Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-10 / 280. szám

10 JNfitfKVIDÉK. 1927. december 11 Karácsony] ijéndéhoak nyúlszőr és velour kalapok, angol sapkák EnHIfi es PáimáipáL tönkrement Csonkaország fegy kis városának fogyasztó közönségé kénytelen megfizetni, anélkül, hogy ezen joglalan adón bárki is épülne. Nyiiegyháza állomására az őszi forgalomban, mikor az utak a leg­rosszabbak, havonta cca 2250 ti­zenöt tonnás vagon szalad be helyi leadásra, ezen mennyiségből 800 vaggon kerül az állomás város fe­lőli oldalára, az úgynevezett rám­pára és a Közraktárak csonkavágá­nyára. A fennmaradó 1450 tizen­öt tonnás vaggon a szóbanforgó 17_22-es vágányokról lesz elszál­lítva. Ezen számokból kitűnik te­hát, hogy a város teherforgalmának 65 százaléka a túlsó oldalról lesz lebonyolítva. 1450 tizenöt tonnás vaggonnál tehát a fuvarozási költ ségeknél vaggononként 12 pengő drágulást számítva, havonta 15000 pengő adót szed ezen láthatatlan adószedő. Természet, hogy ezen összegen felül drágítja még a fu­varozást azon 800 vaggonnak is egy bizonyos hányada, mely kü­lönös áldozatok, átszállítás síb. ke­rülnek a város felőli oldafra. Ezek azok a hozzávetőleges ká­rok, melyeket nagyjában ki lehet számilani, most megemlítek egy pár példát arra nézve, amivel a szállító vállalkozónak kell megküzdeni éa amely esetek teljesen ezen ipart sújtják. Reggel tudomására jut a szállí­tási vállalkozónak, hogy érkezett egy vaggon áruja, melyét be kell fuvaroztatnia. Veszi a fuvarlevele 1 és elindul kerteisni a vaggon t. Meg­nézi a rámpát, nincs-e ott a kocsi. Nincs ott; intézkedik a fuvarjai felett, hogy menjetek azonnal át a 17—22-re, de siesse ek, hi zen legalább 20 percet vesz igénybe* amíg a Vasgyár-utcán át a hídon •keresztül a rakodó helyig cammog a szekér. Ebből is látszik, ha igáinkkal kimegyünk a pályaud­varra, még nem biztos, hogy a pályaudvaron vagyunk, mert ha a 17—22-es vágányokról kell rakod­nunk, akkor előbb egy 20 perces sétautat kell tennünk az állomás­ról a városon keresztül, hogy is­mét az állomásra jussunk. Ez igy megy naponta, hetente és évente és nagyon sok 20 percet rabol el mun" kaidőnkből az állomásnak kétfel* 5 tagoltsága. Továbbá hányszor akad el a hid alatt az a szerencsétlen jószág terhével, dacára annak, hogy ezen oldalról a rendes terhelésnek csak felével szoktunk dolgozni. A szállító megfogabja magában, —a 17—22-ón szerzett keservei között, — hogy többet nem fuvaroz ezen vágányokról, hanem inkább meg" fizeti a vasútnak az átszállítási il­letéket, ami kocsinként 6 pengő. A legközelebbi szállítmánynál böl­csen és büszkén meg is cselekszi ezen eljárást és várja, lesi, hogy mikor állítják v&ggonját a rám­pára. Eltelik 24 óra, a kocsibinság mentes kiriakodási idő és a vjaggon­ja még mindig (nincs a rámpára állítva. Most már fenyeget a kocsi­birság borzalma, ami óránkint 30 fillért jelent. Az aprópénz táncol, zörög a zsbében, tíe a vaggon még nincs a rámpán, mert ott még -nincs hely. Az áru tulajdonosa sürgeti az árut, idegesen telefonál, szidja a szállítót, hogy ő'et ne bolondítsa, fenyegetődzik, hogy többet nem szállíttat ve]e stb. ,A szálfitó az igazságtalan bántalmaktól sebezy sízaladgál a pályaudvaron, bér, kö­nyörög, veszekszik és ígéretet kap. Erre megnyugszik és vár. Igen ám, de jön a tulajdonos' az már nem ,vár, rendelkezik, hogy, fogjanak azonnal hozzá a szállí­táshoz, a túlsó