Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-29 / 295. szám

f 1927. december 25. JRttKrIoix. 227 Az t-ső old;I folytatása. letkezik egy kis vita, 'Bogdán Ferenc bizottsági tag felszólalása nyomán. A negyedik pont a belügyminiszter leirata, amely a gyümöicsözőleg elhelyezett közpénzek kamatlábának megállapításáról szóiBogdán Ferenc felszólalásában kitér a jelenlegi adó- és kamatpolitikára, amelyek mellett szerinte el keh pusztulnia a mezőgazdálkodásnak. A felszólalásnak a Magyar Nemzeti Bank pénzpolitikáját érintő részére Kállay főispán kijelenti, hogy a cél az, hogy ott is magyar érdekek legyenek képviselve s hogy az nem olyan érinthetetlen «tabu», vagy «fetís», ahogyan azt a felszólaló gondolja. — Mikecz István alispán és Jármy Béla dr. bizottsági tag hozzászólása után ér véget a vita. A közigazgatási bizottságból kilépő Énekes János, Jármy Béla dr., Kovách Elek dr., Megyery Géza és Ujfalussy Dezső dr. bizottsági tagok helyeinek választás utján leendő betöltésére kerül most a sor. A szavazatszedő bizottság elnökéül Kovácz Lajost, tagjaiul Oltványi ödönt és Rónay Jenőtjegyzőjéül dr. Bakó Pált, ügyészéül pedig dr. Ssrvay Eleket nevezi ki az elnök. • Az ülés felfüggesztése előtt Vay Miklós báró bizottsági tag jelentkezik szólásra és bejelenti, hogy ő is pályázik a bizottsági tagságra. - Bár szokatlan — úgymond a pályázatnak ez a formája* azonban mégis megteszi, mert aktív részt akar venni a vármegye törvényhatósági bizottságának munkájában (élénk helyeslés). Azt akar.a, hogy a kritika és a tárgyilagos bírálat helye legyfen ez' a terem, mert a bizottsági tagok egy része csak statiszta szerepet játszik. Eleiét kell venni a zugkritika kifejlődésének s meg kell keresni a módját annak, hogy a vármegyei ügyeket ne a kaszinókban, hanem a közgyűlési teremben tárgyalják meg. Kéri megválasztásához a törvényhatóság támogatását. « Kállay főispán: Magam is szokatlannak tartom a jelölésnek ezt a formáját s hogy a Jelölt a válasz1 tás előtt programmot adjon. Mindazonáltal nagy örömmel látom, ha a bizottsági Tag Ur tárgyilajgosl bírálatban részesiti a vármegye munkáját. Hiszen magam is azért ülök itt, hogy a kormány megbízásából a legmagasabb kritikát gyakoroljam. Abban azonban tévedett a bizottság Tag Ur, hogy a választásnál befolyásolni lehet azokat, akik szerinte statisztaszerepet játszanak. A választás titkos, abban befolyásolni senkit nem lehet. Ezután elnöklő főispán az ülést felfüggesztette, s megejtették 1 a szavazást. Nem telt bele egy félóra, amikor Kállay főispán újból megnyitotta a közgyűlést és kihirdette a választás eredményét, amely szerint a közigazgatási bizottság tagjaiul dr. Kovách Eleket 47 dr. Ujfalussy Dezsőt 46 FAek

.es Jánost 45 dr. Jármy Bélát 45 Megyery Gézát 44 szavazattal újból megválasztották. báró Vay Mikló? 