Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-13 / 282. szám

13 jHMmwéx. 1927. december 11 Nagyvárad rémnapjai. Mintha csak Hóra és Kloska oláh bandáinak rettenptes lázadása elevenedett volna meg modernizált kiadásban, ugy olvassuk a soroza­tos gyilkosságokról, rablásokról é s rombolásokról szóló nagyváradi je­lentéseket. A fékevesztett ^zfcíive­délyek tomboltak három nap és éjszaka a szerencsétlen elszjakitot 1 város utcáin, amelyet hiába nevez­nek Oradea Marénak, mégis örök­re csak Nagyvárad marad. A fel­izgatott diáksereg még csak ürü­gyet sem 'keresett, hogy vérszom­jat kielégíthesse és elég volt egy utcán elejtett magyar szó, egyetlen mozdulat, vagy ellenszegülés a halinás terroristáknak, hogy meg­villanjon a tüszőbe tűzött bicska pengéje és lesújtson a vasbot Szerkesztőségeket és nyomdáka 1 romboltak szét, meggátolják, hogy a város lakossága objektív tudósí­tásokból szerezzen tudomást rém­uralmukról és felfojtottak min­den véleménynyilvánítást, amely nem egyezett ősi, balkáni felfogá­sukkal. Jói ismerjük ezeket a jelenjeteket, csak föl kell lapoznunk a 48-as szabadságharcnak Erdély lerü létén lejátszódott fejezeteit és előttünk állanak a bocskoros diákoknak pa­raszti ősei. Csakhogy lakkor meg­szervezett ellenállásra is akadlak, míg most a guzsbakötött magyar­ság ökölbeszorított kézzel és ösz­szeszori'ott foggal volt kényte­len íürni vandál dulásukat. Hogyan történhetett meg az a ' szégyen Európa kellős közepén, hogy egy mindig, kulturcentrumnak ismert város lakosságát hatezer főnyi vérszomjas csőcselék terrorizálta? Miért nem teljesítette a rendőrség és katonaság feladatát, holott tud­tunkkal Nagyvárad a fennálló ro­mán rendeletek szerint még ma is a hadizónába tartozik. Vagy ez a finom disztingció csak a lapok cenzúrázására és a haditörvény­székek működébe szorítkozik? Nem birjuk megérteni, hogy a hatóságok ölhetett kézzel szemlél­ték a lejátszódott borzalmakat és nem tudjuk más magyarázatát ad­ni a történteknek, minthogy a diákok hatósági asszisztenciával é" a fölöttesek hallgatólagos bele­egyezésével terrorizálták három­szor huszonnégy óráig a véd elén polgárságot. Genfben most együtt üt a világ­kormányainak parlamentje. A ma­gyar nemzetgyűlés már módját ta­falta, hogy miniszterelnökünket és külügyminiszterünket, akik szintén résztvesznek á Népszövetség köz­gyűlésén, értesítse az egész Ház egységes felháborodásáról és fel­szólítsa őket, hogy a világ nyilvá­nossága előtt tegyék szóvá az er­délyi magyarságot ért bestiális haramia támadást. Reméljük, hogy a legelfogulatlanabb hallgató is fel­háborodással fogja fogadni a ször­nyű események hirét, még talán maga Chamberlain angol külügy­miniszter ís, aki eddig minden al­kalmat megragadott, hogy román protezséjának szívességeket tegyen és tekintélyével igényeit alátá­massza. Olyan elementáris erejű kitörését várjuk az objektív köz­véleménynek és a civilizáció áldá­sait élvező nyugati hatalmak kor­mányférfiainak, amely mindörökre megbélyegezze nemcsak a gaztettek elkövetőit, hanem a rendszert is, amelynek kalóz-lobogója iaíatt el­követhették a nagyváradi diák­kongresszus résztvevői a rettenetes eseményeket. A Nagyvárad utcáin kiontott ma gyar vér bosszúért kiállt Magyar mártírjaink száma 1918 óta ujab­bakkal szaporodott, de mi hisszük, hogy ha Pz a véráldozat fájdalmas is, nem volt még sem fölösleges­Ezek az ujabb halottak arra inte­nek, hogy egy pillanatra sem sza­bad megfeledkeznünk rabságba ju­tott véreink sanyarú sorsáról. — Nem lehet jóizü szánkban az étel, ha arra gondolunk, hogy ők a rab­szolgaság kenyerét eszik és ecetté r váljon mulatságaink bora, mert a j elszakított magyarságot a Meg­váltó ecetes szivacsával traktáljak a bitorlók zsoldosai. Minden gon­dolatunk, minden vágyunk csak egy lehet: Nagymagyarország mielőbbi visszaállítása. Egy szovjetoroszországi gyári mnnkás magyar­j országi szülőfaluját és rokonságát keresi. 