Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-07 / 278. szám

1927. december 6. VmSÜSavUmmt^ÖF.; i WFHVIBÉÍT 7 — Sokan készülnek Nyíregyhá­zán a rra az impozánsnak Ígérkező vallásos ünnepségre, amelyet a nyíregyházi róm. kath. főgimná­ziumi növendékek Magyarok Nagy­asszonyáról nevezett Mária Kongre­gációja rendez december 8-án dél­után öt órakor a róm. kath. elemi iskola freskókkai ékesített díszes termében. Az ünnepségen vallásos ének- és zeneszámok, szavalatok, méltató beszédek, színpadi jelene­tek szerepelnek. Belépődíj nincs, az önként megajánlott összegeket a harmónium alapra fordítja a ve­zetőség. — A Casanova nagy sikere Nyír­egyházán. Nem kellett nagy jó­solni tudás, mikor hirdettük : a Ca­sanovát, amelyet a nyíregyházi Apolló mutatott be, megnézi min­denki Nyíregyházán. Aki tehette meg is nézte. Zsúfolt nézőtér tap­solt volna, ha a moziban is taps lenne a tetszés jele. Mi tetszett ezen a filmen? Nem az, amiért a Casanováról szóló Írásokat olvasni szokták. Ebből az erotikából a ne­mes erkölcsi felfogással készülő és Nyíregyházán bemutatásra kerülő filmekben nem is lehet. De tetszett a nyíregyházi közönségnek minde­nekelőtt az a .gazdag szépségű táj­kép sorozat, mely a filmről felénk­árad. Velencéről még soha nem láttunk ilyen szép felvételeket, a dogepalota, a Szent Márk-tér, a lagúnák holdas fényes víztükre, a gondolák suhanása, a velencei éj­szakák, a venezziai farsang bűvös világának tarka meseképei az olasz föld varázsát hozták Nyíregyházá­ra. És mennyi szép asszony, szép férfi! Milyen gondtalan boldog vi­lág. Köszönjük az Apolló igazgató­ságának, hogy ezt a tündöklően szép filmet olyan nagy kockázattal lehozta. Egy mozgószinh,áznak a kiváló filmek biztosítanak igazán hangos reklámot. — A csürdöngölő Nyíregyházán. A Kiosz nagysikerű magyar estjén mutatták be Nyíregyházán a csür­döngölőt, ezt a pompás, tüzes szé­kely táncot, amelynek ritmusában ott lüktet a Petőfi versében ma­gasztalt székely vér, amelynek min­den csöpple drágagyöngyöt ér.' A csürdöngölő valóban a csűrrel van összefüggésben, a székelyek a csűr­ben járják, azt döngölik véle. A nyíregyházi csürdöngölőt erdélyi színekben játszó gyönyörű kosztüm ben Osváth Anna és Osváth Irén járták magyar temperamentummal, gráciával. Kuzmiczky Sándor és Polyák Sándor voltak kitűnő tán­cos partnerei az immár Nyíregy­házán is megismert és megszeretett csürdöngölőnek. 1 Diadal Mozgó A Mikulás ünnepen a kis szereplők nagy sikert arattak, a Leányegylet javára sok pénz gyűlt össze, de a közönség sokat szenvedett a zsúfolt nézőtéren. December 7-én és 8 án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Tom Mix a legnépszerűbb cowboy színész legújabb filmje: & puskoporos to<ony ostroma Mexikói történet 6 fejezetben. JNász a viharban Kertész Mihály amerikai produk­ciójának nagy filmje 7 felv.-ban. Főszerepben: Dolores Costello. Előzetes jelentés: dec 9,, 10., 11., pénteken, szombaton és vasárnnp: A vörös kalóz Rod La Roque. Amaryllis a mágikus kert. Nyíregyháza. (A Nyirvidéfc tu­dósítójától.) Mikor ott álltam egy széken és onnan is ágaskodva kellett néznem' hogy lássak a tündéri színpad je­leneteiből valamit és az irtózatos hőségben végig tekintettem a ma­mák és papák, nem kevésbbé a gyem mekek soKaságán, az első pillanat­ban az volt az érzésem, hogy no most mindjárt leszakad a Korona­Mert ennyi embert nem láttam még itt. Mikor szorongásig tele volt már a nagyterem!,, jöttek a szegény iskolások is, akiket asztaltetejére állítottak fel a kisteremben. It. voH a Mikulás csomag vásár is, ter­mészetesen a gyermekik szeme lát­tára, de ez még nem is volna baj­hadd világosodjanak a kicsikék mi­nél hamarabb. Nagyobb baj, hogy amit a bazárban árulnak, arról nem sok jót lehét- mondani, ami az íz­lést