Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-22 / 290. szám

« jtóffinriDÉi. fciwwjiu'i'.'r.ittVá-.v * B8BIBBBBWMBBBBBMMÍMW1 NyIregyúaza, 1927. december 25 * Vasárnap XLVíll. évfolyam, 293 szám MI4ILÉGIÓ Könyvismertetés. A méhek költésrothadása. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kiadásában Alföldi Magvető címen megindított gyakorlatias szakkönyvkiadvány sorozat 5. számaként a napokban hagyta el a sajtót örösi Pál Zoltán tanár méhészszövetségi előadótitkár: «A méhek költésrothadása» cimüj munkája. E hézagpótló méhészeti szakkönyvecske a méhek legveszedelmesebb betegségével, a költésrothadással foglalkozik a legújabb kutatások alapján. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a Tiszántúl méhésztársádafmának kívánt hasznos szolgálatot tenni e mü kiadásával, amely a méhek e rendkívül veszedelmes betegségét legtüzetesebben ismerteti S kiválóan értékes gyakorlati szaktanácsokat ad a betegség megelőzésre, felismerésére s a fellépett betegség terjedésének meggátlására. E könyv Debrecenben a Kamara kiadványainak főelárusitójánál Csáthy Ferencz egyetemi könyvkereskedés R. T.-nál (Ferenc József ut 8.) 2 pengőért beszerezhető, de kapható a többi debreceni könyvkereskedőknél is. ^aragóxváV K : 42157/1927. Hirdetmény. Értesítem az ebtulajdonosokat, hogy Nyíregyháza város területén fellépett ebveszetteég miatt a további intézke désíg ebzarlatot rendeltem el. Ebek háznál kötre tartandók, utcán csak pórázon és szájkosárral vezet hetők Nyíregyháza, 1927. december 14. M. kir. kormányfőtanácsos polgármester távol: 7805 SZOHOR, főjegyző. 1034/1 927. vgrh. szám. Árverési hirdetmény. A nagvkállói kir. járásbíróságnak Pk 4120/5 1920. számú végzése folytán ezennel közhírré teszem misze rint Magyar-Olasz B nk végrehajtató javára 80'

1 pengő tőke, ennek 1926. julius 15 tői járó 18% kamata és ed díg összesen 178 pengő 12 fillérben megalapított költségek erejéig 1926. évi szeptember hó 23-án lefoglalt és 194 660.000 koronára becsült házibuio ok, lovak, szarvasmarhák, desz kak és épüldfa anyagokbol álló in gósagok 1928. évi januar hó 10 ik (tizedik) nap'án délelőtt 10 órakor kezdetét veendő és Bulkányban, adós lakásán és folytatólag a fatelepén megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzfizetés mellett, ssükség|esetén becsaron alul is el iognak adatni fj Nagykálló, 1927. december hó 12. LÉVY ELEMÉR 7803 bír. végrehajtó. Amikor a magyar pásztor kenyere a gyékény lisztes gumója volt. Mivel éltek a szilaj pásztorok ? A tej és a lóhus volt a legkedvesebb eledelük — A mai „gnlást" nem ismerték, megjelent a könyvpiac legszebb tannlmánya, Győrffy István könyve a szilaj pásztorokról. {A «Nyirvidék)> tudósítójától). Dr. MUeker Rezaő szerkeszti a «Magyar föld és népe» c. tanulmánysorozatot, amelyet a Debreceni Egyetem Földrajzi Intéziete ad ki. Ebben a sorozatban most egy rendkívül becses tanulmány jelent meg, amely érdekel mindenkit, aki csak szeretettei foglalkozik a magyar föld és a magyar mult kérdéseivel. Különösen Alföldünknek a megismerésében vannak nagy fogyatékosságaink és a magyar földnek ez a gyönyörű darabja ismeretlen volt a legújabb időkig a tudomány számára. Az ország" szerte meginduló alföldkutató munkásság során elismerni kezdi a magyar közönség azt a f..!det, amelyről egy századdal eze'őít Petőfi legszebb dalait dalolta. Az alföld nyírségi tájait »s több tudós kutató keresi fel és az elmúlt évben a Nyírség felkutatása, múltjának feltárása terén jelentékeny eredmények mutathatók fel. Ezek között első helyen állanak azok az adatok és megállapítások, amelyeid a szabolcsi Jósa Muzieum igazgatójának, K'

