Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-20 / 16. szám

1928. január 2®. jftíKfWÁIL 7 PENTEKEN JÖN A HÁZIEZRED! Lillian Gish: A szerelméért bűnhődik ... Uj-Anglia egyik puritán telepén egy fiatal nő megszeret egy fiatal embert. A nő esztendők óta magá­nyosan él: férjének, a házasság­kötés után, nyoma veszett. Az uj­angoi puritánok törvényei tiltják, kipellengérezik és m egbüntetik sze­relmüket: ez a szerelem minden­nél a világon erősebb. Hester Prynnenek hívják »A skarlát betü« cimü filmben a házasságtörő nőt. Lillian Qish játssza. Olyan, mint egy 17 éves apácanövendék. Fi­nom fehér arcán, nagy szürke sze­mében a |Szüz tisztasága mellett ott a szenvedély lángja: ő a szüle te Lt hajadon-naiva, aki etjátsza a drá­mai hősnő, ;sőt, ha kell, a tragika minden lobogását, gyönyörét és szenvedését. Ö a tiszta nő, aki szi­vében hiánytalan skálát visel. Egy Jeanne d'Arc, háború nélkül, az emberek köznapjában, aki végig­kiizdi a harcot az emberi korlátolt­ság ellen. Szép. Közvetlen. Mély. Igaz. Illúziót keltő- Elhiteti, testé­vel és lelkével, kivételes martirtör­ténetét. Elhiteti azt a szép, nagy, tökéletes asszonyi szerelmet, amely­be bele kell buknia. S ezen is tui: az anya mindenik érzését... Part­nere ií művész. Lars Iianson, svéd szinész. Nemrég a stockholmi ki­rályi színház tagja volt. Nagyon tud nézni. Szenvedni- Neki is szűr­ke szeme van és fanatikus, meg­döbbent tekintete, ahányszor lenéz a nyitott örvényekbe... Szép fUm »A skarlát betü«. Nagy kompozíció és egységes rapszódia. Stílusos kéz rendezte és jó operatőr sorakoztatja a festői fölvételeket. Az Apolló szombaton és vasár­nap mutatja ,be az idei évad egyet­len Lillian Gish filmjét, amiért ho­ribiüs összeget fizet a lejátszási jogért. Bizalmas beszélgetés Harry Liedtkével. Két nap előtt fejeződött be Har­ry Liedtke személyes vendégjátéka Prágában, az Uránusz színpadán, ahoi estéről-estére zsúfolt ház előtt szavalt német költők müveiből. — Régen fogadtak ilyen rajongással színészt a cseh fővárosban és ré­gen lepte meg ennyire egy szinész egyénisége a közönséget," mint Harry Liedtke. Elutazása előtt Harry Liedtke a sajtó tiszteletére estélyt rendezett és ezen az estén minden újságírót fogadott. A beszélgetés folyamán a művész kitűnő cézárnak bizo­nyult. A Fiimujság munkatársának volt alkalma Harry Liedtkével néhány percig bizalmasan beszélgetni és a nagy Harry mindjárt a beszélgetés elején kijelentette, hogy annyi idős, amenyinek látszik. Jelen pillanatban nőtlen vagyok és két fiam van. Két törvényes fiam. Königsbergben született­Színészi pályáját Freibergben kezd­te, majd Qöttingenben, később pe­dig a newyorki német színházban folytatta, hogy végül Berlinben ál­lapodjék meg. 1911-ben filmezett először a Messter-gyárnál, később az'Ufa-hoz szerződött. Háromszor nősült, de háromszor ei is vált. Első feiesége Manja Tzatscheva, a második Köthc Dorsch, a harmadik Grete Mos­heim, mindhárom fiimszinésznő volt. — Szőkét vagy a barnát szereti? — Még sohasem gondolkoztam ezen — válaszolja. Nem adok so­kat a szép nőre. A szépség belső tulajdonság és .abban a belső szép­ségben, a lelki mélységben rejlik a nő egész varázsa és csábereje. Melyik volt a legkedvesebb sze­repe? — Mindegyik. Végtelen kellemes emlékeim fűződnek az önöknél »»Heroegkisasszony« címen megje­lent filmemhez. Ennek nyomait kü­lönben, ha a filmet megnézi, azon­nal észre veszi. — Nő van a dologban? ( Erre a kérdésünkre válaszként egy bűbájos Liedtke mosolyt kap­tunk. Vivian Gibson a partnernője. Érdekes lesz megfigyelni e Zen a fjlmen, hogy Harry Liedtke sokáig