Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-29 / 295. szám

Sfirosflifrísa, 19£7. december 29 * Csütörtök SLVlIi. évfolyam. 295 sstíám JSÍYÍRYIDÉK EUflxattal árak iMtybMi te vW«ken: Slty kéra 8 30 p«ng4. ItogyMévr* 7-80 p»ng& te tirtülranfr Atapftofte tíÓBA SÜTLEK rtetritMrtő i Dr. 8. SZASO LÁSZLÓ. P«M»tturK«Mte i VERT»£ K. ANDOR. Snrit*szt5a«g 4* fefadáhtvatal: SZÉCHENYI-UT Ö. SZÁM. Telefon tavim 139. Postachequar í Ktüratokat ou adunk vissza. A közterhek kíméletlen végrehajtásával csak a magyar egzisztenciákat gyöngítik ­mondotta Kállay főispán a vármegye mai közgyűlésén. Szabolcsvármegye törvényhatósága üdvözli Serédi Insztinián hercegprímást. — Kovách Elek határozati javaslata a hadikölcsönjegyzés virtuális valorizációjáról. Elparentálták a vármegye halottait. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szabolcs és Ung közigazgatásilag! ideiglenesen egyesitett ' vármegyék törvényhatósága ma délelőtt rendkí­vüli közgyűlést tartott. Kállay jVÜ^ lós dr. főispán kevéssei fél 11 óra előtt nyitotta meg a közgyűlést a következő szavakkal : A főispái megnyitó beszéde. Tekintetes Törvényhatósági Köz­gyűlés ! Amidőn a törvényhatósági köz­f yülést megnyitom, engedjék m eg, ogy elsősorban megemlékezzem a katolikus világ közelmúlt nagy ese­ményéről, amely egyúttal az egész magyarságnak is rendkívüli esemé­nye volt. Ez az esemény dr. S erédi Jusztiniánnak a legfőbb papi méltóságra való emelése, Magyaror­szág hercegprímásává történt kine­vezése, amelynek alkalmiból azt hi­szem, törvényhatóságunknak köte­lessége üdvözölni és szeretetéről biz to itani az egyik legnagyobb ma­gyar közjogi méltóság betöltőjét. Nekünk, akik itt ülünk, s kép­viseljük nemcsak Szabolcsvármegye közönségének, hanem az egész ijia­gyarságnak a .közfelfogását, nem lé­hát más véleményünk, mint az, hogy a magyar hercegprímás köz­jogi méltósága teljesen ' összefor­rott Magyarország történelmi tradí­cióival, s aki ebben a székben ül, tudja, hogy nemcsak egyházát kép­viseli, hanem az egész magyar­ságot. Szükségünk van arra, hogy min­den magyar hatalmi pozíción ülő férfiúnak összeköttetése, befolyása legyen azoknál a döntő tényezők-, neí, akik a világ sorsát intézik. Se~ rédi fusztinián őeminenciájának személyében pedig olyan férfiút nyertünk, akinek külföldön, bizo­nyos kérdésekben, úgyszólván dön­tő befolyása van. Mondom, ilyen férfiakra van szükség, hiszen csak néhány napja történt, hogy a Becstelenség, párosulva a Gyáva­sággal, megrohanta a magyar vé­gekét, hogy elpusztítson ' minden elpusztithatót. Csak a rablógyilkos­nak a gyűlölete lehet ilyen kérlel­hetetlen, amilyen gyűlölettel rohan­ták meg elnyomott magyar testvé­reinket. Kötelességünk, hogy min­den erőnkkel, minden rendelkezésre álló eszközzel segítsünk elnyomott testvéreinken, amennyire csak mó­dunkban van. Ezek a szomorú események bizo­nyos tekintetben külpolitikai vo­natkozásúak. Beléletünkben béke' csend és nyugalom honolt. Ez a nyugalom azonban nem volt min­denben tükre a való állapotnak, mert sok elkeseredést, szomorúsá­got és küzdelmet palástol. A magyar gazda átesett a beta­karítás örvendetes tényén, amely azonban nem hozta meg a kivánt gyümölcsöt. A közterhek visel'se s 0ha nem vette annyira igénybe a polgá­rokat, mini a mostani időkben. Ezen