5 báró Vay László 1 . szavazatot kapott. f Az igazoló választmány újjáalakításánál annak elnökévé a főispán dr. Kovách Eleket, tagjaivá pedig L'ptiy Jenőt, Krasinay Sándort és OsgyOtu Józsefet nevezte ki. Ezután rátértek a tárgysorozat •többi pontjának tárgyalására. Az ülés lapzártakor folyik. A román hadsereg vesszőfutása az amerikai lobogó előtt. Zsarolási manőver Nagyváradon. — A zsidó liceum ablakai. Keresztvágások a zsidók fején. — ítélet helyett komédia rendezés. — Nemzetközi elintézés orvosolhatja csak Most, hogy egy pár héttel távolabb állunk a szomorú erdélyi eseményektől, egyre jobban domborodik ki a diákzavargások szégyenletes jeleneteinek sorsa s az a korrupt szellem, mely nemcsak a zavargások megrendezésében, hanem elintézésében is oly jellemző a romániai közállapotokra. Ujabb tudósításaink az erdéiyi zavargásokról a következők. Nagyváradon a rendőrség emberei napokkal a zavargások előtt sorra járták a város vagyonosabb polgárait, kereskedőit s ajánlatot tettek arra, hogy bizonyos dijak lefizetése esetén nagyobb személyi és vagyoni biztonságot tud nak részükre biztosítani. E magában véve is sokat mondó esetnél is jellemzőbb az ami a zsidó líceummal történt. A liceum igazgatósága előre sejtve a kongresszus alkalmával várható eseményeket, elrendelte, hogy a liceum valamennyi ablaktábláját szedjék le az épületről, ami meg is történt. Az ablakok eltávolítása után következő nap megjelent a prefektus a líceumban s a legnagyobb felháborodás hangján tiltakozott az igazgató eljárása a feltevését is, hogy a román kultura ifjúsága ablakok betörésére vetemedhet. Az igazgató erre, habár kelletlenül, visszarakatta a liceum ablakait, amelyek közül pár nap múlva egyetlenegy sem maradt épen. Az orvosi vizsgálat szomorú megállapításai közé tartozik az hogy mintegy 10—12 zsidó embernek a fejbőrére, egészen a csontig hatoló keresztet metszettek késsíi. A katonaság és a rendőrség ezekben a brutalitásokban nemcsak, hogy nem védte a polgárokat, hanem amint kiderült, egyenesen arra voltak kirendelve, hogy a diákok testi épségét védelmezzék, mert feltételezhető volt, hogy Nagyvárad lakossága védeni fogja magát. A nagyváradi vasgyár magyar igazgatója a zavargásokat megelőzőleg tudtára adta a rendőrprefektusnak a zsarolási manőver kapcsán, hogy a vasgyár védelmére nincs szükség rendőri segítségre, mert 200 vasrudakkal felfegyverzett munkás fogja megvédeni a gyárat. Ezek után csak természetes, hogy a hós diákok még csak a gyár közelébe se mentek. ellen s visszautasította annak még Tisztelgés az amerikai zászló előtt Keller kapitány nemcsak annyi személyi kártérítést kapott hogy a r^mán kormány nyomban kifizetett részére 50.000 dollárt, hanem a Nagyváradra érkező három amerikai tiszttel együtt abban az amerikai népet is megillető megtiszteltetésben részesült, hogy előttük s a kitűzött amerikai zászló előtt a nagyváradi helyőrség valamennyi embere elvonult tiszteletet adó rendben. Keller kapitány és az amerikai nép megkapta az anyagi és erkölcsi kártérítést, de mi lesz a nagyváradi bevert fejű polgárokkal és mi lesz a tönkretett kereskedőkkel. Eddig még egyetlen egy polgár sem kapott kártérítést s amint ez Romániában szokásban van s a jelek máris mutatják, nem is fognak kapni egy fillért sem. A bukaresti itéletlmérlege. Összehasonlítva a bukaresti hadbíróságnak a zavargó diákok bűnügyében hozott ítéletét a magyar büntetőtörvénykönyv szellemével, a következő épületes dolgokat tudhatjuk meg. Magyarországon 10—15 évi fegyházbüntetés jár az olyan rablásért, amelyet szándékos emberölés kísérlete is követ; 3 évi fegyházbüntetést kap az, aki a vallásos szertartások végzésére rendelt épületet, vagy a szertartás végzéséhez szükséges kegyszereket meggyalázza; 10—15 évi fegyházbüntetéssel