Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-08 / 279. szám

1927. december 8. ISfVfKVIDÉJC 7 Pártoljak a magyar ipart. ( * • A közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából az ü le .i élet megélénkül. Mindenki igyekszik (övéinek valamivel kedveskedni. A mai nehéz megélhe'.ési viszíonyok között a karácsonyi ajándékok nagyobb részben elsőrendű szük égie.i cikkek, mint iazok békében voltak. Már pedig e részben a magyar ipar is Kiválót gyárt és produkál. A külfölddel szemben való Imériegünk folyvást romlik és .

a fize.ési mérlegünknek növfekvő deíititji a la^su elvérzést jelenti. Ezért mindeínkinek meg kell hallania az Or zágos Ipa,egyesület fővédnökének, József főhercegnek következő felhívását: «A szeréét közelgő ünnepe alkalmából bizalommal fordufok a magyar közönséghez. Arra ikérem, hogy karácsonyi ajándékul magyar árut vásároljon. Az elmúlt nehéz idők vérszegé~iynyé .ették megcsonkított országunkat és nem elég, hogy javaink na;,y része külföldre vándorolt, deez;n felül az ujjáépi és folytán bekövetkezett eladósodás i? hosszú évekre jelent nemzetünknek súlyos 'ö les: tési kötelezletséget. Mégi^ több mint százimii 1'5 pengő vándorol Iki évente külföldre részben olyan iparcikkekért, amelyek ma már itthon is kifogástalan minőségben készülnek, pedig több ezer munkáskéz kény leien pihenni munkja nélkül. A magyar áru kitűnő! Éppen ezért nem áldozatot kérek a hazafias magyar fogyasztóközönségtöl, hanem megértő szeretetet a szeretet közelgő ünnepe alkalmából. Aki a sjzivérje és az eszére hallga , magyar származású árut vásárol, m^rt nem adózik feieslegiescfn a külföldnek és magyar munkáskéz foglalkoza ására ad alkalmat, a'nélkü özők számának csökken ését segji; elő, magyar könnyet töröl le. Minden külföldi gyártmányú karácsonyi ajándékért kiadott fillér egy-egy magyar vérc i'épp kihullása. Minden magyar származású ajándékárt kiadott fillér egy-egy gyertya a magyar jövő karácsonyfáján. Magyar Testvérek! Magyar árut vásárolja ok karácsonyi ajándékul! Budapest, 1927. dec. havában. József főforotg s. k, az Országos Iparestület fővédnöke. Az Országos Ipartestületnek ez az akciója nem irányul a magyar kereskedelem ellen. Csupán azt kívánja elérni, hogy a fogyasztó közönség aaokban a cikkekben, melyeket a (mjagjyar ipar is gyárt, elsősorban a magyar árut Vasárolja és ne az eddigi rossz magyar szokás szerint a külföldi árunak legyen a rabja, öntudatos fogyasztóké önség nélkül soha nem erősödhetik meg iparunk, s igy mindig a külföldi iparnak leszünk a rabszolgáiAki Trianont fájlalja, ne feledkezzék meg vásárlásainál se Trianonról ! — Olcsó dobozos levélpapírok nagy választékban kaphatók a Jóbá-nyomdábaii, Széchenyi-ut 9•Ái Kiváló jó minőségű BÚTOR Glück Jenő legnagyobb választékú outor áruházában szerezhető be. Vav Ádám ucca 8. szám. Telefon: 234. Alapítva 1903. mn á kék—besztereciútépítésénél nagy feltűnést keltő igen szép ősi kardot találtak, amely az eddigi felfogás szerint a tatárjárás korából \alő magyar kard. A kardot behozták a Szabolcsvármegyei lósa luzeumba. (A «Nyirvidék» tudósilójától.) A Szabolcsvármegyei Jósa András Múzeum értékes régi fegyverrel gya