ss Lajosnak tudományos fáradozásait koszorúznák országosan elismert sikernél. A «Magyar föld és népe» c. sorozatban is az ö dolgozata Volt az első szám: «Régi népdalok Hódmezővásárhelyről» címmel. Most a második szám Ovőrffv Istvánnak, a kiváló magyar tudósnak a könyve, amely az alföld múltjának legdaliásabb idejéről, a szilaj pá=ztorkodásről elevenít fel ismeretlen valóságokat, amelyek egykor a magyar élet organikus részei voltak, de amelyekről sem az iskolákban, sem a tudományos fórumon eleddig ugyan keveset, ,vagy semmit sem hallottunk. Olyan ez a könyv, mint a magyar erő erőpróbája. A szilaj pásztorok küzdelmes sorsa, erőt, rettenthetetlen (bátorságot megnyilatkoztató élete egy nagyrahivatott faj csodás adottságainak dokumentálása. ízes magyar: szavak fénye és színe varázsolja elénk a régi szilaj pásztorok hősi életét, gazdag illusztrációt nyújtó képmellékletek és rajzok adnak szárnyát a képzeletnek, amelyet a kiválóan jellemző zamatosan ma? gyar nyelv amúgy is láthatóvá tesznek. A nagy feltűnést keltő szép könyv ára mindössze 5 pengő. Győrffy István megállapítja: Szilaj pásztor és szilaj marha nem lesz többé soha. Éppen azért nagy nyereségünk, hogy a múltból felidézi a szilaj, vagy másként rideg pásztorok életmódját. Kik voltak a szilaj pásztorok? «A szilaj, vagy másként rideg pásztorok azok voltak, akik esztendőn át künn éltek a gondjaikra bizott jószággal a rétségekben és a lápokon». A szilaj gulya, ménes, csorda télen át is künn legelt, soha sem verték szét. Volt olyan szilaj pásztor, aki harminc esztendeig sem fordult meg a városban. A szilaj pásztorok a sziabad ég alatt tartózkodtak. Sohasem nősültek meg. A fehérnép bolondult utánuk, de «a legölelőbb kar és a legcsókosabb sem birta a szilaj pásztort a rétből kihozni és a váLeghasznosabb karácsonvi ajándék!)! Végre megérkezett a souak által várva várt SZAKÁCSKÖNYV a maeyar úri asszonyok szakácskönyve, ami mirden háznál nélkülözhetetlen, ami nemcsak számtalan jobbnál jobb kipróbált receptet tartalmaz, — de egyúttal útbaigazítja a kevésbbé gyakorlottakat is, hogy HOGYAN LEHET OLCSÓN ÉS JÓL ÉLNI, hogy kell beosztani, hogy lehet háznál is különlegességeket készíteni. Mindenki igyekezzen beszerezni addig, míg a készlet tart. - Kapható | Nyíregyházán minden könyvkereskedésben és csonka Magyarorszag minden nagyobb városában az összes könyvkereskedésekben. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SCIPIÍDES IDA, volt RÓNAY JENŐNÉ 779

2 I b villany csillárok. k» szükséglete van, forduljon bizalommal Dobupil Gyu

? gépész-nérnök szakü

zletéhez Budapest, üllői út 1 szám, akol a legizlesesebb valódi bronzcsillárok masszív kivitelben már 40-— P-től felfelé ÍSÖffl Izzólámpák gyári árakon! 375

l rosba telepíteni*. Ezekről a keménynézésü emberek rői szól Győrffy István könyve/ amelyhez népmagyarázat és szővegmagyarázó szótár is járul. A gyönyörű magyarsággal megirt könyvből ideiktatjuk azt a részt, amely a szjlaj pásztorok eledeléről szól. A szilaj pásztoroknak vagy mindenki sütött, vagy senki. Ez ugy értelmezendő, hogy -minden jószág után járt egy-egy kenyér, melyet a talyigás bojtár hétről-hétre kihozott a városból. Ugyanakkor hírt adott a jövő héten soros gazdáknak, illetőleg gazdaasszonyoknak, hogy a következő hétre készüljenek. Megtörtént azonban, hogymeszsze, járhatatlan helyekre vette be .magát a nyiá[j s lehetetlen volt talyigaval megközelíteni, a kenyeret pedig nem lehetett lóhátára rakni, mert a ló is csak úszva ért oda. Ilyenkor be se küldtek kenyérért. A szilaj pásztorokat egy cseppet sem búsította a dolog. Adott nekik a rét kenyeret, amit jobban szerettek még a buzakenyérnél is! A szilaj pásztor kenyere a gyékény lisztes gumója, a gyékényböndő vagy be

ngyele volt. A gyékényböndő kotus földben termett, a szilaj csikósok, gulyások magok ásták ki vagy tépték fel, a szilaj kanászok ellenben a nyájjal duratták ki s mikor a disznók feldurták a gyökeret, elverték róla. Egyszóval másSal kapartatták ki a gesztenyét. A böndőt vagy böngyölét sülve is, főve is egyformán ették, mint mi most a krumplit, Ha megsült vagy megfőtt, széthasogatták. Belől olyan volt, mint az ikra. A pásztorok módfelett szerették. Volt olyan, aki böndőérés idején a kenyérre rá sem nézett! Nagy aszályok idején, mikor semmi gabona nem termett, még a városi szegény lakosság sem vetette meg a gyékényböndőt. Bementek a rétbe s zsákszámra ásták fel a lisztes gumóju gvökeret. Azt mondják, akik ették, hogy kissé fanyar volt, de még lehetett rajta élni. Szerették az elecskét is, mely olyan, mint a földi mogyoró, valami sás gyökere neveli. Édes izűNyersen és főve egyformán ett'k, a disznó is nagyon szerette. Az erszényre, kés hüvelyre kupáncsot is csináltak belőle s hogy szép piros legyen, zsirral kenegették. A gubagyökér, mely a su'yomhoz hasonlított, szintén a rét kotus földjében termett. A disznó nagyon Szerette, még nóta is maradt róla: »Gyíkíny böndő, gubagyökér, elecske, Ez a disztók ítele.« Másik kedvelt eledele volt a rét fiainak a harmatkása, mely a rét tavaiban termett s csak hamalon lehetett szedni. Ezt ugy főzték, mint a parasztok a köleskásáti Egyébként főeledelük a tej és hus volt. A csikósok megették a lóhúst, a gyenge esikóhust meg különösen kedvelték. Megfejték a kancákat is, melynek tejét szintén itták. A gulyások főleg marhahúst ettek. Borjú gyakran ellett, amiről a gazda nem tudott, ez rendesen