büntetik annak a csoportnak a tagjait, akik lázadást szitva a polgárság egy csoportja, osztálya, nemzetisége, vagy felekezete ellen merényletet követnek el, rabolnak, pusztítanak. Ezzel szemben Bukarestben 2000 diák helyett, kik mindezeket a bűncselekményeket elkövették, odaállítanak a hadbíróság elé 9 strómant s ezeket elitélik egy héttől öt hónapig terjedő elzárásra. A zavargóknak pedig egyetlen bajszáluk sem görbül meg, akik nemcsak a zavargásoknál voltak jelen, hanem a strómanok elítélése alkalmával is a tárgyalóteremnek a hallgatóság részére fenntartott helyén tüntettek az itélet ellen, nagyobb többségük pedig a hadbíróság épülete előtt tüntetett. Az úgynevezett müveit nyugat ezekből az eseményekből most már megítélheti, hogy miért irtózik Románia attól, hogy bármely ügyét is független biróság vegye tárgyalás alá. Korrupt közvélemény, korrupt politika mellett ez természetes. Az ügy azonban nem maradhat annyiban. A romániai diákzavargás éppen ezzel az Ítélettel nemzetközi üggyé lépett elő. Lehet-e a vezeklés helyett színházat játszani? Lehet-e kigúnyolni, nem a nemzetiségi kisebbségeket, amelyeket az évek sora alatt annyira megtörtek, hanem azokat a nagyhatalmakat, amelyek 1878-ban a berlini kongresszuson Romániát életre hívták s államiságának feltételéül kikötötték, hogy a pogromokat 3 megszünteti, ázsiai erkölcseit levetkőzteti s a müveit európai nemzetek sorába lép cselekedeteivel is? Nemzetközi Elintézést köretel ez a kérdés azért is, mert „Romania Mare" megalkotói feltételéül tűzték Románia elé art, hogy nemzetiségi kisebbségeinek a nemzetközi jogban lefektetett jogait tiszteletben fogja tartani. " ZoroHuru legötletesebb kacagtató vígjátéka: Kat horgászbolond a Városi SzWáz Mozgóban a SZÁLLÓ Budapest, VIII., Rákóczi út 5. Az előkelő családok régi, jóblrnevű találkozóhelye a város szívében, a két legaogyobb pályaudvar és a hajóállomások közelében, a villamos kö úti vasutak csomópontjánál, kényelmes közlekedés mjnden irányban. Teljesen újjáalakítva legmodernebb, minden kényelemmel felszerelve. 110 szoba 180 ággyal. Központi {ülés. Lift. Állami telefon. Hldee és meleg folv vlz-vezeték az összes szobákban. Szobák fürdőszobával és toilettel. Kölön fürdőszobák. Kényelmes, ízléses olvasóterem. Fodrász, manikűr és pedikür. Pompás télikert, fényes éttermek, külön termek, kávéház. Kitűnő magyar és francia konyha, kiváló magvar és külföldi magyar fajborok. Figyelmes kiszolgálás. Mérsékelt árak. Szállótulajdonos: Olűck Frigyes. Az étterem és kávéház tulajdonosai: Olűck E. János és Pelzmann Ferenc. Diadal Mozgó. December hó 28-án és 29-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor: DREYFUS (Az •ördögaziget.) Az ártatlanul elitélt drámája 8 felvonásban Főszerepekben: marion Nixon és George Lewis. A barna ördög Izgalmas történet 7 felvonásban. Főszereplő: Josef Schildkraut. Előzetes jelentés: December 30-án és 31-én, január 1-én, pénteken, szombaton és vasárnap Tom Mix: Az arany város , Mary Prévost: Éjféli menyasszony Tőzsde. A pengő Zürichben nyitáskor 90.56, zárlatkor 90.50 volt. VALUTÁK : Angol font 27.85 — 28.00. Cseh korona 16.88—-96. Dinár 10.04—10.10. Dollár 568.50 - 570.40. Frank 22.55—75. Leu 3.50--55. Lira 30.15—35. Márka 136.35-85. Osztrák silling 80.50— 85. Svájci frank 1 10.325—25.