Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-02 / 274. szám

jSfVfKVTDÉie 192?, dec«mber 2 Női hócipő francia gyártmány­Női hócipő svéd gyártmány Női hócipő, svéd, legfinomabb Férfi hócipő, amerikai< csak 40. szám Férfi hócipő, la nehéz minőség ... ... p 26* Gyermek hócipők P J2 _ és 14 — la női nyelves sárcipő p 8*50 Teveszőr és posztó házicipók 36—42. szánig börtaippal... P 5*60 Vixhatlan vndáea és sportcipők, csismák o ctó árban, mérték után is. A világhírű „F. L. Poppel" és „Xitoktmana'' cipők főraktára i®fg 7191 1 ichtenberg Sándor cipőámhámában,f^-T^ÍJ'r^ ITlMMnanraniMMMBMMBM^WWMMW "TTin T JTiTiTfriMri>ri'*irnfliTTBHlBni •^^•n——MIUMM——MMI SzűK.drága Éseqészségtelen lakások állitólag azok, amelyeidet a főváros épiitet, legalább is"ilyeneknek ta­lálta azokat egyik fővárosi lap cikkírója. Amint tudjuk, a főváros azér L építtette a lakásokat, hogy a már tűrhetetlen lakásnyomoruságon se­gítsen. Semmiképen sem azért, hogy e lakásokon nyerészkedjék' vagy a beköltözőiteket kiuzsorázza­A legjobb tervezőkkel, a legelő­nyösebb ajánlattevők ajánlaai ak elfogadásával épüKek fel e házak. Mégis, amikor elkészül.ek a laká­sok, a szűk, drága és egészség­telen, jelzővel illetik azokat, pe­dig tudvalevő, hogy a fővárosi épí­tésügyi szabályok, igen szigorúak abban a tekintetben, hogy min­dent a legjobban elkészítendők­nek irnak elő. Talán nem lenne megokolt, a fővárosi uj lakásokról írni, ha nem volna országos és az ország megcsonki'ottságából eredő általá­nos baj a lakásépítések terén­amely főként abban rejlk, hogy ma olcsón épi.e ni nem is lehet­így azonban érdemes a kérdéssel itt is foglalkozni. A régi angol nemzetgazdaságtan szerint, lakásbérre, vagy^ ami ezzel equivalens, a saját ház ép 1­tési költségeinek amortizálására, nem szabad az embernek többet köl tenje, mint évi jövedelmének öt száztóliját. Ami az angoloknál sza­bályként állítható fei, az nálunk még normális körülmények között sem volt elérhető. Ámde könnyű az ángliusnak ilyen szabályt fel­állítania, amikor minden építő­anyaga a tengeren, a gyarmatok­ról olcsón beszerezhető, amikor a gyári munkásoknak természetben juttatják a lakást, illetve azért va'ó­ban nem kell a munkás ak sem többet fizetnie, mint jövedelme öt száztóliját. De könnyű azért is, mert hiszen az angof kereset vi­szonyok jóval fe;ette vannak a más nemzetbeli kereseti viszonyok­nak. Mit mondjon azonban a ma­gyar nemzetgazdaságtan ebben a tekintetben? Hogyan és milyen magasságban állapítsa me o» a la" kásbéreket a kereseti jövedelemhez képest, amikor még a legboldo" gabb béke idején is, jóval felette állott a z, a jövejelemnek még 20 száztólijánál is. Talán sehol e föld kerekségén sCmí olyan drága a lakásépítés, mint épp en csonka hazánkban. Kezdve az építési kölcsöntőkén, a melyet csak igen kivételes esetben és megfelelő fedezet mellett js« alig lenét megszerezni, a telek­árak magasságán, az építőanyagok kartelláit horribilis árain keresz­tül, a munkabéreknek elég tekin­télyes! niveaujáig, minden, de m|nd»n amellett szól, hogy építeni, csak kivételes esetekben tud a ma­gános ember. Otthont teremteni, ma alig sikerül valakinek, aki ke­resményéből kívánja azt törlesz­teni. A kereseti lehetőségek, viszony* lag még akkor is rosszak, ha a