vagy az árat illeti. Igaz, hogy itt van, ami vigasztal, hiszen a jövedelem most a Leányegylet sze­gény ápoltjaié, a Napközi Otthoné. Ám a szempontok valamenínyiét össze kellene egyeztetni. Olcsó is legyen, jó is legyen, szép is, jö­vedelmező is. Maga a Mikulás szinelőadás,pompás volt szinte tü­neményes ügyességgel, mindenkit elbájoló kedvességgel játszottak a kis leányok és fiúcskák. K aptak is tapsot, persze inkább azoktól, akik hallottak is valamit az előadásból, mert zaj volt, és túlságosan sokan is voltak ahhoz, hogy a hátsó so­rokba is jusson vala'mi a kicsinyek gyenge hangjából. " A színpadon fényes meseá om va­lósult meg. Ott szunnyadt a kö­zépen a bűbájos Csipkerózsa, aki Ha may Baba volt. Az elegáns ki­rályfi, Buzás La/oska könnyedén lej Lette el kitűnő táncos par, ne révei a finom ritmusu menüettet. Min­den tánc szép volt és a kitűnő táncos mesterre, Sós Lilire vallott/ Az őszi vers. Cérna Balázs poéta átolvasta az esti lapokat, hol társai hasábokon keresztül kitartóan vonitot ak az ősz elé. ^Mint teszem fel a beste kutyák a teliholdra). A versekben ;volt ke­serű könny, édes fájdalom, fekete gyász, fehér álom, sárga levél, ró­zsaszín levél, meg eféle édes-bus bolondságok, amiket természeteden elhord az őszi szél, mert hác ez a dolog rendje. És mindezeknek a rendeltetése az;hogy azí érzékenyebb lelkeket — sirógörcsökön keresz­tül—a kétségbeesésbe kergessék­Másnap reggel Cérna Balázs álomlovag (t. i. örökké álmos voítj, felkö ötíe caokornyakkendőjét s'-i­haíározta, hogy megírja ő is a sze­zon versét. Fejére csapta ezüst la­kodalmat ült kalapját s hosszú lép­tekkel igyekezett a sóstói erdőbe uj ihletet meríteni. Bent az erdőben maga elé me­redten rótta az utat. Már mozgót 1 benne valami, de még nem tudta szavakba önteni, csak az első sort: Sápadttá lett a zöld erdő lombja. — Igen, igen, sápadt, lombja, bója..... _ mormolta rimet keres­ve. De a ,sors, illetve a vakondok utja kiszámíthatatlan; A séta-ut alatt elhúzódó vakondturás behor­padt lábai alatt és elvágódott ugy, nogy a már ^megtalált rim is kire­pült fejéből. . Nyögve tápászkodott fel, kutat­va nézett körül, hogy nem látta-e valaki. aki méltán megérdemelte a szép virágkosarat értékes tánctanító mun tájáért, a zongoránál pompás mu­zsikát adó lessik Gizikévél együtt. Elek Mártuska kedves prológmon­dó volt és a kis Racsek Józsika han­gulatosan énekelte el a hamiskás Mikulásdalt. A sok-sok szereplőt egyenként lehetetlen kiemelnünk. Mi lenne a színpadi kritikussal, ha ennyi szereplőről kellene beszámol­ni. Itt csak összefoglaló nagy dicsé­retről lehet szó. ízléses, sokszor művészi hatása kosztümben, gyö­nyörűen táncoltak, daloltak a kis szereplők valamennyien. A kridkus bácsi itt azonban nem mehet el csak így nagy szólamu dicsérelekkel' mert egy-két olyan szereplő van­akiben művészi értékek csillanását láttuk Ilyen Volt a táncok jövendő művésze, a kis Tamáska Baba, aki virágszálként hajladozott, íepke­könnyüséggel röppent táncában, éreztetvén, hogy a muzsika beszű­rődik egész fényébe. Bravúros volt a két hering leánykának, Mártá­nak és Áginak angol tánckettőse. És mit irjunk az aranyos magyar babákról, Epbinder Manyikáról, Grohmann Terikéről, Simonldesz Katóról. Aranyosak közvetlenek, ügyesek voltak mind. Festői mese­kép volt a huszárbaba, Halmay Pu­bi. Nagy sikert, megérdemelt új­rázó tapsot aratott Szalay Sárika' aki Josephine Baker volt, figurális haiás és nagyszerű tánckészség te­kintetében egyaránt müvészvérre valló volt a íszinpadi szereplése. A rendező, aki itt elsősorban dicsé­retet érdemel, Sós Lili, az irányító, a szülőket és gyermekeket szug" gesz gv erővel és fáradhatatlanul lel­kesítő, ösztönző természetesen itt is Kégly Szeréna, aki ezzel a műso­ros előadással ,is tekintélyes ösz­szeget gyűjtött a Leányegylet nap­közi otthona javára. — Nem, nincs senki — nyugtatta meg önmagát, — ki az erdőt rója. — Mejjvan! — kiáltott fel és fel­kapta az esés közben kezéből kire­pült ceruzát a földről és. irta tovább: Nincs már senki, ki az erdőt rója. Már transzban volt. Idegfes moz­dulattal simította hátra homlokára J csüngő haját, hol egy dió nagji | ságlu daganatra bukkan! — Hm. Hová ütöttem az imént a fejemet? Kérdezte magától s ka­lapjára nézett, amely a mellette le­vő fa tövében hevert.