Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-28 / 294. szám

1927. december 25. JRttKrIoix. 221 DZSUNGEL EPOSZA APOLLO Nagy mozielőadás a szegény éhező gyermekekért. Az Apolló csütörtökön egy na­pig 3 előadást rendez a didergő es éhező gyermekek felruházására, mely napon a bevétel 50 százalékát ennek a nemes célnak szenteli. E nap műsorát az Apolló vezetősége a Fanamet filmvállalattal -karöltve állapította meg. Igy érthető s egész bizonyos, hogy Amerika leg­nagyobb filmvállalata csak a leg­szebbet, s a legjobbat bocsátotta az Apolló rendelkezésére e nemes jótékonycélt szolgáló előadásra. Műsorra kerül Herbert Bre non a »HaIállégió« zseniális rendező­jének mestermüve, a Szentivánéji j álom (Menyország kapuja), mely- , nek főszerepét B^tty Bronson a J »Ben Hun; női főszereplője j.átsza* , és két burleszk attrakció : Árva j Heti és Cocó m?jom burleszkbe. j Minden anvának, apának és t gyermeknek erkölcsi kötelessége e j nemes célt szolgáló eiőadást támo- ( gatni, s reméljük is, hogy zsúfolt j házak mellett fognak ezen előadá- > sok lezajlani., Háromszáz megvadult elefánt, bosszúja egy elrabolt kölyök- i elefántért. Premier pénteken az Apol|óön | Schoedsack angol katonai attasé , dzsungel-fölvételei vadállatokról és az őserdő életérői. Egy sziám csa­lád: papa, mama és két gyermek megtelepszenek a dzsungei szélén A kis farmot medvétől orosz­lánig a legkülönbözőbb vidál latok fenyegetik, de a házaspár hősiesen megküzd a veszedelmekkel. Egy éjszaka a rizsvetést óriási paták lehengerel­ték. Chang. Igy hívják sziámi jassz­nyelven az elefántot. Vermeket ás­nak s egy reggel egyik veremben csakugyan találnak kölyökelefántot. Nagy az öröm, de korai. Éjjlei ugyanis, megjelenik az elefántcse­mete mamája és — hegy fiát ki­,szabf»litsa — összetöri a farmot. A család visszamenekül a faluba s bejelenti, hogv legyen mindenki résen, mert jön a nsgy c?orda. A falubeli vének nevetnek : a nagy csorda legenda, emberemiékezet óta nem láttak a vidéken csapatostul elefántot. De a nagy csorda már it l van. Háromszáz elefápt elsöpri az egész falut. A dzsungel "fakói most óriási karámot építenek. Hosszú va­dászattal beterelik oda az elefánto­kat és egyenként béklyóba verik. Ez a történet. Felejthetetlen, mert ig?z. Nem mese. Riport. Nincsenek ka­sírozott díszletek, nem színészek játszanak, hanem valóban emberek élik mindennapi életüket a fölvevő gép előtt. A vadállatfölvéteiek egye­nesen szenzációsak. Szinte meg sem lehet érteni, hogyan készültek. A kamara előtt két lépéssel tigri­sek verekszenek és az oroszlán mar­cangolja szét áldozatát. A film ha­tása óriási, a nézők visszafojtót l lélekzettel lesik, ki kerekedik fölül a dzsungel harcában: emberi, vagy állat ? Könyvismertetés. ...» 0 & Az i>Any<i es csccs( mővédeletm elöftz tesi felhívása. • Az Országos Stefánia Szövetség kiadásában 1928. év januárjában megjelenik az "Any'i- és Csecse­mővédelmi cimü lap első száma­Egyelőre havonként fog meg­jelenni 40—60 oldal terjedelem­ben. Előfizeté­1 ára egy évre 12 pengő, félévre 6 pengő, negyedévre 3 pengő. Számonként vásárolva egy szám ára 1 pengő 20 fillér. A lap tartalmára és irányára vo­natkozólag a következőkbén kíván­juk az érdeklődőket tájékoztatni. A lap elsősorban az anya-_ és csecsemcvédelemmel, annak idő­szerű kérdéseivel, valamint ezzel kapcsolatban mindazon szociális é^ egészségügyi problémákkal fog­lalkozni fog, amelyek anya- és csecsemővédelemmel