oldalról, mert neki sürgős az áru. Aki fiJet, az rendel­kezik. A szállító átküldi szekiereit a túlsó oldalra. Mikor odaérnek, ke­resik a vaggont, az már nincs ott. Szaladgál vágányról-vágányra és látja végre, hogy ia tartalék yiszi már a kocsma rámpára. Most kö­vetkezik az ujabb 20 perc, — le­törve, gyerünk vissza ,a rámpára. Igen, ám, de most jön a java: a leszámolás: 6 P átállítás, 30 őr* kocsibirság; kisül, hogy a szállító­nak 15 tonna áru beszállításáért marad 15 P-je, mely összegért ki állotta a .sok izgalmat, veszekedés és 6 lova, ;6 embere dolgozott egy fél napig. ! Nagyon kevés volna ez a hély ahoz, hogy még ebez ha:onló kel­lemes kis apróságokkai szórakoz­tassam az olvasót, melyek a pá­lyaudvarnak szerencsétlen tagolt­ságából áll elő, amik a szállítás le­bonyolítását kimondhatatlant: 1 meg nehezítik. Ezek után hangsúlyoznom kell' hogy a teherpályaudvarnak a város felőli oldalán való megépí tése nem­csak a szállító ipartnak, hanem igenis Nyíregyháza közönségénfek elsőrendű érdeke. Érdeke elsősor­ban azért, hogy megspórolja azo­kat a fölösleges kiadásokat, melye­kei a 17. és 22. vágányok idéznek elő, másodsorban pedig érdieké azért, hogy a szállító vállalkozók helyzete megkönnyebbülve, azok az áruk szállítását intenzivebben tud­ják ellenőriztetni és e z által sok olyan károsodástól óvják meg a felet, amit jelen körülmények kö­zött, sajnos, nem "áll módjukban megakadályozni. Igen tisztelt Pisszfer János épí­tész ur azt mondja, hogy ezen ál­lapot megszüntetésére nem (törté­nik semmi, nem, mert akiknek az elevenébe vág, a szállítók hallgat­nak. Érthetetlen, de hallga fiak. Megvagyok és mindnyájan meg­vagyunk győződve arról, ho2y épí­tész ur ézen soraiban a köz érdie­kében történt jogos felháborodás jutott kifejezésre, azonban ezen so­rok egy bizonyos mértékben vádat is hordoznak magukban a szállitó'k­kál szemben. Nagyon helyén valók is volnának ezen vádak, azt el is ismerem, abban az esetben, ha a szállítók ezen állapot ellen már több ízben nem Itiltakoz'íak volna. Tiltakoztak is már, sőt annyira men tek, hogy a 17—22-ről nem js vál Laltak napokig munkát. (A szállí­tók e zen meddő akciójából, sajnos, azt kellett megállapítanunk, hogy, ezen ipart nem yeszik olyan komo­lyan, mint amilyen ikömolyságot és méltánylást fezen jipar joggal megkövetelhet magának. Nem sza­bad elfelejteni, hogy iaz a szeren­csétlen szállító Italán a fegbizalmíbb kérdéseket hivatott a kereskedelem éléében mégoldani, hiszen a meg­bízóknak milliárdokat érő árui van­nak rábízva. A szállító álmatlan éjszakákon töpreng megbízói va­gyonának érdekében és mindenkor teljes vagyonának kockára ,tébel e mellett, idegzetének és egészségének feláldozásával, esőben, hóban,sár­ban, fagyban szaladgál a megbízók' nyugalmáért. Azt is nagyon jól ttudjuk, hogy az ü/emében (alkalmazott munkások kommunisztikus hajlamaival Is ne­ki kell megküzdeni és kiábrándu­lások és bosszúságok sorozata mel­lett neveli munkára e zen népséget, kire mindenét kénytelen rábiznj. Kérjük tehát a szállító közönsé­get, különösen a kleieskedő és ipa­ros társadalmat, hogy fenti közös érdekeinkért lépjen sorompóba és kövessen el mindent ugy a MÁV­nál, mint a városnál, hogy e Zen tarthatatían állapot végre szűnjön meg. Kérjük, hogy a teherpályaud­vart a város felőli oldalon mi­előbb épitsék fel és addig is, mig ezen munkála'ok elkészülnek, a fe­lüljáró hidat a