Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-22 / 18. szám

JSÍYÍRYIDÉK. SW#. január 22. .jgawfrfrfc • rf^Ht, -TWir'-iWiHWMirwnni .«iál«i . áá A „Nyirvidék" számára irta: Dr. Dési Géza országgyűlési képviselő. «Nagyrománia» bemutatkozott a civilizált világnak. Mi, akik régóta ismerjük a román géniuszt, akik közvetlen közelről figyeltük azt a folyamatot, miként fuvalkodott fel az oláh nép románná, majd nagyrománná, csöppet sem lepődünk meg a történteken. Ez az ő valódi lelkük és lekaparva a festéket, ez az ő igazi arcuk. Jellegzetes rabszolganép, gyáva és kétszínű, a «cine mintye» a jelszava, ez fejezi ki erkölcsöt és gondolkodását, Mihelyt nem érzi az ostort, felszabadulnak ősi, vadállatias ösztönei, az alkohol és vérgöz megmárositják és elpusztít mindent, ami útjába áll. Akár az erdő vadja, amellyel érzelmi közösségben él, kiszimatolja, mikor támadhat bőrének kockáztatása nélkül és öl éhségből is, vérszomjból is. A magyar szabadságharc idején Zalatnán és Abrudbányán mutatta ki természete mivoltát, rabolt, gyújtogatott; s aggastyánokat, gyermekeket, nőket gyilkolt hatomra, Janku Ávrám martalócai nem ismertek irgalmat. — Azóta minden tökéletesedett, de az erdő farkasai és a havasok medvéi megőrzik az ő atavisztikus lényüket. örök szégyene a civilizációnak az a becstelen garázdálkodás, amit Nagyrománia fiai és leányai Nagyváradon és más színmagyar városokban véghezvittek és ne felejtsük el, hogy itt nem a hegyek «mócai» szerepeltek, hanem az egyetemi ifjúság, Nagyrománia reménysége. Képzeljük el, milyen lehet ott a műveletlen nép szellemi és erkölcsi szinvonalat Nagy tömegekbe összeverődve megtámadtak, «igazoltattak» ártatlan járókelőket s ha keresztény vagy zsidó vallású magyarral találkoztak, agyba-főbe verték, Cuza professzor lapját árusították és azt aki nem vásárolta meg, egyszerűen leütötték; szállásadóikat kiraboltak, üzleteket feltörtek és - kifosztottak, a Katolikus Kör berendezését és dr. Karácsonyi János nagyprépost lakását éppúgy szétdúlták, mint dr. Kecskeméti Lipót főrabbi lakását £s a zsidó templomokat s elhurcolták, megfertőzték a szent könyveket és a kegyszereket. Mint ama Beleazar király, aki tivornyájához elhozatta a templomból rabolt kelyheket és kirabolta Istent, az igazság örökkévaló atyját. Vájjon, mikor fog megjelenni az itélettevő kéz és az ité,et: »mene, tekei, ufarzin», megmérettél és könnyűnek találtattál. Mikor ébred fel a civilizált világ lelkiismerete és mikor söpri fii a háborúnak és a békekötésnek azt a szégyenfoltját, meddig ékteieniti el még a térképet az a «Románia Mare» néven összetákolt szörnyszülött? Ma már hiteles adatokban bővelkedünk és megállapíthatjuk, ihogy a hatóságok nemcsak nem ellenezték, de elő is mozdították a borzalmas portyázást, román politikai pártok es román hírlapok nyíltan szemébe vágják Tatarescu belügyi államtitkárnak és pribékjeinek, hogy ezt a tatárjárást ők szervezték és intézték. A magyar képviselőházban Vass József helyettes miniszterelnök egy interpellációra válaszolva, felelős állásának akusztikáját emberfeletti önmérsékléssel mérlegelve, csupán annyit mondott, hogy a magyar nemzet egy sikoltással felelt ezekre a borzalmakra. Azzai is amit mondott, azzal is, amit elhallgatott, híven érzékeltette mérhetetlen fájdalmunknak s keserűségünknek min den jaját és zokogását. «Jajgatni a nép joga, ezt tőle senki ei nem veheti® mondja Madách az «Ember tragédiájáéban. A magyar tragédiában a román kormány még ezt sem akarja nekünk meghagyni és fenhéjáózan ugy nyilatkozott, hogy nem hiszi, hogy a magyar kormány a lapok ismertette módon nyilatkozott volna és szinte fenyegetően hangoztatta, hogy bevárja a hiteles szöveget és semmiesetre sem türi, hogy más állam az ő belügyeibe avatkozzék. A rádió, a repülés és más csodadolgok fenséges korszakában tehát a román kormánynak egyszerű belügy a kolera és a pestis s a szennynek és barbárságnak egyéb tömegjárványa és provokálásnak minősiti, ha mi a szomszédban feljajdulunk. Kifosztott, megcsonkított és lefegyverzett ország vagyunk, de szegénységünkben is megmaradt a becsültbe és az igazságba vetett hitünk. És ha a román kormány ugy akarja feltüntetni ezt a becstelen portyázást, mint a »nemzeti érzésű ifjúságnak érthető felháborodását* lord Rothermere fellépésével szemben és ha azt meri is hangoztatni, hogy a magyar közönség kihivó viselkedése volt oka a felgerjedésnek s ha végül, jellemző módon, nem a gyilkos hordát, hanem a vérés áldozatokat helyezi letartóztatásba, azért az egész müveit világ egyértelműen és igazságosan fogja megítélni a történteket. Az angol, amerikai és olasz közvélemény épugy, mint a volt semleges országok, a felháborodás hangján emlékeznek meg ezekről a szörnyűségekről és éles szavakkai bélyegzik meg Nagyromániát. — A román hivatalos világ ugy tesz, mintha nem akarná m-gérteni az emberiség ítéletét. Hiszen végre ők most sem . t