marad-e nőtlen. »FIercegkisasszony« pénteken, szombaton és vasárnap kerül bemutatásra a Diadalban, Laura la Plante, a legbájosabb és legszőkébb amerikai művésznő leg­újabb filmjével együtt az »Add viasza a vőiegényem<c-el. Megjegyezni kívánja a Diadal igazgatósága, hogy a fentemütett két film a legújabb gyártmányok és még Nyíregyházán nem voicak. A párizsi nő sok almát eszik. A francia főváros fogyasztását ellenőrző hivatal hónapok óta azt tapasztalja, hogy «I JárLs gyomrá­ban* mind nagyobb helyet foglal ei az alma. E jelenségnek utána­járván, kitűnt, hogy az előkelő ven­déglők azok, amelyek az almaph­con vevőként jelennek meg. — Az alma — mondotta egy nagy restaurant igazgatója —min­dig helyet foglal" az asztalunkon, de csak mint csemege. Most azon­ban rendes étkezési cikké vált. Párisi tudósítónk jelentése sze­rint restaurant igazgatója megma­gyarázta ennek a változásnak az okát. — A jobbfajta vendéglők —úgy­mond — főképpen a hölgyek köziil rekrutálják a vendégeiket. A höl­gyek azelőtt épugy ettek, . mint a férfiak. A néhány év óta dühöngő soványsági divat majdnem teljesen leszoktatta a hölgyeket az evesről. Hol van ma arra példa, hogy egy hölgy, aki ad magára valamit, — - . 7 végigegyen egy ételsort... Ilyen nincs. Vagy fia mégis akad ilyen hölgy, akkor az bizonyosan vidéki nő lehet. — A .hölgyek főképpen almát esznek. Azt hiszik, hogy az almá­ban megvan mindaz az anyag, a mely a fizikum fenntartásához szük séges, de nincs benne semmi olyan, ami hizlalna. , — Jöjjenek be a termeinkbe, — folytatta az igazgató — majd meg­látják, hogy az urak halakat, húso­kat, süteményeket és tésztákat esz­nek, ezalatt a hölgyek almát maj­szolnak. Az egyik almát a másik után szeletelik fel és eszik meg. Jóllaknak almával abban a tudatban hogy a soványságuk megmarad. Fiát ez az oka annak, hogy a res­taurantok vezetői halomszámra ren­delik az almákat. Ezért van az, hogy Paris még sohasem fogyasz­tott annyi almát, mint most. Arra a kérdésre, hogy nincs-e káruk ebből a vendéglőknek, azt válaszolta az igazgató, hogy egyál­talán nincsen. Az alma eredeti árá­hoz éppen annyit csapnak hozzá, miint a pástétoméhoz, vagy a fo­golyéhoz. — A mi mérlegünknek — je­gyezte meg az igazgató, — plusszal kell végződnie, akár almát esznek a vendégeink, akár pecsenyét. igazolvány blanketta ked­vezményes színházi jegy váltásához Kapható a Jóba nyomdában, Széchenyi út 9. sz és az Ujságboltban. JÓBA ELEK KÖNYVNYOMDÁJA Ü1IIIIIIIIII1IIIHIM készíti a nyomdai szakmába vágó összes munkákat, nevezetesen: hivatalok, gazdaságok, iparo-ok, keres­kedők és magánosok reszére szükséges ügykezelési nyomtatványokat, broschurákat sramákat, levél­papírokat, falragaszokat, röplapokat, cégkártyákat, gyászlapokat, részvétkártyákat, névjegyeket, eljegy­zési értesítéseket, lakodalmi és báli meghívókat stb. A „Nyirvidék" Szabo'cs-, Szatmár-, Bereg- és Unjí­vármegyék egyetlen napilapja. H rdetesi rovata a legelőnyösebb és legeredményesebb eszköz ugy az üzleti, mint gazdasági s magánéletben e őforduló adásvételelek, stb. propagálására. Apróhirdetései útján ezrek jutottak álláshoz és ezrekre rug azoknak számi kik ezúton jutottak alkalmazottakhoz. Könyvkötészete vállalja és készíti a legegyszeiübb­töl a legdíszesebb kivitelig hivatali könyvek, regé­nyek, folyciratoK. üzleti, s általában mindennemű könyvek bekötését tartós kivitelben, szolid árak mel­lett, val-rmrt készíti gobelin és paszteilképek s kézi­munkák kaschirozását és keretezését. Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9. — Telefon: 139. szám. jí

Next

/
Thumbnails
Contents