Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-15 / 259. szám

6 jtfdmwiaL iy'27. november i5Az Országos Kamara Színház búcsúja. Játék a kas'élyban. Szombaton este tartotta bucsuelőadását az Országos Kamara Színház. A kiváló társulat Molnár Ferenc »Játék a kaslélyban« cimü három felvonásos anekdotájával tett pontot ama művészi kincsekben páratlanul gazdag előadássorozatának a végére, amellyel tizenkét forró estén át gyönyörködtette Nyíregyháza színházlátogató publikumát. A Koronában Telmányi Emil világhírű hegedűművész hang versenyez és Alapi Nándornak mégis pótszékekec kell elhelyeznie az orchestrumban, hogy a szinházba özönlő közönségnek helyet tudjon biztosi ani. Teimányi-hangverseny, két nagyszabású filmanrakciá telt mozikkal és amellett a színházban mégis túlzsúfolt nézőtér olyan tények, amelyekhez azt hiszem, nem kell kommentár még azok részére sem, akik a közönség részvétlenségét a Ieglöbb esetben a publikum rovására szoktak elkönyvelni. Három társszerő: két librettista és egy komponista, egy éjszaka váratlanul; megérkeznek egy kastélyba, ahol véletlenül fülianui lesznek a szomszédszobában lejátszódó pásztoróra nem épen épületes dialógusának. A dologban az a tragikum, hogy a pásztoróra hősnője épen a fiatal komponista menyasszonya egy primadonna, aki régi barátjával egy öregedő ostoba színésszel flörtöl, nem Ü sejtve' hogy a vőlegényé a szomszédszobában van. A szerencsétlen fiatalembert végtelenül lesújtja a szomorú leleplezés és bánatában szét akarja tépni a közös opere.t partitúráját, amelytől pedig igen nagy sikert remélnek a társszerzők. Turay az egyik librettista, hogy az operettjük sikerét megmentse raffinált trükköt eszel ki. A pásztoróra ellesett párbeszédéből színdarabot ír és eilhieti a haiv komponistával, hogy az egész éjszakai jelenet nem volt egyéb, mint a színdarab próbája. A szegény fiu bedül a trükknek és a harmadik felvonás végén boldogan zárj* karjai közé a most már ártatlannak hitt menyasszonyát. Ennyi az egész, semmi több. Mesének igazán nem sok és Molnár Ferenc mégis igazi szinpadi ügyességgel faragj belőle egy hosszú hároml felvonásos darabot. Ez alkalommal nem akarunk a darab bírálatára külön kiiérni. Megették a

zt annak idején részletesen a fővárost és vidéki szjnkritikusok egyaránt. Voltak akik égig' magasz.alták, de akadtak olyanok is, akik alaposan leszedték a keresztvizet róla. Talán leginkább megközelítjük az igazságot, ha a középúton maradunk. Az kétségeién, hogy mélyebb irodalmi értékek nincsenek benne, de a jónak mondott átlagbohózatoknál sem rosszabb semmivel. Aki kizárólag magasztos gondolatokat, morált, elmélyedés^ keres, annak nem való a »Játék a kastélyban«, de aki az élet nehéz gondjai között könnyű szórakozás után "vágyik, az meg.alálja számítását ebben a darabban. Helyesen nevezi Molnár a darabját »anek" dótá«-nak. Valóban olyan, mint egy szellemes, csattanós anekdóta» amelynek bár érezzük ürességét, mégis jól mulatunk rajta. S hogy a publikumnak ilyen darab is. kell, igazolja a szombati táblás ház, amelly nagyszerűen mulatott mind a három felvonáson keresztül. A darabot Alapi Nándor grarf diózus rendezésében a társulat legkiválóbb erői interpreiálták a tőlük megszokott művészi tökéletességgel s a főszerepet A api igazgató alakította teljesen a szerző intenciói szerint. Játéka biztos, imponálóMinden mozdulata, gesztusa, hangsúlya tökélees. Gál a társszerző Miskey József volt, aki mint groteszk figura a közönsége: mindvégig a legderüsebb hangulatban tartotta.' Mágory Dórát láttuk már egyéniségének sokkal megfelelőbb szerepben is, de Amié megjátszá sábani sem hagy semmi kívánni valót maga után s épen ez igazolja művészi intelligenciájának nagyságát. Ainiásy "öreg ostoba színésznek Miczonkay élethűen rajzolta meg komikus alakját. Nagyon jó volt Pető Endre a naiv komponista és Biró László a »für alles« titkár szerepében s úgyszintén Zólyomi Jenő is részletesen kidolgozta a lakáj alakítását. A közönség meleg ünnepléssel búcsúzott a távozó színészekből a mielőbbi viszontlátásig. (D-usj — Hogy kell megcsinálni a novemberi házbérvallomást. \ debreceni kereskedelmi és iparkamara az érdekeltségei körébe tartozó adózókkal közli, hogy minden házra nézve a tényleges birto. kos( köteles folyó évi novembe