kereset magasnak is látszik. Az épjtésliB/ szükségei kölcsön­tőke. líamatlába oly magas, hogy azt megfizetni alig lehet. Az épí­tőanyagok árai, a termelő tőke ma­gasi" kamatterhei miatt is túlzot­tan magasak. Amíg a béke idején első helyre 50 százalékát lehetett kölcsönként felvenni az épUő tőkeértéknek, má­sodik helyre 20 százalékot, sőt harmadik helyre még 10 százalé­kot, addig ma, az építési tőke harmadrésze is alig szerezhető meg. A békéidéi 5.5, 6 és 7 százalékos kölcsönök helyett ma a 11, 12 szájaiékos kölcsönök divatosak. Az épitő anyagának a békebeliek felei/t 50—100 százalékkal állanak­Az épitő munkabérek is, 40—60 százalékkal magasabbak a béke­belieknél. Ha pedig a kereseti lehetősége" ket tekintjük, ugy ezek, csak ki­vételes esetekben er,ik el, vagy ha­ladják felül a békeideieket, de nagy általánosságban, különösen a tisztviselőknél, aluf vannak. •Ha tehát hatóságok építésre ha­tározzák el magukat, mindezek­kei számolniok keli. Hogy pedig lakásínségen mégis segítsenek, szűkebbekre kell szabinok a helyi­ségek mé.eteit, ugy alapterületben' mint magassági méretben is. A régi épülteknek elég tágas • helyi­ségeivel szemben tehát a/ ujak' szűkeknek látszanak és sokszor va­lóban szűkek is. De bármennyire Í9 redukáltatnak a méreiek, az ob­jectum mégis drága, a magas ka­matteher miatt pedig drágáknak kell lenniök a lakásáraknak is. £s; e/Cn csak a kölcsöntőke ka­matlábának leszállításával 'lehetne sEgi.eni, ha ilyen irányú segitcsr­komolyan volna is szándéka bár­kinek i$ vállalkoznia. De vájjon töríént-é már e.-irányban valami { )is ? í Felpanaszolják a lakások egész­' ségíelen voltát, mert azok még j frissek, nedvesek. Ez is a drága­5 sággai kapcsolatos. Amjg ugyanis . régen az épületeket normális idő alatt készi^ték el, addig ma, ló­halálában kelf az épü.'e.nek elfcc­í szülnie, nehogy felesleges kamat­I veszteség érje az építtető hatóságot. Kiszáradni az épi ményt nem en­gedik, elvakolják, elfestik a szá­radás pólusait, és a nedvesség két annyi idő alatt távozik, mint ha a nyers falak kellőleg, vafcola lanut > maradhatnának. ] Ezért szűkek, drágák és egész­| ség.e;enek az uj lakások. Pi iszer János. Minden nyíregyházi fogyasztó megkapja a vlllamostársuiattal kötött szerződés terve­zetét, kezébe kapja azt a füzetet, amelyből pontosan megtudja, mit várhat a víllamosfár­sulattól és mik a kötelességei a társulattal szemben. (A «Nyi:vidék» tudósítójától). Közeledik a nagyjelentőségű vil­lamosszerződés megkötése. A vá­ros képviselőtestülete hétfőn dél­után tárgyalta a szerződés megkö­tésének kérdésénél felmerülő szak­értői vizsgálat ügyét és. ezzel kap­csolatban nagyjelentőségű dönté,st vett örvendetesen tudomásul. Dr­Bencs Kálmán m. kir. kormányfő" tanácsos, polgármester indítvá­nyára ugyanis kimondotta a köz­gyűlés, hogy a szerződés tervezetét minden, képviselőtestületi tagnak kézhez kell kapnia megfelelő idő­ben, ugy hogy mire a szerződés* a képviselők efé kerül, mindenki minden szerződési pontot pontosan kell, hogy ismerjen. Azt is örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a szerződés meg kötése után előállott uj helyzetben minden fogyasztó megkapja azt a füzJBjet, amelyből tájékozódást sze­rez arról, mik a jogai a társulattal szemben és mik a