összefüggés­ben állanak. Ismertetni és kritikailag tárgyal­ni fogja az e tárgykörrel foglalko­zó könyveket, folyóiratokat, cik­keket, törvényeket' és törvényes rendelkezéseket. Híreket fog hozni a társadalom, hatóságok és a törvényhozás ily irányú' tevékenységéről. Hivatalos közlönye lesz a ma­gyar anya- és csecsemővédelem or­szágos szervezetének: közölni fog­ja a körrendeleteket, pályázato­kat, kinevezéseket, áthelyezéseket, a szervezet egyes intézményeinek és tagjainak év jelentjeit, munka" programmját, zárszámadását, költ­ségvetését. A lapot megindulása alkalmá­val szives figyelmébe és támoga­tásába ajánljuk mindazoknak, akik az anya- éi csecsemővédelemmel kapccsólatos közegészségügyi és szociális kérdések iránt érdeklőd­nek éí azokban részt kívánnak venni. Minden lap létét és fejlődésit a rendes előfizetők számának nagy­sága biztosítja. Meggyőződésünk, hogy az érdeklődők nagy tábora virágzóvá fogja tenni a magya' anya- és csecsemővédelem ilapját és'erős hitünk, hogy az anya- és csecsemővédelem munkásainak, h 1­veinek és pártfogóinak napról­napra növekedő tábora szociám közegészségügyünk jelentős té­nyezőjévé fogják emelni e lapot. Budapest, 1927 december hó. Az »Anya- és Csecsemővédelerm szer­kesztősége. Előfizetéseket elfogad és továbbit az Országos Stefánia Szövetség nyíregyház' fiókja, Károlyi-tér 20. sz. a. vagy közvetlenül az Orszá­gos Stefánia Szövetség Budapest­VIII., Vas-utca 10., mint az »Anya­és Csecsemővédelerm kiadója. Református Almartach. jelenik 'meg a közeli napokban Dr. Sebes­tyén Jenő szerkesztésében. Az Al­manach kiváló tanulmányok egész sorát, a mult év történetét, értékes szépirodalmi anyagot s orsZágo s református címtárt tartalmaz. Bol.i ára 4.50 P. Ajándékul kapja min­denki, ak l a Ká'vin;sta Sz mlér«! félévre 5 pengővel előfizet s az Almanach portójára 50 fillért be­küld. Megrendelések e közlemény­re való hivatkozással a Kálvinista Szemle kiadóhivatala, Budapest, VIII., Muzeumkörut 10. II. em. 12. címre küldendők. A nyíregyházi kir járásbíróság, mint telekkttnyvi hatósagtól. 16268—1927. szám. Árverési hirdetmény kivonat. Dr Krómy Károly ügyvéd végre­hajtatónak Szentesi István, Benda Sandorné sz. Szentesi Borbála, Szen­tesi Mihály, kisk. Szentesi János, Julianna, József, Erzsébet és kisk. Berencsy György végrehajtást szen­vedők ellen ind'tott végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság a végre hajtató kérelme következtében az 1881. LX. t.-c. 144., 146 és 147. § ai értel­mében elrendeli a végrehajtási árverés 280 pengő tőkekövetelés, ennek 1926. évi juliuj hó 29. napjától járó 8%-os kamata, 46 P 40 iillér eddig megállapított per- és végrehajtási éa az árverési kérvényért]! ezúttal meg­állapított 21 P 80 fillér költség, va­lamint a csatlakozottnak kimondott buji ref. egyház 260 pengő 40 fill. tőkekövetelése és járulékai behajtásei végett a nyíregyházi kir. járásbíróság terü­letén levő, Buj községben fekvő s a buji 234. sz tkvi betétben A. I 1 — 2. sor, 572., 573. hrsz alatt foglalt Szentesi Is'ván, özv. Papp Sándorné Szentesi Katalin, Szentesi Ferenc, Benda Sándorné Szentesi Borbála, Szentesi Mihály, kk. Szentesi János, József, Erzsébet, Juliánná és kisk. Berencsy György nevén álló, Bel­telekben fekvő, összesen 762 •-öl területü ház, udvar és szántóból a Szentesi István, Bsnda Sándorné sz. Szentesi Borbála, Szentesi Mihály, kisk. Szentesi János Julianna, József, Erzsébet nevén álló 1 5/a4-ed részre 1500 