<Homloka|1égett, Lehajolt. j — Még szerencsém, hogy e Ki­i álló gyökeret falevél takarja s ez enyhítette az ütést. Ez az ősznek i egyik jó oldala, — állapította meg j kesernyés mosollyal. — Lehullnak a hervadt levelek ...és... — Stop! Hervadt levél fekszik a fák tövén ' i Mintha nem is lett volna zöld szegény. Maga is elérzékenyült s könny­fátyolos szemmel irta tovább: Pedig zöld Mt s a buja levelek Hánynak adtak hüs, csókos menhelyet. — Nyáron... szerelmesek boldog­ságot keresni... csalódottak sirrtL... erdőbe jöttek Hányan jártak egymáshoz simu,va S hány panastz tör fel alatta sírva. ! h | Megállt egy pillanatra s szétné­zett. Már alkonyodott. Sötét árnyé­kok lopták magukat a fák kölzjé s a S(zél varjú károgást hozott az Er­zsíébet-ligét felől. Mintha nagy la­komát ültek volna, ugy zengett az erdő a károgástól. — Tort ülnek — Suttogta maga elé a költő s irt tovább: Meghalt a nyár, fáknak tar gályára Nem száll más csak varjak sötét árnya. r , , A szél erősödött s a magával ra­gadott falevelekkel szeszélyes tán­cot lejtett: V /> Faunnak hét águ sípja mellett , Bus emlékek gyásztancot lejtenek... Abba hagyta az írást. Lelke már 1 1 megértés magaslatán kóborolt. — És igy van — suttogta maga elé — évről-évre és ezen..". — Istenem! — '"kiáltott fel —' Megvan! Évről-évre, végzetül rendesien Levél lehull az őszi esteien Anymfamegy... felsír keservesen : Közéig a z ősz, borongón, csendesen. Zsebre gyűrte a papirt. Kalap­ját felvette a földről, miközben sze­me a vakondturásra tévedi. — Óh áldott légy te vafcond és veled együtt minden turó-furó fé­reg — áradozott a költő — Néktek köszönhettem ősszi versemet s e tudattói dagadjon meg kebletek, mint homlokom a gyökér ütésétől. S egy krisztusi tekintetet vetve a vakondturásra, eltávozott. Rák Manó, az »Előrehaladási c. napilap szerkesztője nagy diadal­lal közölte másnap: ÖSZI VERS. Sápadttá lett a zöld erdő lombja Nincs már senki, ki az erdőt rója, Hervadt levél fekszik a fák tövén Mintha nem is lett volna zöld sízegény. Pedig zöld volt s a buja levelek Hánynak adtak hüS|, csókos menhelyet Hányan jártak egymáshoz simulva S hány panasz tört fei alatta sirva. Meghalt a nyár, fáknak tar gályára Nem száll más csak varjak sötét árnya Faunnak hétágú sípja mellett Bus emlékek gyásztáncot lejtenek. Évről-évre végzetül rendesen Levél lehull az őszi esteien A nympha megy, felsír keservesen: Közéig az ősz, borongón, csendesen... És Cérna Balázs is vonított az ősz elé... keservesen... nekibusultan. Kovács LajoS­— Orlow. A cári gyémánt históri­áját örökíti meg egy erdekes szerelmi história keretében ez a nagyszerű film, a népszerű Petrovich Szve­tíszláwal a főszeredben. A darab elejétői-végig leköti a figyelmet és tele van derűs epizódokkaí, ame­lyek valósággal felüdítik a ríézőt. Petrovich Szvetiszláv mesteri ala­kítása, női partnerének lenyűgöző szépsége, a vérforraló szerelmi je­lenetek, a két udvarló »lecsuszása« és az álnagyheroegnek megérdemelt bukása a főbb állomásai a darab­nak, amefyet hétfőn, kedden,, szer­dán és csütörtökön tart műsoron a Városi Színház-Mozgó. Kisérőfilm egy kacagtató amerikai burleszk, kutyafőszereplővel, amelynek intel­ligenciája és humoros játéka meg*­Iepetésszámba megy. | /

Next

/
Thumbnails
Contents