1 hóban a ház nyers jövedelméről, vagy haszonértékerői bevallást adni. A bevallás céljaira hivatalosan készített bevallási iv szolgál, a vaiIomási iv 6 fillérért az adóhiva álnál szerezhető be és ott is kell azt benyújtani. Adóalap bérbeadott épületeknél (épületrészeknél) az épület és az esetleg hozzátartozó házikert után az adóévet megelőző utolsó házbérnegyedben (jelenleg 1927. évi november hóban) járó nyers házbérjövedelemnek egy teljes évre átsrámitott összzege. Havi bérleteknél a november hóra eső bér tizenkétszerese. A nyers házbérjövedelmet mindannak az ellenszolgáltatásnak együt'es értékösszege alkotja, amelyet a bérlő a bérlettárgy használata fejében bér cimén" készpénzben, természetben, vagy munka.eljesitményben leróni tartozik, ide tartozik a beleegyezési, Ielépésidij, továbbá a kapualjak és udvarterek bérbeadásából származó jövedelem is. Nem számítandó a nyers házbérjövedelembe a bérlőt íerhelő közüzemi pótlék, a Iakásfütésért és vi lágitásért megállapított összeg, a bútorozott lakásoknál a butorhasználatra eső bérösszeg, ameíy címen a nyers házbérjövedelemnek 30 százaléka számítandó be. Adóalap a bérbe nem adott épületeknél (épületrészeknél} a tényleg bérbeadotlakkal történt összehasonlítás utján megbecsült haszonérték., Állandóan mentesek a házadó alól a tulajdonos által gyárak és gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületek és épületrészek, irodahelyiségek és az ipari műhelyek. Aki a ía'arozási adókedvezményt igénybevenni kívánja, tartozik a ! vallomásban a név aláírása felett ezt bejelenteni, jelezve, hogy az igazolást kellő időben beadta. Adókulcs a városokban 15 százalék. Aki házadó vallomását november hóban be nem adja, az a kivetett adó 5 százalékát, ha pedig a vallomást felhívásra sem ad/a be, 15 százalékát tartozik birság címén megfizetni. Séta Bors Károly képkiállitásán. (A «Nyírvidék» tudósítójától.) Ünnepi díszbe öltözött á városháza nagyterme. Az üzemi kertészet gyönyörű dísznövényei valóságos ligetet varázsoltak a fényes parkettre, amelyen hatalmas állványokra aggatva v ízléses elrendezésben sorakoznak egymás mellé a soproni Bors Károly festőművész képei. Ötvenhét képből áll a gazdag gyüjltemé(qy s a számbeli gazdagság mel- g lett első pillanatra föltűnik áz avatatlan szem előtt is, a képek témáinak változatos gazdagsága. Ez a témabeli gazdagság és a legapróbb részletekig menő kidolgozásbeli gondosság, ami legszembetűnőbb a Bors Károly kiállításán,Szabad táj, városrészletek, épületek, arckép, csendélet^, interieur, az mindegy Bors Károlynak, ha ecsetjére méltónak talál valamit. Megrajzolja és megfesti. Gondosan, alaposan, hiba nélkül. Nem nagyol el semmit ,viszont sehol sem v-enni észre, hogy valamely probléma megoldása nehezére esne. Rajzbeh tudása olyan nála, mint a zongoraművésznél a dologi készség: természetszerűleg adva van, mint nélkülözhetetlen alapfeltétel. Színkeverés? Ecsetkezelés? Vagy más eféle eltanulható dolgok? Ezeken Bors Károly mind tu" van, mint minden olyan komoly művész, aki végigtanulmányozta a bécsi, müncheni és olaszországi képtárakat. A klasS?iku?ok taru'mánvo?ásán nőtt terebélyessé a Bors Károly művészete, amelyet nem tud megtántorítani egyik hangzatos jelszavak mögé búvó, sokszor dilettantizmust takargató, irányzat sem. Ami jó és felhasználható a modern festészetben, azt ő sem tagadja meg, hanem beolvasztja a maga karakterébe, a