esznek egyebet, mint egész történetük során: nyílt csatába nem bocsátkoznak, ez az oroszlánok és a férfiak szokása, nem pedig a hiénáké és a rabszolgáké Ők élősdiek és lesipuskások voltak minden időben, az erősebbhez húztak, a gyöngét kizsarolták és kegyetlenkedtek vele, most í

s csak ezt cselekszik! íme, nagy pártfogójuk, Franciaország, szavát sem hallatja, nem hall es néni lát, nem mond ítéletet. Ugy látszik, a szerelem az államok és az egyének! életében egyaránt rózsafelhővel veszi körül az érzékeket, «vak vagy ó szerelem». Bízunk benne, hogy megjön mégis a tárgyilagos igazságnak és az ítéletnek napja! Franciaország lerázza majd magáról ezt az undorító, élősdi barátságot, meg fogja érteni, hogy ez a szövetkezés csak foltja a francia gloirenak, beárnyékolja múltját es veszélyezteti jövendőjét. Ne vegye bátorításnak és vigasztalásnak, ha Hodzsa Milán cseh kultuszminiszter a románokat pártfogolja s azzal fenyegetőzik, hogy «majd Csehszlovákiában is eljön a leszámolás napja» és kijelenti, hogy ő is «gyülöh a magyar irrede"ntát». EIhisszük. A haramiák mindig gyűlölték a zsandárt és a bíróit' s a rablás igazolására mindig megszerkeszkesztették az ő saját külön erkölcstanukat. Mégis azt mutatja a világtörténelem, hogy a harám basák nak rövid az ő dicsőségük, ingoványra épült az ő váruk, az igazság napja és szélvihara kiszárította az ő mocsaraikat és nem a békáktói kérdezte, hogy tetszik-e? Mennél régebben uralkodik a tél, annál inkább közeledünk a kikelethez. Anglia tengerpartjait betölti a golfáram életadó melege, Itália napja messzi láthatárokon fog fényt és meleget ontani s az Újvilágban Kossuth Lajos szobra szólai meg, felrázza a világ lelkiismeretét és mindenütt, ahol" becsületes és igazságos nemzetek élnek, visszhangra talál a jognak és emberiességnek evangéliuma, A régi határok és megszentelt erkölcsök felélednek, a falabas nagyságok eltörpülnek, a hazugság és gyávaság, becstelenség es bün cine mintye — világa visszasülyed a semmiségbe. — A magyar templomok és magyar iskolák újra megnyílnak, igazság lesz és megtorlás szenvedéseinkért! Beszállítottak a nyíregyház! bérházba egy fiatal leányt, egy akinek revolverplyó haíolt a térdkalácsába. Furcsa baleset történt a napokban a napkor-nyiribronyi országúton, amelynek szenvedő hőse egy 21 éves lány, aki egy fiatal legény túlságos jókedvének lett a

z áldozata. A lány Juhász Anna, apja szekerén hazafelé indult, Ibronybói Napkorra, ahova bátyja uj aszszonyt vitt magával. Szemben ült vele unokabátyja, a 23 éves Veres István, aki a lakodalmas menet tiszteletére üdvlövéseket akart leadni hatlövetű pisztolyából. A fegyver azonban (csütörtököt mondott és '3—4 próbálgatás után máizsebre akarta vágni, amikor hírtelen eldörrent a lövés, ami az ijedelmen kivüi súlyos szerencsétklenséget is okozott. Neki átfúrta a bal mutatóujját, a mit sem sejtő Juhász Annának pedig jobb térdekalácsába fúródott. A lányt beszállították az Erzsébet kórházba, mig Veres István ellen nemcsak gondatlanságból okozott súlyos testi sértés, hanem engedélynélküli fegyverviselés miatt is megindult az eljárás, mert a pisztolyt 3 évvel ezelőtt találta és azóta minden engedély nélkül hordja magával. Képvisei: Klein Emánuel úr Nyíregyháza, Szarvas ucca 25. A nyíregyháziak találkozóhelye! Budapest legelsőrendü, modern családi szállója az István Király szálloda VI, Podmanicsky ucca 8. Mérsékelt árak, modern berendezés, központi fűtés, mclegvízszolgaltatas, lift A Nyugati Palyaudvar mellett. Elsőrendű konyha. 6109 ? SÍPOS cukrász n>ponta friss teasüteményt Í

Nyiregyh sza, Zrínyi I Ilona ucca 3. szám. TELEFON: 818. Méljei leszállított árak mellett vásaro hatja bútorait Snhanesz Lajos bútorcsarnokában, Kállőiucca4, telefon 319, hol háló, ebédlő és uriszobák, leányszobák, sealon és matracok, szalon- és bőrgarnitúrák, vas- és rézbutorok, hajlított és kárpitozott székek, ebédlői, gömb és Író asztalok, konyhaberendezések, rádió asztalok árusittatnak. — Saját érdekében kérem, győződjön meg ugy áruim elsőrendű minőségéről, mint aaok olcsó árairól. Ha hódítani akar a bálon, rendeljen éi vegyen Blumbergnél. #T—6 SCHMIDTHAUER rr r reggeli elétt fél Keserűvíz srsisr SCHMIDTHAUER ^^^^ . rr r reggeli elétt fél Keserűvíz srsisr ( megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, 1 a felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés es az öregségi elváltozások kifVjléáó^t. Kapható kis és nagy üvegben. SzétkSidési hely: Igmáadl keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismétel adóknak kívánatra bérmentve. |