az állapoton valahogyan eie­gitenünk kell, mert félő, hogy az adózó egyedek összeroppannak az elviselhetetlen terhek alatt. Lehetetíen eimenni manapság egy falu mellett, szegény emberek háza mellett hogy ne lássuk azt a békeévedben is szokatlanul draszti­kus módot, amellyel az adókat be­hajtják. Addig, mig csak a jövedelmét viszik el adóba a közterhet viselő alanynak, bele lehet törődni a sú­lyos állapotba, antiszociális állapot azonban az, mikor az adózás a megélhetését akadályozza meg a polgároknak. Pedig az utóbbi hó­napokban ezt a sajnálatos irányza­tot kellett tapasztalnunk. Erről a helyről Kérek minden hivstTi faktort, hogy kíméljék az embsrt, a magyar adófizető alanyt, mert a közterhek kímé­letlen végrehajtásává csak ' a magyar egzisztenciákat gyen­gítik. A háború áldozatainak egyik csoportjáról, a hadikölcsönjegyzők­ről is meg akarok emlékezni azok­ról, akik hazafiságukban, a magyar győzelembe vetett hitükben áldoz­ták vagyonukat a Haza oltárára. Ne engedjük, hogy az ezeken való segítés eszméjét olyanok sajátítsák ki, akik agitációjuk révén igy akar­nak maguknak haladást, pozíciót teremteni. A magyar kormány tuda­tában van annak, mit kell ezen a téren tennie. Árvák," szegények, kis­emberek sorsának javítása lelkiis­mereti kérdése legyen a magyar nemzetnek. Meg kell emlékeznem azokról a veszteségekről, amelyek a legutóbbi közgyűlés óta érték a törvényható­sági bizottságot. Löny-y Gábor grófról, aki nem sok ideje volt ugyan tagja bizottságunknak, de ezalatt a rövid idő alatt is össze tudott forrni a vármegye életévei, s mindenki megszerette a nemesen gondolkodó magyar nagyurat. En­gedjék meg. hogy a törvényhatósági nevében mely részvétemet fejezzem ki. Meg kell emlékeznem dr. Frank Károly esperes-plébánosról, aki az egyik legnagyobb szabolcsvárme­gyei községnek volt lelkipásztora sokat szenvedett a kommün alatt, de hősiesen kitartott állomáshelyén. Azután a vármegye és Nyiregyháza város egyik régi kedves emberéről, Bogár Lajos ny. városi főjegyző­jéről, Szabolcsvármegye tb. főjegy zőjérői, aki a maga egyéni charme­jával tipusa volt a szeretetreméltó megbecsülendő kisvárosi polgárnak­Az egész polgárság osztatlan szere­tete és megbecsülése kisérte őt utolsó utj,ára. Ugyancsak elvesztet­tük régi bizottsági tagunkat Ehi­dinszky Miklós ny. járásbirót, a Üdvözlet a hercegprímásnak. Főmagasságu és Főtisztelendő Hercegprímás Bibomok Érsek Ur! Vármegyénk Főispánjának a mai napon tartott rendkívüli közgyűlé­sünkben tett bejelentéséből őszinte örömmel szereztünk hivatalosan is tudomást arról, hogy a Pápia régi vármegyei élet egyik gárdis­táját, aki főként Nagykálióban fej­tett ki közéleti tevékenységet. Végűi különösen meleg részvéttel emlé­kezem meg a várm egye egyik leg­hívebb munkásáról, dr. Vadász Sándor másodfőjegyzőről, aki tör­hetetlen munkásságával megbecsü­lésre tette magát érdemessé. Törvényadta jogomnál fogva Pöppel Sándor szolgabírót tb. fő­szolgabíróvá, dr. Újhelyi Miklós ti­szalöki orvost pedig tb. járási or­vossá nevezem ki. Végül az újév küszöbén minden magyar legnagyobb reménységével' a Magyar Hiszekegy-gyei fejezi be Kállay főispán nagyhatású elnöki megnyitó.