mi azután sajátos jelieget ad a stílusának. Egész sorozat képe van Rómából és Capri szigetéről. Ezek a legújabbak. Témájuk sokféle. - A «San Micheie» kápolna (Capri) ódon falai, körülfuttatva színpompás délszaki növényekkel, egyike a leghangulatosabb és jegfestőibb alkotásainak. A «VeSta-szüzek átriuma* merengésre késztet az elmúlt idők, porladó embersorsok és I rommá lett emberi alkotások fölöt

1 \ diadalmasan előtörő, megújuló | életen. A «Loggia de Lanzi» (Firenze a világ legszebb árkádás J építményének művészi mása. De- í rűs színekben tobzódik a «Liguri partvidék» c. képe. Egy másik log- | giás kép a «L. Annunziata». szávai a fenséges, gondtafan nyugalmat sugározza a szemlélőre. A «Ponte V

ecchio», háttérben Firenze egy részével, mesteri kézzei megoldott tanulmány. De ki tudná sorra jellemezni képeit? A dús gyűjteményben nemcsak olaszországi témák szerepelnek. A jó öreg Tabánból is láthatunk néhány érdekes részletet. — Azután ott van a hatalmas kompozíció: á «Gonosz hírek». Vagy a csendéletei- Aztán a «Nagymosás». A «Szérüskert». Mindmegannyi téma, új meglátással, új kedvvel, ötlettel a kidolgozásban. Bors Károly nemcsak a témafeltalálásban invenciózus, hanem lankadatlan szorgalmú a kidolgozásban. Termékeny. Ez az ötvenhét kép egy munkában eltöltött múltról beszél, egy hivatásáért lángoló, munkaszerető, jókedvvel dolgozó művész múltjáról, aki vándorútjában eljött hozzánk is, hogy bemutatkozzon a nyíregyházi közönségnek. Őszintén mondhatjuk, hogy en'fiél a bemutatkozásnál nagy .szerencse ért minket s hogy a Bors Károly kiállítása mindazok előtt emlékezetes marad, akik nem sajnálták a fáradságot ,hogy azt megtekintsék. (v) B ISMARCK a vaskancellár N ÉMET FILMCSODA F vi Iá * qnév Franz Ludwig Erna Moréna Carl de Vogt Adolf Klein Werner Krauss A

polló Szerdán Csütörtökön A firenzei Boboli-pa

rkból két képet is állított ki. Egyik szebb, mint a másik. A «Vil|a» emeletes' te

rraTakaréktűzhelyeket a legkényesebb kiviteltől a legolcsóbbig Írásbeli jótállás mellett készít STATKIEVICZ és PALATITZ Kálmán ucca 1. sz. Tanulókat felveszünk!!' 69

55