára vigasztaló szavakat; de mikor mind többen maradtak el azokból, — akiket visszavár­tunk: egyre halkabb lett ajkamon a szó.. . « A gyászhír, a gyászruha mindig több, á tábori posta mind keve­sebb jó hírt hoz, hogy csak alig jön vissza virágos vonaton dalol­va elment fiainkból egy-kettő... ...Virágtalan sirjuk felett, Emlékezés könnycseppjei ragyog­ónak. Édesanyák, hü hitvesek mind­örökké — Csak utánuk zokognak. Stollné Hudy Ilona. Gyermek­gyilkosok Natalia Lissenko Magzatelhajtás elleni világfilm! Szigorúan csak felnőtteknek = HMsároljoif gróf Dessemffg^féle tokaji borokat! s L,egkiset>t> rendelés is azonnal elintéztetik:. Rendelések Görögszállási a küldendők:. 7825 íiiitiiiiiiiitmtiiHtffltttiHiiHHimiiiififlitiiiiiiiifiK

Next

/
Thumbnails
Contents