Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-20 / 16. szám

JSíVíRVIDÉSL ja»öár 20. Hercepktsasszony péntek, szombat, vasárnap a Diadalban Ezen Harry Liedtke-kép most kerül először bemutatásra Nyíregyházán és nem tévesztendő öisze egy másik már hirdetett Hariy Liedtke képpel, amelyet a Diadal a múlt évadban már lejátszott. Független bíróság és kormányválság. Arra a hirlapi polémiára, ameli gróf Bethlen István miniszterelnök és az egységes pártból kilépett Nagv Emii volt igazságú gy m iniszte r közt napok óta változatlan vehemenciával folyik, valóban rá lehet alkat mázni azt a latin mondást, hogy két perlekedő közt a harmadik örül. Mert, ha megvizsgáljuk a tárgyat, ameiy Nagy Emil feljelentése folytán rövidesen a független magyar bíróságot is foglalkoztatni fogj^ igazán nem alkalmas arra, hogy politikai válságot, esetleg kormányválságot idézzen elő. Még a középkorban is meg volt a lehetősége, hogy fellebbezzenek a rosszul informált pápátóla jól informált pápához, ha tehát ma mindkét szembenálló fél makacs kitartással hajtogatja a maga igazságát, terjesszék az ügyet bármely pártatlan fórum, vagy zsűri elé, amely a négy év előtt Brüsszelben történt magyarromán tárgyalások lefolyását igyekezzék az azon résztvettek és a tanuk vallomása alapján rekonstruálni é9 döntse el, kinek az oldalán áll az .igazság, anélkül, hogy ebből a döntésbői akármelyik félnek is olyan konzekvenciát kellene levonnia, amely lehetetlenné teszi számára a további közéleti szereplést. Elvégre is nem tudatos hazugságról van szó, amellyel az egyik pörös fél a másik társadalmi es közéleti pozíciójának aláaknázására törekszik, legföljebb arról, hogy a miniszterelnök más és Nagy Emii is más forrásból és igy különböző beállításban ismerik a jelzett tárgyalás lefolyását. Ez pedig nem olyan diffamáló cselekmény, hogy a politikai küzdőtérről való eltűnést vonná magával, különösen nem két olyan igazán nagykvaljtásu és hazájának értékes szolgálatokat tevő férfi részérő', amilyenek gróf Bethlen István és Nagy Emil. Hiszen Bethlen nevéhez fűződik a háború által elpusztított Csonkamagyarország újjáépítésének 'egheroikusabb fejezete, viszont Nagy Emil volt az, aki minden hivatalos megbízatás nélkül, csupán saját kezdeményezésére és saját vagyonába

1 elseje volt azoknak, akik külföldön hangos szóval hirdették a magyarságot ért szörnyű igazságtalanságokat és felvilágosító propagandájukkai kiváltották lord Rotnermere akcióját. Ebből a nemes küzdelemből egyik félnek sem lehet haszna, csupán ellenségeinknek, akik máris kárörvendve veszik* tudomásul és kommentálják a párviadal fejleményeit. Akármelyik fél is kerül ki győztesként a iperből, csak ők fognak örülni. Mert tegyük fel, hogy gróf Bethlen István • esetleges elnézés folytán tette meg súlyos kijelentéseit és gróf Csáky Imre 1923-ban valóban a Nagy Emil által nagyhorderejűnek jelzett kitételeket parafálta. Mit fog irni ez esetben a kisantant sajtója? Legjobb esetben azt, hogy a magyar miniszterein 3k hazudott. Vegyük azonban a másik esietet, azt, hogy Nagy Emii tévedését állapit ja mög a független magyar bíróság. Hogyan fog szóim ez esetben az ellenséges sajtó közleményeinek refrénje? Lord Rothermere informátora és barátja nem mondott igazat és amilyen való volt a brüsszeli egyezmény megkötésének általa történt előadása, ugyanolyan valóak a magyar kisebbség elnyomatásáról szóló állítólagos «hiteles» a,dataf is. Igazán megkímélhetnénk magunkat ettől a fölötte kellemetlen és veszélyes szituációtól és reméljük, hogy az érdekeltek is b

e fogják látni, hogy többet ártanak nemcsak maguknak, hanem nemzetüknek is, ha elengedik fajulni a dolgot, mintha a kontroverz vélemények barátságos és békés összeegyeztetésére törekednének. Ez kötelességük a nemzettel szemben is, amely nem érdemli meg, hogy vitájuk kormányválságot, sőt esetleg su^ lyos megrázkódtatásokat is idezzen elő. Megalakult a Szabolcsvármegyei Szarvasmarba Tenyésztők Egyesülete. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület és a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség már régebben tervbe vette, hogy a vármegye szarvasmarha tenyésztőit egyesületbe tömöríti és az egyesület keretében megszervezi a fejelést ellenőrző körzeteket. Az előmunkálatok elvégzése után e tárgyban értekezletre hivták össze a tenyésztőket, amely értekezlet január hó 16-án ült össsze a vármegyeházában. Az értekezleten jeie