hozzávezető uttöi együtt tegyék járhatóvá, de ugy hogy azt |az időjárás viszontagságai járhatóságukban ne befolyásolhas­sák. A MÁV területén pedig azt a sártengert, mely Valóságos gyilkos tóvá nőtte ki magát, mielőbb tün­tessék el. Tartha'atfan az a helyzet­hogy a szállítók,, már a megrako­dás után a vaggon tói való el jövetel pillanatában szaggassák széjjel iro­vaikat és szekereiket. Azért vagyunk kénytelenek a kö­zönség támogatását ismételten kér­ni, mert tapasztalatink', amit már emlitettiem is, csak azt szülték le> hogy a szállitokosak a kihasználás­nak voltak kitéve és ezen bizalmi és igen fontos ipar érdeke megfele­lő óvásban hem részesült. Módy György, a debreceni Angol—Magyar Szál­lítmányozási R.-T. nyitegyházi fiók telepének igazgatója. Hú*z év óta fennálló, jó fo'gílmú pékségemet teljes felszerelései és lakással 1928. évi jannár hó l-t*l bérbeadnóm. Érdeklődni lehet Schwartz HermunniU Demeeserben, 7Ü4-4 • Paul Kichter, verebes fcrnö: f Az utolsó éjszaka varré^ motorra! és varréfénnyel a leghasznosabb karácsonyi ajándék. Slngsr varrógép rószv.táís, Singer varrógép fióküzlet: Nyíregyháza, Vay Ádám ucca 2. sz. •••••DDDOOOODDDO•••••OOOODnOOö P ^^ • • ZEME • ga legszebb film premierje gi • Harry Liedtke, Lily Damlta, p • Paul Richter, Verebes Ernő: • • « „ „ • • i O • • i • liEif • (Hochzeitsnacht) p a Yárosi Szinliáz Mozgóban! • SnDDDDnanDcraDanoonnDoaaaciaooDD HIREK. IIS'fJAF TAF December 10. Szombat. Róm. kath. 1 Melkiades. Gör. kath, Menna. Prot. Judit. Izr. Kisle v 16. Vár 0si Színház M 0zgó: A* « olsó éjszaka, egy szerelmes hercegnő igénye 8 felv. Harry Liedtke fő­szereplésével és A negyééik pa­rancsolat, (csak felnőtteknek) 6 felv. (5, 7 ést 9 órakor.) Diadal Mozgó: A vörös kálót és Amaryllis, a mágikus keri. (5, 7 és 9 órakor.) Apolló Mozgó: Norma, ÍAz élet királynője.) egy kamélias hölgy szerelme 10 felv., Norma Tal­madge főszereplésével. (5, 7 és 9 órakor.) ' , Városi gőz- es kádfürdő: nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő ked­den és pénteken csak nők részére van nyitva. Vasárnap egész na­pon át üzCmben van. Szabo'.csvármegyei Jósm-Muzeum: nyitva 9—13 óráig. Egész héten át a dr. Szopkó és Farkas-gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. Rádió-müsor. Szombat, december, 10. Budapest (555.6). 9.30: Hirek, közgazdaság. — 11: Gra­fonolahangverseny. — 12: Pon­tos időjelzés, hirek, közgazdaság. — 1: Időjárás és vízállásjelentés­— 3. Hírek, közgazdasgá, élel­miszerárak. 3.45: Társadalomtu­dományi előadás. — 4.45: Pon fos időjelzés, időjárás, vízállás­jelentés és mozik műsora. — 5: Szilágyi Imre dr. magyar Ze­nedélutánja. — 6.15: A Magyar Rádió Újság félórája. — 7: Mit és .kit idézek? Irodalmi rejtvényverseny. — 7.45: Márkus Szoyer Ilike, 12 éves koloratu 1 énekesnő hangversenye. —8.25: Zsoldos Benő kir. it. táblai biró* A parlamenti sajtószolgálat kez­detei. I. rész. — 8.50: Hangve* seny. — 10.10: Pontos időjelzés' hirek, közlemények. — 10.30—1: Cigányzene. Vásárok jegyzéke: — Házasság. Dr. Sarkadi Sándor műtő-orvos Debrecen és Doetor Mici f. hó 7-én házasságot kötöttek (Minden külön értesités helyett.) — A Kerpely-vonósnégyes világ­raszóló sikerei ismertek Nyíregyhá­zán is. A nagyszerű kvartett iránt most is megújul az érdeklődés és a Bessenyei Kör által december 15-én rendezett hangverseny je­gyeit már most sietnek lefoglalni

Next

/
Thumbnails
Contents