kötelességei. A múltban örök viszálykodás és fél­reértés forrása volt az, hogy a kö­zönség nem tudta pontosan rpivei is tartozik neki a társulat és hogy ő mivel is tartozik a társulatnak. Ezzel a széleskörű tájékoztató el­járással mindkét fél csak nyCrni fr\<v — Olcsó dobozos levélpapírok nagy választékban kaphatók a Jóba-nyomdában, Széchenyi-ut 9. Kérelem a nagyérdemű közönséghez!! Tisztelettel kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy a Casanova előadásaira IS évnél fiatalabb családtagokat ne hozzanak magukkal, raert a leg­szigorúbban ki kell jelentenünk, hogy a nézőtérre nem lesznek bebocsátva. Az igazgatóság. á budapesti egyetemi nyomda 350 éves jubileuma. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda negyedfélszázados fenn­állása alkalmából a Nemzeti Múze­umban rendezett kiállítás kettős ünnep; ünnepe a magyar kultú­rának, amely a kiállítás anyagával is beigazol hatóan minden méltó testvértevékenysége volt a nyugati kulturáknak és ünnepe egy magyar intézménynek, amelyben magyar kéz munkája működött közre ab­ban, hogy a magyar szellemnek negyedfélszázad alatt produkált gondolataival és ötleteive/ fényt gyújtson a magyarság millióinak agyában- ' _, _ E}z a nyomda 51 évvel a mohácsi vész után kezdi meg működését Te­íegdy Miklós nagyszombati házá­ban a nagynevű alapító személyes vezetésével? £s azóta három jelen­tős korszakot ért meg: a 200 éves nagyszombatit, a majdnem 150 éves budait és a páréves pestit- Nagy­szombaton a hitélet védelmére és erősítésére alakul tnyomda a lati­nos deák műveltség terjesztőjévé vá lik, amelynek legfőbb irányitója az egyetemi tanárokon kivül Telegdy, Káldy, Pázmány Péter és Faludy Ferenc voltak- A kard helyett be­tűvel kezd harcolni az eddig vitéz­kedő magyar, Béccsel szemben védvén nemzeti létünket- Ehhez adott ki a nagyszombati nyomda olyan nagyszámú jogi könyvet, Corpus Jurjs-t és Werbőczy-t- De nagy keletje volt a nagyszombati kalendáriumoknak is, amely nagy­szabású ismeretközlő feladatot ol­dott meg magyar nyelven- 1579­óta több mint 200 évig a nagyszom bati kalendárium volt a jegnépsze­rübb könyv Magyarországon- A nagyszombati Egyetemi Nyomda igen sok művészt is foglalkoztatott, eleinte fametszőket, később pedig rézmetszőket, kik Németalföldről és Németországból jővén, Nagy­szombaton t e'epedvén meg; majd pedig budai, orosházi és nagyszomr bati művészek is síkeresen dolgoz­tak a könyvek díszítésén és illusz­trálásán. Különösen n agy fontosságra tett szert az Egyetemi Nyomda betü­öntődéje. Az látta eí a magyaror­szági nyomdák nagyrészét ~ b'etü­anyaggai. A legkiválóbb betűmet­szők egyike bikkfalvi Falk Sá­muel volt­1773-ban a jezsuita kézen lévő egyetemet és nyomdát állami ke­zelésbe veszik és 1777-ben áttele­pítik Budára. f A budai korszak a felvilágosult abszolotuzmis jegyében indul, el­kezdődik az össz-monarchia gondo­latának érdekében a germanizálás­Az egyetem a régi öreg betűs könyve; helyett a nála privilégi­zált tankönyvekben hasábosan sze­deti a latin és német nyelvet, majd pedig legfelsőbb rendeletre az ösz­szes magyarországi nemzetiségi nyelveken, — összesen "14-féle nyel­ven — jelentet meg tankönyve­ket. Ez a nagy gazdasága vezetett arra a szomorú szegénységre*

Next

/
Thumbnails
Contents