n voltak a földmivelésügyi kormány képviseletében Mesterovits Iván m. kir. gazdasági főfelügyelő, a tejtermelés országos megszervezésére kinevezett miniszteri megbízott, a mezőgazdasági kamara képviseletében dr. Kállay Miklós főispán, elnök, vitéz Czeglídy Béla és M<%zner Ernő titkárok, a vármegyei gazdaSági egyesületbői Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, elnök, dr. Jármy Menyhért gazdasági főtanácsos alelnök és Papp Géza titkár, a kir. gazdasági felügyelőség részéről 'Kausay Tibor főfelügyelő és a járási felügyelői kar, á vármegyét M-'kecz Istváin alispán és a járási főszoigabirák képviselték. A' gazdatársadalom szintén nagy számban jött össze a vármegye állattenyésztése ér dekében korszakot alkotónak mondható fontos értekezletre. Az értekezletet dr. Kállay Miklós főispán nyitotta meg. Megnyitó beszédjeben "rámutatott az ügy nagy fontosságára és felhívta a jelenlévőket, hogy a tervezett egyesület megalakítását mondják ki. Mivei pedig elutazni volt kénytelen, elnöki székét Mikecz István alispánnak adta át, aki az értekezletet tovább vezette. A tárgyat Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő hivatalos adatokkai világosította meg. Rámutatott arra, hogy a vármegyében < a magyar fajta szarvasmarha tenyésztése számban nagy visszaesést mutat, mig ezzei szemben a piros-tarka marha számbelileg lényegesen megszaporodott. Ennek okát abban látja* hogy a traktorok elszaporodása miati az igavonó magyar ökrök jelentőségükbői veszítettek, míg különösen a kisgazdák szivesebben tartanak piros-tarka marhákat, hogy tejszükségletüket és a piaci tejkeresiétet kielégíthessék. A traktorok elszaporodása meiíett is szükség tesz a kiváló igavonó és igénytelen magyar marha tenyésztésére, amelynek jóformán hazája Szabolcs vármegye. A tervevett szövetkezet nem is célozza a magyar fajta marha hátra szorítását, de a szövetkezetbe tömörülés anna.k is hasznára fog válni, de különösen a tejtermelésre ba^irorozott piros-tarka marha okszerű tovább tenyésztése szempontjából nagy horderejű a tervrezett szervezet, amelynek keretében a törzskönyvezés és tijelíst eilen&raő körzetek megalakít áiáMla, csütörtökön utoljára SZERELEM, GYŰLÖLET, HALÁL! Regényes történet a cári birodalom borzalmas napjaiból 8 felvonásban. Lee Parry és Alfréd Friland a főszerepekben. VILÁGVÁROSI KÍSÉRŐ MŰSOR! Pénteken, csak 1 napig! w 2 Vj órás műsor! ^a* A HÁZIEZRED Egy póttartalékos kalandjai 9 felvonásban. HARRY LIEDTKE mint dragonyos tiszt. 8 felvonásos szerelmi játékban. HL DAOOVER * női tőaterepben. Előadások kledet*; 5, 7 M • órakor. val az egyedi kiválasztást biztosítani Keh. K'ár Gusztáv kijelenti, hogy a szövetkezet megalakítását helyesnek és üdvösnek tartja, de a magyar fajta marha visszaesését nem a piros-tarka marha elszaporodásának tudja be, hanem a kommunizmus és különösen az oláh megszállás rablásai következményének, akik tőle is több száz ilyen marhát vittek ei, a

mi

nek pótlása csak hosszú időt át lehetséges. A magyar fajta igavonó áljaira mindig szükség lesz és igénytelensége miatt a mi viszonyaink között igen jól beválik. A piros-tarka marha tartását szintén indokoltnak tartja ott, ahol a viszonyok azoknak kedveznek. Haas Ignác és Okelicsáinyi Lajos hozzászólása után Mestcrovics Iván ismerteti a tejelés ellenőrzés jelentőségét. A gazda mindig plajbászszai kezében kell gazdálkodjon, mert számítás nélkül ma már rentábilisan gazdálkodni nem lehet. »Ak« ma nem számit, az vagy magát csalja, vagy másokat ámit«. Ha számitásunk a magyar marhának kedvez, — akkor nem fogunk piros-tarkát tartani, viszont pedig a magyar fajtát cseréi jük azzai fei. A piros-tarka marha tejelő képességét ki k>U használnunk. A plajbasz kell azonban megmutassa hogy a tenyésztésnél melyik állatot tartsuk meg. A tej élést ellenőrző szervezetnek az a célja, hogy az egyes egyedek értékét állapítsa meg. Az a tehén, amelyik egy bizonyos takarmány érték elfogyasztása után, amely az éiet fenntartására szükséges még egy plusz értéket termel, az hasznot hajtó, mig az amelyik több értéket fogyaszt ,mint amit szolgáltat, az a tenyésztésbői kizáran dó. A termelt tej értéke tehát attól tügg, hogy ' annai előállítási mibe kerül a gazdának. Ameiyik tehén az elfogyasztott takarmánnyal szemben pluszt szolgáltat, a

zt mindaddig egyedileg bővebben tartjuk, mig azért tejben és zsirhozammat fizet, a takarmányt kevésbbé értékesítő egyedeket pedig tekintet nélkül kedvező szüiemükre a tenyésztésből eltávolítjuk. Az igy egyedileg kivlasztoátt anyagot azután törzskönyvezzük és amikor megfelelő anyag áll rendelkezésre, a köztenyésztésre csak ezeket engedélyezzük. A tej lés ellenőrzése évente és henenként 7—8 pengőre irányozható elő tekintettel arra, hogy egy tejeiést ellenőrző közeg 300 drb. tehénnél többet ellenőrizni nem tud. Emellett azonban a kisgazdák teheneit is be kell vonni a körzetbe, mivel az állatállomány 80 százaléka az ő kezükben van. A kisgazdák teheneit kezdetben csak díjtalanul lehet ellenőriztetni, mert' különben kikapcsolódnak az akcióból. A nagyobb tehenészetek azonban ott fogják megtalálni ' számításaikat, araikor a jobb anyaggal rendelkező kisgazdák tenyészbikákat szintén a jobb anyagú" tenyészeteikbői fog-