pengő kikiáltási árban; azután a buji 1172. sz. tkvi betétben A-f- 1. sor, 1454. hrsz. alatt foglalt Szentesi István, özv. Papp Sándorné Szentesi Katalin, Szentesi Ferenc, Benda Sándorné Szentesi Borbála, Szentesi Mihály, kisk. Szentesi János, József, Erzsébet, Juliánná és kisk. Berencsy György nevén alló, a Szóllőskertben fe«vó 456 • öl területü kertből Szentesi litván, Benda Sándorné sz. Szentesi Borbála, Szentesi Mihály, kisk. Szentesi János, Julianna, József, Erzsébet nevén alió 1 5/2*-ed része 300 pengő kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverés­nek Buj község hivatalos házánál megtartására 1928 évi január hó 12. napjának d e. 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881: LX. t. c, 150. §-a alapján a következőkben állapit ja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. t.-c. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 %-át készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott ár­folyammal számított óvadékképes érték­papírosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. (1881. LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908. XLI. t-c. 21. §) APOLLO 3. A kincstár, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, mint árverelő bánatpénzt letenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt le­tenni az 1889 XXX. tc. 10. §-ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársa­ságok és szövetkezetek, valamint az 1898. XXIII. t -o. alapján alakult Köz­pontijHitelszövetkezet. (a javukra zálog­jogilag megterhelt ingatlan elárverezé­sénél.) Abban az esetben, amelyben az árverelő a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, a bánatpénz leté­tele alól felmentett árverelő a te ek­könyvi hatóság felhívásának kézhez­vételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő öszszeget birói letétbe helyezni köteles. (1908. XLI, tc. 21. §; 1911. XV tc. 15. §.) 4. Az, aki az ingatlanért a kikiál tási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az ál • tala ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezett­ségének eleget nem tesz, ígérete figyel men kivül marad és az árverésben, amelyet haladéktalanul folytatni kell. részt nem vehet. A bánatpénz letétele alól felmen­tett árverelő a bánatpénz kiegészíté­sének megtelelő összeget sem köte­les letenni. (1908. XLI t.-c. 25. §.). Nyíregyháza, 1927. október 5. HETEY sk., kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: 7899 BENEDEK kiadó. Állandó raktáron sajst készítésű női férfi és gyermek harisnyák, továbbá mindenféle kötött és szövött aruk gyári árban. Selyfemhafisny^k dús választékban. Harisnya feje­lések és talpalasok eszközöltetnek. Első Nyíregyházi Harisnyakötöde W0HL ÁRMIN, Bethlen ucca 8. 7620 ? Árverési hirdetmény. A debreceni ref. kollégium tisza­dadai birtokán lévő élő faállományt árverés ala bocsatja. — Az egész fa­állomanv 16 kisebb részletben fog a helyszínen 1928. januar hó 10-én elárvereztetni Azonban a feltételekben körülirt egyes részletekre, vagy az egész állományra is írásbeli ajánlatok adhatók a kollégium gazdasági taná­csahoz címezve 1928. január hó 5-ig. A kitermelendő akácfa mennyisége mintegy 900 m*-t tesz ki. Az árverési feltételek a kollégiumban Debrecenben, továbbá Tiszadada. Tiszadob. Tisza­büd és Büdszentmihály községházai­nál, esetleg a haszonbérlő uraknál megtekinthetők A debreceni református kollégium 7758-3 gazdasági tanácsa.

Next

/
Thumbnails
Contents