át. Ezután Virányi Sándor várme­gyei főjegyző olvassa föi a Serédi hercegprímásnak küldendő üdvözlő irat szövegét, amely a következő­képen hangzik : őszentsége Főmagasságodat Esz­tergom ósi érseki székébe ültetni méltóztatott.. Amikor Eminenciád e magas el­határozás alapán Magyarország legfőbb egyházi s egyben egyik leg­első közjogi méltóságának ifjan es összes erői téljében birtokosává válik, az örvendő Magyar nemzfei soraiban vármegyénk közönsége i9 a legmélyebb tisztelettel (üdvözli; Eminenciádat s jól ismerve edd 1­gi fáradhatatlan' munkásjságát és tevékenységét, nagyra ér'ékelve egyéni kiválóságát és kinyilatkozta­tott nemes szándékait s rendithe­tetlenül bizva lángoló hazaszere­tetében : . Megvan győződve arról, -hogy Eminenciád minden erejét lés tu­dását Magyar Hazája, elnyomott Nemzete és Egyháza szolgálatának fogja szentelni, fogadja Főmagas­ságod legmélyebb tiszteletünk és hódolatunk őszinte nyilvánítását. A törvényhatóság nevében ( ' Mikecz, sk­alispán. A közgyűlés egyhangúan elhatá­rozza a hercegprímás üdvözlését' majd Kovách Elek dr. bizottsági tag emelkedik szólásra és a követ­kezőket mondja : Kovách Elek indítványa a hadikölcsönök virtuális valorizá­ciójáról. Az országgyűlés most tárgyai egy törvényjavaslatot bizonyos ma­gánjogi követelések felértékeléséről A javaslat azonban sajnos nem fog­lalja magában a hadikölcsönjegy­zők követelését. Ez abból a bölcs megfontolásból származik, hogy egy Hyen irányú felértékelés ve­szélyeztetné az" állam pénzügyi rendezettségét, dacára annak, hogy etikai szempontból teljesítenie kel­lene azt a kötelezettségét, amelyet elvállalt a jegyzéskor. Tiz milliárd aranykorona értékű jegyzés azon­ban, bármily csekély százalékban értékeljük is fel, olyan terhet je­lentene a megcsonkított államra, amely teljesen lekötné, s el kellene hanyagolnia a jelen szükségleteit. Ezt be kell látnunk, viszont azonban meg keh állapitanunk' hogy semmiféle állami akció nem állhat ellentétben az etikával. Az államnak felelnie kell azért a kö­telezettségért, amelyet történelmi kö­rülmények között vállalt és garan­tált. Hiszen a hadikölcsön iegyzők abban az időben méltán gondol­hatták,* hogy a jegyzés biztosabb minden más vagyonnál. Bizonyos virtuális kötelezettség elismerését vegyék be a törvényjavaslatba, s épen ezért indítványozza, hogy az alább .megszövegezett értelemben .ír­janak fel az országgyűléshez ; Szabolcsvármegye törvény ha tósá­ga az állam ezidőszerinti pénz­ügyi érdekéből helyesli ugyan a hadikölcsönök fe'é tékelésének egy­előre való mellőzését, de az ál­lamba és állam által elvállalt köte­lezettség teljesítésébe vetett biza- . lom megóvására szükségesnek véli, hogy a megalkotandó törvény az eredeti hadikölcsönt jegyzők ja­vára megállapítsa az állam kő ele­zettségét a hadikőlcsönkötvények felértékelésére, alkalmas időpont­ban és az állam teljesítő képessé­ge szerint. Az elnöklő Kállay főispán ma­ga részéről is helyesli a javaslatot és ahhoz hozzájárul! Bár határozati javaslat hozatalára a rendkívüli köz­gyűlés csak rendkívüli esetben jo­gosult, Kovách Elek javaslatát an­nak minősiti. Ezután a közgyűlés egyhangúlag ugy határoz, hogy fel­irati jogával él és Kovách Elek ja­vaslatát megküldi az országgyűlés­nek. , A tárgysorozat egyes pontjainak tárgyalásánál, a 4-ik pontnál ke­Folytatása az 5-ik oldalon Egyes szám ára 16 fillér,

Next

/
Thumbnails
Contents