1 Knrganov Mihály levelében arra kéri a magyar hatóságokat, I kutassák fel magyar rokonait. — Nem emlékszik családi i nevére, mert gyermek volt, amikor Oroszországba került í és elfelejtett magyarnl. — Szabolcsvármegyében is keresik az eloroszosodott magyar munkás hozzátartozóit. (A «Nyirvidék» tudó;itójától). Szabóícsvármegye alispánja le­iratot intézett Nyíregyháza tyáros polgármesteréhez és felhívja < a, polgármestert, hogy egy Kurganov Mihály n&vü orosz munkás szülő­falujának és hozzátartozóinak fel­i kutatása érdekében tegye .meg a ! szükséges lépéseket. Az orosz [ munkás Zapdvaje Dvinában, ma" ; gyárul: Nyugat—Dvina városában ! egy gyárban dolgozik és levelet • irt a m. (kir. posta főnökéhez, akit megkér, járjon utána az ő kalandos élete titkának. A postaigazgatóság megküldte az érdekes orosz levelet a belügyminisztériumnak, ahonnan a levél magyar iforditását meg­küldték Szabolcsvármegye alispán­jának is. Nem emlékszem családi nevünkre... Kurganov Mihály levele egy \ maga nemében páratlanul kalan­dos háborús sorsra (világit rá. Főnök Ur! Nem ismerejm a növét... de kérem járjon . utána... Igy kezdi levelét, melyet a póstafőnök­höz intéz é s elmondja élete törté­netét Nem emlékszem szüleimre, csak atyám halálára, ihalványan és arra, hogy mostohaanyám volt Családi nevükre sem emlékszem, nagyon kis fiu voltam, amikor e'. kerültem hazulról. A falut, a melyben laktunk, talán iSZanának hívják, de ezt sem tudom biztosan Ott van Budapest közelében, «rrt az egyre emlékszem. Mostani ne­vemet itt adták Oroszországba, a hová a háború sodort. Azt is tu­dom, hogy két testvérem volt, András és Gyula. Anyanyelvemet elfeledtfem, csak néhány szót tu­dok még... v A kt,s magyar pasz or üaliciába kerül. Az orosz levél ezután elmondja; liogy a két testvér, András és Gyu­la "egy doktorhoz adták a kis fiút, aki a doktor állatait őrizte. Az orosz levél fordításában az van,, hogy vasúti doktor volt az isme­retlen nevü magyar fiu eiső gaz­dája. Kegyetlen, rossz gazda volt, aki ütött 6, verte és akitől ezért is szökött el. a doktor megtalálta, visszahozatta és még kegyetleneb­bül bánt vele. Megszökött másod­szor is. Síelve gyalogolt ki a falu­ból, és az esti órákban elrejtőzött egy ház padlásán. Reggel foly­tatta útját. Ment ment, most nem is sejti, mogy merre indult el ab­ból a faluból, amely Pest közelé­ben van, csak arra emlékszik, hogy egy nagy vasúti hídon ment ke­resztül, és csendőrök állták útját. Nem tudja miért, a csendőrök nem fogták el, mehetett tovább, míg egyszer egy faluban észrevette, hogy nem érti az emberei beszédét. Megértették véle, hogy ez már nem Magyarország, ez Galícia. Itt ma­radt, itt is állatokat őrzött, ami­kor egyszerre csak kiütött a nagy háború és azt a galíciai falut, a melyben lakott, összelövöfdözték. Az orosz katonákkal Orosz­ország belsejébe. Orosz csapatok szállták meg a. gálicijaí falut és ő kérte a katoná kat, vigyék el magukkal. Később tudta meg, hogy ez 1915-ben má­jusban történt. Ekkor kerül egy szállítmánnyal, mint kis fiu Orosz­ország belsejébe, ott is egy 1 kis fa­luba, ahol parasztok állatait őrizte ésf igy kereste kényeiét Nem tu­dott semmit a világról, elfelejtette a magyar nyelvet, megtainult oro­szul és lassan lassan elhomályo­sodott a lelkében minden, ami a szülőfalura, a testvérekre vonatko­zik. 1925 óta gyári munkás, itt dogozik Nyugat—Dvinában, a moszkvai vonal mentén. Vágyódás a szülőföld után. Nincs nyugta Kurganov Mihály­nak, szeretne valamit tudni ottho­náról, vágyódik szülőfaluja után. Kéri a magyar hatóságokat, irják meg, ha pénzbe kerül az utánajá­rás, ő megfizeti orosz pénzben. De ő minden áron tudni akarja, hogy voltaképpen hogy hívják, hof a szülőfaluja, hol vannak testvérei, szeretné tudni voltaképpen ,ki ís ő, mert ő nem Kurganov Mihály, ő valamilyen Miklós. Azt is közli a gyér adatok között, hogy szülő­falujában akkor epi.ettek templo­mot, amikor ő eltűnt. Szovjetorosz­országból egy gyár füstös .udvará ról hazagondol Kurganov Mihály ési töpreng, ki is lehet ő és mi Oroszországban, menekült, fo­goly? A magyar belügyminiszter Nagy karácsonyi vásár Práger és Dománynál Kossuth-tér 4. szám. Egész évben felgyülemlett maradékok kiárusítása mélyen leszállított rendkívüli olcsó árakban. Női, férfi és gyermek ruhaszövetek, mintás és sima Creppjde chinek nagy választékban. 7434 megkísérli, hogy megnyugtató fe­leletet adjon e zekre a kérdésekre az Oroszországba sodródott ma­gyar munkásnak... Ne feledje el, ho^y a Földes Drogéria ezidö szerint csak Bethlen ucca szám. Főposta sarkon van* Telefon: 148. Férj­vakáció MOUNT­E VE REST LILIAN HARVEY A p n * olló Szerdán Csütörtökön Valódi sssöngregeli gyönyörű választékban érkeztek áruházában NYÍREGYHÁZA Luther-u. 4. Telefon 63. 7565 4 K. 41138—1927. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa közhírré teszi, hogy a város házipénztárának 1926. évi záró­számadása elkészült és az köz­szemlére kitéve a mai naptő számított 15 napon keresztü köznaponkint a hivatalos óráfc alatt a város főszámvevőjénejf hivatalos helyiségében bármik 0r és bárki által megtekinthető. Nyíregyháza, 1927. dec. 6. A VÁROSI TANÁCS 7593 2

Next

/
Thumbnails
Contents