rapodott. Egy bizonyára véres harcokban hadakozó kardot találtak a kék-besztereci uton az utépi.ési munkálatok közben. Ezen az útvonalon a gyalopnál került elő a hosszú kétélű kard, amelyhez hasonlókat a keresztes háborúba induló magyar vitézek kezében láthatunk, Á kétélű, a végén iekerekiétt magyar kard természetesen rozsdamarta, Sőt ette állapotban került elő a szabolcsi föld gazdag temetőjéből, de formátumát tisztán meg lehet állapítani. A kard hossza nyolcvan centiméter, szélessége hat centi. Feltűnő rajta, hogy a keresztvas, amely a markolatot határolja, széles, vastag, testes vas. Az értékes leletet Mezei Balázs kéki főbíró hozta be Nyíregyházára, ahol átadta Kiss Lajos muzeumigazgatónak. A kard az Árpádházi királyok korából való az eddigi feltevések szerint. Lehet, hogy a tatárjárás harcaiban használták a tizenharmadik század elején, vagy a tizennegyedik század elejéről való. Mindenesetre figyelemre méltó t

anujele annak, hogy vármegyénk milyen gazdag történefmi emlékekben és pedig magyar emlékekben is. Egy lopásért tizenkétszer elitéit nyirbogdányi ácsmester detektivnek adta ki magát és azzal hitegette a szülőket, hogy elítélt fiokat ki fogja szabadítani a bortönből. Mialatt a biróság Ítélethozatalon tanácskozott, megrágalmazta a nyomozó csendőröket, s ezért uj eljárást indítottak ellene. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) B. Balog György 38 éves nyir- ' bogdányi ácsmester eddig mind- 1 össze 12-szer voít fopásért büntetve. Legutóbb ez év január hó 24-én szabadult ki a nyíregyházi törvényszék fogházából, ahol egy Erdei nevü ramocsaházi fiatalemberrel ismerkedett meg, aki szándékos emberölésért volt elitélve. Erdeitől megtudta elitélésének egész történetét, s azt js, hogy szüle; Ramocsaházán élnek, mire kapta magát és kiszabadulása után nyomban elment Erdei szüleihez. Itt államrendőrségi detektivnek adta ki magát, akit Budapestről Nyíregyházára helyeztek 4t, s aki 12 községnek a detektivje. Nem jött zavarba akkor sem, amikor hiányos öltözékét nézegették gyanús szemmel, azt mondotta, hogy az csak álruha, mert nem akar a faluban feltűnést kelteni. Elmesélte a hiszékeny szülőknek, hogy a biróság nem nyugodott bele fiuk elitélésébe s őt bízták meg a további nyomozással. — Már én tudom — mondotta nagy fontoskodva, — hogy ki lökte a kis Bagoly-fiut a kútba. Sokat segíthetek, de viszont sokat is árthatok — tette hozzá jelentős kézmozdulattal. Ezután nyomban rátért a »tárgy«-ra. 500.000 koronát kért . »bélyeg«-re, mert e

nélkül nem terjesztheti be adatait az ügyészség- • re. Erdeiéknek azonban nem volt I pénzük. Közben az asszony elmondotta neki, hogy egy Spitz Hermán n nevü odavaló lakos az ő két lováról szóló rédiát jogtalanul eltulajdonította. A »detektiv ur« ezt nyomban feljegyezte noteszébe és kijejen tette, hogy 8 napon belül meglesznek a rédiák. Azonban ezt sem lehetett pénz nélkül megcsinálni, mire Erdeíné átment a szomszédba, kölcsön kért 25 ezer koronát s odaadta Balognak. Az áldejektiv működésének azonban csakhamar véget vetett a csendőrség, s B. Balog György a törvényszék elé került. A Szalon taytanács most tárgyalta ügyét. Balog természetesen mindent tagadott. Mialatt a biróság tagjai ítélethozatalra vonultak vissza a tanácsterembe, a vádlottak padján ülő Balog a jelenlévő kir. ügyész előtt tovább folyta.ti védőbeszédét, miközben ázt találta mondani, hogy a ramocsaházi csendőrök azért indítottak ellene nyomozást' mert Erdejné 1 tyúkkal és 1 kosár tojással megvesztegette őket. Erről a rágalmazó kijelentésről nyom ban jegyzőkönyvet vettek fel, s Így a 2 hónapi fogházon és 8 pengő pénzbüntetésen kívül, amelyet Balog a csalásért kapott, még külön fog felelni a nyomozó csendőrök megrágalmázásáért. Az ítélet ellen egyébként ugy a kir. ügyészt mint B. Balog György .felebbezést jelentettek be. Fel akarják oszlatni a nyíregyházi baraktelepet, mert nagy iolvajlásoknak jöttek a közelben nyomára Kik lopják a vasúton felhalmozott fát és szenet? A rendőrség rajtaütése a tolvajokon. — Három fiatalkorút és két nagykort! tolvajt őrizetbe vettek. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Hónapok ó'a suttognak arról, hogy a (vasúti rakodóterületen , az ott veszteglő fával és szénnél felt kocsikat rendszeresen dézsmálják és a (tolvajok szinte foglalkozásszerűen űzik a szénbányászásnak és a fakitermelésiek fezt a kényelmes • ágát, anélkül, hogy tetten "érték vol" i na őket, ügy hogy már utóbb, ha j megszólította volna a hidegvérű ' tolvajokat valaki, bizonyára le sem í tagadták volna, hogy íaz a szíén, a melyet olyan kényelmesen visznek, a vasúton looptt rakomány. Kinek mi köze hozza, na nézze még az ember, még beleszólnak a legbizalmasabb dolgjainkba — igy vélekedtek ott a barakok környékén a nénik, bácsik és ifjak arról, hogy ők lopkodják a jó szári ott tüZrevalót és pompás poroszszenei Addj|g addig jár azonban a korsó a kútra, mig el nem törik és addig merészkedtek a tolvajok, mig egyszercsak raj-a vesztettek. Szombaton a rendőrség emberéi rajtaütésszerűén lepték el a rakodók egész környéket és a szenet és fát ekkor is buzgón tolvaj lókat fülönfogták. Átkutatták a baraklakásokat is és ott ne

