Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-21 / 289. szám

164 JNíLRíimÍsÜL 1927. december 18 A félvér nők izzó szenvedélyét hozza az Apolló csak felnőtteknek szerdától fl FEKETE RÓZSfi A gazdák hadüzenete. Az Országos Magyar Gazdásági, Egyesület most lezajlott közgyűlésének kiemelkedő pontja volt Gaái Gaszton országgyűlési kéto

1viselő bátorhangu és meggyőződéstől izzó beszéde, amelyben a magyar gazdatársadalom legégetőbb sebeit takarta fel. A be" széd eneje és tartalma országszerte általános feltűnést váltott ki, amelyet fokozott az a körülmény is, hogy Gaál Gaszton bejelentette, hogv hasonló irányban a parlamentben is akciót óhajt kezdeni. Három-négyzsáz főnyi ipari nagytőkésnek van kjszolglíatva az ország közgazdasága — ezt a meglepő következtetést vonta le felsorakoztatott adataiból Gaál Gaszton —I és a szó szoros értelmében hadüzenetet proklamált a gazdák nevében a gyárosok ellen. A gyárosok szerinte a békekötés után ham is beállítású adataikkal félrevezették a kormányt és olyan befolyást biztosítottak maguknak a külkereskedelmi szerződések megkötésénél, amely évtizedekre biztosítja felsőbbségüket az összes egyéb gazdasági ágakkal szemben. Leszorították az ipari behozatalt, nagyösszegü állami támogatáshoz jutottak, amelyekből milliárdokat fizettek ki igazgatósági jutalékokra, az arányos adózás alul kivonták magukat és a normális bankkamatlábon alul szereztek az államtól olcsó hiteleket. Ha ezek a vádak 'gazak és való, hogy a nagyipar, illetve annak párszázfőnyi vezérkara a köz rovására a maga részére jogosulatlan előnyöket szerzett, az egész társadalomnak foglalkoznia kell, még pedig a legszélesebb mederben ezzel a kérdéssel, és ha valónak bizonyulnak azok az adatok, hogy egy kisded csoport olyan kedvezményekhez jutott, amelyek bénitó kihatással vannak a többi foglalkozási ág helyzetére és fejlődésére, szigorú vizsgálatot kteu követelnünk. Am

;kor a gazda'.ársadalom, a magyarság legnemzethübb, országfenntartó eleme a legilletékesebb tényező, a földmivelésügyi miniszter megállapi á?a szerint is súlyos kri issel küzd, akkor nem szabad az eszközökben válogatnunk, melyek e válság kiküszölaölé-ére és elodázására vezetnek. Ha nincsen más kiút, akkor revízió alá kell vonni a küiállamokkal kötött kereskedelmi szerződéseket is, mert bekövetkezhet az a helyziet, hogy sikerül ugyan biztosítani az állam részéről agyontámogatott nagyipar prosperitását, de nem lesz ott a gazda, az ipari cikkek legfőbb fogyasztója, illetve ne

m lesz pénzJe, hogy azt megvásárolja. Fekésházy József balsai tanító az orosz | fogságban naplójegyzeteket készitett a Románia I kétszinnségét leleplező orosz újságokból. ín. i Szeptember 1. Szó szerint közli a lap a román hadüzenet szövegét. Románia kénytelen fegyvert fogni, mivel a némettől, magyartói nem várhat semmit. Odamegy* ahol érdekeit szolgálják. AusztriaMa|gyarország a ^Szerbiának küldött haidüzenet szövegét sem közölte vele annak idejében. — így nemzetnek sem tekintette. Augusztus 14-én történik a hadüzenet. Az orosz lap nagy jelentőséget tulajdonit Románia '.fellépésének. Sokat vár a jól feszerlelt és bátor jól képzett román katonaságtól. Szeptember 2. Hogy a román' hol fog munkálkodni, még nem tudni. Legjobb lenne, ha a bulgárokat szorítanák két tüz közé, s Magyarországot — a bulgárok le. törese után délről támadnák meg. Szeptember 3- A románok nagy lelkesedéss

el fogadják az orosz katonákat mindenfelé. A románok átlépték az osztrák határt. Szeptember 4. Reggeli 9 órakor terjed a rémes hír: Brassó az oláhoké. Elfoglalták kövestől... — Hat órával előbb hangzott el a lövés, mint ahogy megtörtént a hadüzenet. Csíkszereda is az oláhoké — jön a hír 11 órakor. A románok ki tudnak állítani kb. 350— 400 ezernyi hadat. Szeptember 5. A románok bent vannak Magyarországban. Szeptember 7. A románok elfoglalták Brassót. Szeptember 9. Tisza kijelentette: A mult évben azt mondtam, hogy Magyarországból egy megyét sem engedünk át Romániának; most pedig azt mondom, hogy Románia egy akácfát sem kap. Szeptember 10. A románok bent vannak Magyarországon. Orsova is románkézen. Ismét fei van említve Tisza tegnapi mondása. Szeptember 11. A németek nagyon szidják a románokat. Szeptember 12. A románok Dobrudzsa körül összpontosítanak. Szeptember ?5. Lap. Szóhir:Az oroszokat szorítják ki Bukovinából, a románokat szintén nyomják. Szeptember 17. A románok Magyarországban hatolnak előre a Maros és Olt folyó folyásánál. Szerbia, Románia megnagyobbodnak; utóbbi Magyarországból meg