m egy helyütt bukkantak lopottjára es szénre. A razzia során kitűnt, hogy nemcsak tüzelő szenet harácsoltak össze a lakók közüi egyesek, hanem volt olyan, aki kovácsszenet 'lopott és azt áruba bocsátotta. Ez mar nyilvánvalóan olyan bűncselekmény, amelyet nem lehet azzal védeni, hogy szegényeka nagy hidegben kényszerből lopták a fát ési a szenet. Megkerült a szén orgazdája is, aki nem tagad-: hattá, hogy tud a kovácsszén ké1(ES eredetéről. A rendőrség hétfőn is klézrekeritett egy tolvajt, ugy, hogy összesen hetet állítottak elő. A legtöbbje a baraklakásokban lakik. A hét közüí a rendőrség hármat elbocsátott és négyet őrizetbe vett a szombati razZia uffín. Az őrizetbeviettek száma aztán hétfőn még

1 Pggyef-gyarapodott, akit az ulicán füleltek le. i ; A razzia eredményeként illetékes helyen, elhatározták, hogy lépéseket tesznek a barakok feloszlatá* •sára vonatkozólag, mert nem akar* ják, hogy fctt a város végén, ahol nem lehet olyan intenzív ellenőrzést gyakorolni, mint a város belsejében, valóságos <büntanya .fejlődhessék ki idők során. Erre a meggondolásra az js készteti a hatóságokat, hogy a barakok környékén az utóbbi időb

en mind több bűncselekmény történt A vasúti tolvaj láson ért tettesfekét átkísérik P- kir. ügyészségre. — Valamennyi elemi és polgári iskola Vezetőjének. A vall. es közoktatásügyi Miniszter ur 15.426— 927. szám alatt táviratilag elrendelte, hogy a vezetése és rendelkezése alatti iskolákban a tanerők folyó évi december 10-én a Limanovai csata évfordulójáról a tanítási órák alatt megfelelő alakban emlékezzenek meg. A Limanova—Lapanov körüli 1915. évi téli csatában ugyanis a magyar és osztrák közös huszárezredek a Magyarországiból, LuboténybőJ indított erőkkel nemcsak hogy megállították az orosz haderőket, de visszaszorították a Dunajeczhez és a Szan felső szakaszához. Bár az orosz haderők ezzel meg nem semmisítettek, de ezek erejét megtörték, Sziléziát megvédték az ellenséges inváziótól és szétfoszlott az ellenség abbeli reménye, hogy a háborút megnyeri. Későbbi szerencsétlenségünk dacára is a limanovai csata eredménye a legszebb bizonyítéka a magyar katona vitézségének. Nyíregyháza, 1927. dec. 6. — Benkő András, kir. tanfelügyelő. (*) Gramofonok és íemez-ujdon Ságok részleifizetésre K

atznál, Takarék palota. SÍPOS cukrász naponta friss teasüteményt kÓQ7Ít Nyíregyháza, Zrínyi nUULlll Ilona ucca 3. szám. TELEFON: ttll.