1'kapja a románokat, vagy egy millió magyart és pár százezer németet. A román; boldog lesz, mert hozzájut a bányákban gazdag Erdélyhez. Szeptember 18. Az oroszok támadásaikat a galicia

1 fronton csupán azért eszközölték, hogy az erdélyi román támadásról elvonják a figyelmet. Szeptember 19. A románok a Hargitta hegységben járnak. A lakosok tömegesen menekülnek Budapestre; a magyar parlament azon botrányai, mikor tintásüvegeket, padokat hajigáltak egymás feje felé — semmi a mostajnfiakhoz. A románokra nézve a dobrudzsai helyzet javult. A magyarok végtelenül kegyetlenek a románokkal, főleg pedig azok tani lóival, papjaival szemben. Szeptember 21. A románok elfoglalták Foganast. Tüzetesen foglalkozik Erdély régi sor ával. Erdély külön kormányzásával az anyaországtól, a románoknak a hegyek közé szorításával, majd! azoknak a sík területre való bocsátásával. Az oláhok számát 3 és fél millióra, a szászokét 200 ezerre, a székelyek számát 1 millióra teszi. Beszél az erőszakos téi itgetésről. Különösen la kálvinisták voltak türelmetlenek vallás tekintetében a románokkal szemben. Ma a román egyház megerősödött; papnöveldéje, taniíók pzője, püspöksége van. Eddig a hatalomra szert tett román mindig megmagyarosodott. így volt ez Korvin Hunyadival Js. A románok Magyarországot a Tiszáig lakják. Ezek különösen az utóbbi időben' ki vannak téve az erőszakos térítésnek. j Szeptember 24. Az osztrák-magyar hadsereg 70 százalékát magyarok teszik. Ezek követelik, hogy mind annyiukat vigyék Erdély Védelmére. Szeptember 25. A magyarok — a harcra képtelenek is — tömegesen jelentkeznek a románok elleni küzdelemre. Németország nem akar adni segítséget. Csak magára gondol. Annyi vesztesége egy népnek sincs, mint a magyarnak. Szeptember 26. Fogaras .lakosai virágokat hintettek a román katonák elé. A .románok Foglarast örök időre román birtoknak jelentették ki. Szeptember 28. A románok erősen bíznak, hogy a segítségre siető oroszok csakhamar kiverik, leverik az ellenséget. Október 2. Óriási küzdelmekkel a bulgárok egy községet elvettek a románoktól három napos harc után. A bolgár nők és gyermekek is küzdöttek minden elképzelhető módon kövekkel, fegyverrel, forróvizzel. Október 4. Beismeri iaz orosz lap, hogy többetIvártak Romániától, mint amennyit Itesz. A román hadsereg nagy része Erdélyt támadta. Október 6. A románok, bár a kórházak — egyik nagytekintélyű román politikus szerjnt — meg" teltek sebesültekkel, kitartanak. A románok Nagyszeben vidékén a túlnyomó erő elől visszavonultak. Október 7. A szurdoki, vörös.oronyi szorosokból kiverték a románt. Október 8. Lovászi magyar képviselő kívánja a béke megkötését a románok kiszorítása után abban az esetben is, ha a német nem akarna békét kötni. A bukaresti lakosság már megelégelte a háborút; nagy a riadalom, ha egyegy ellenséges repülőgép megfen a város felett. Zugnak a harangok, s zólanak a rendőrök vésztjelző külön sipjai, iivültenek a kutyák, futkosnak az ágyból kiugrált asszonyok, férfiak, lehetőleg a pincelakásokba; a boltok, vendéglők 7 órakor már zárva vannak; az utcai lámpák felülről leborítva. A cár nem lakik kispárisi (így nevezd Bukarestet) palotájában. Október 9. Petrozsény és Nagyszebennél a túlnyomó erő elől a románok visszavonultak; némely helyen saját hazájukba. Október 10. Segesvárnál a mieinket megverték a románok. Előre nyomultak másutt is. Orsovánái tízezer tonna gabonan

emüt zsákmányoltak. Erdély különböző vidékein szintén sokat. Október 11. A görögök reménykednek, hogy ket hónap alat"a német megtöri Romániát. így nem lesz kénytelen beleavatkozni a harcokba. Magyarországban 14— 70 évesekből önkéntes csapatok alakultak. Az önakaratulag jelentkezettek száma 300 ezer. Október 13. A románok örök időkre elfoglalták Brassót, Fo~ garast, Székelyudvarhelyet, C jkszeredát, Orsovát stb. De Brassóból kénytelenek voltak visszahúzódni a négyszeres erő elől. A román király és udvara, a kor mány a folytonos légitámadás miatt elhagyta Bukarestet Október 14. A románok elismerik, hogy igen nehéz helyzetben vannak. A románokat kell megszorítani — ez a néme.ek meggyőződése — ha más helyeken csupán a védelemre szorítkozunk is. (Folytatjuk.) , ; Legszebb kard '•sonyi ajándékod BARTSCh ekszerésznel VÁROSHÁZA. Arany áiuk, ék szerek, ezüst dísztárgyak ÓRÁK Barcelonai gyöngy lerakat Rövid sorok : P 1*60, 2'40, 3-20 és 4'50. Hosszú (Souto'r) P 6'40, 8 és 9'60. MOSHATÓ! TÖRHETETLEN! 7706-3 Legjobb aiakot adnak V»»«tQ ne FŰZŐI • Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 9. Vasárnap a Városi Színház Mozgóban kezdi meg diadalútját Douglas Fairbanks: A fekete kalóz főszerepében