Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-15 / 259. szám

1 1279" november 15. JNfVíKVIDÉK. A nyiregyházi rendőrség most, hogy nyilvánvalóvá lett az ame­rikai párbaj megtörténte, az irány­ban nyomoz, hogy kik küldték a fi­gyelmeztető levelet az öngyilkos tánár megbízásából 'Urbán Szabó Tamásnak. SÍPOS cukroz naponta ^teasüteményt Nyíregyháza, Zrínyi i Ilona ucca 3. szam. TELEFON: 313. harmadik tétele ragadta ei a közön­séget szédítő t empójáva[ és "káprá­zatos ékitéseivel. A közönség lel­kes, meleg szeretettet ünnepelte a szimpatikus művészt, aki egyik Scharlatti-transeriptiojávai köszön­te meg a tapsokat. A zongorakiséretet Kósa György látta ei simulékony, művészi hoz­záértéssel. önálló számmal is sze­repelt, Bartók régi táncnótáiból mutatott be néhányat. A modern hangszerelésű, nálunk még nem hallott darabok, amelyek egyébként az új magyar zeneirodalom megbe­csülhetetlen termékei, szokatlanok volt ak a nyíregyházi fül eknek v amit még csak fokozott a ráadásul adott saját Szerzeményű «Csak azért is...» című zenei furcsaság. Még sokat kell művelődnie a ' publikumnak, hogy Bartókot és társait élvezni tudja. Az idő és a modernek tér­hódítása azonban ezt is meghozza­Ha nem előbb, hát utóbb. I V. Az ország földrajz tanárai Nyíregyházán tartják májusi kongresszusokat. <A «Nyirvidék» tudósítójától). Aí Magyar Földrajzi Társaság didaktikai osz ályának elnöksége le­vélben tudatta Nyíregyháza taná­csával, hogy az ország földrajz­tanárai jövő év május havában Nyíregyházán tartják a magyar földrajztanárok országos kongr-sz­szrusát. A Földraj^ Társaság di­daktikai) osztályán* az a célja, hogy évről-évre más és más vidéki városban gyűlésezve, összeköt e^ keressenek a vidék földrajztanárai­val és vándorgyűlés keretében hir­dessék azokat a gondolatokat, ame­lyeken a mai földrajztanításnak fel kell épülnie. A vándorgyűlés al­kalmát é\«nkint összekapcsolják egy-egy tipikus vidék tanulmányo­zásával. Ezért választották most a Nyírséget, amelyet a gyűlés előtt tanulmányozni fognak. A nyir­egyházi kongresszus május hó "ele­jén lesz. Telmányi Emil hang­versenye. (A «Nyirvídék» tudósi.ójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör első bé rlete nkivüli hangverse­nye szombaton este zajlott íe a «Korona» nagytermében, Telmányi Emil hegedűművész és Kós György zongoraművész közremű­ködésével, szépszámú közönség részvételével., A világotjárt kitűnő művész be­vezetésül Franck Cézár egyetlen Szonátáját (A-durJ játszotta nagy­szerű partnerével. A Nyíregyházán ritkán hallott szerző sajátszerű stí­lusa az újdonság ingerévei hatott. A mű legtöbb részében a dübörgő zongoraszólam dominál, erre van fölépítve a formák és a harmó­niák nagymesterének hatalmas mű­ve, amelyben elismerésremél tóan csillogtatták mindketten dologi és előadásbeli tudásukat. Bach E-dur hegedűversenye már közvetlenebbül hatott a közönségre. Ilyenkor látszik meg, hogy a nagy muzsikus lelke milyen áltajános'em­beri érzelmeket zendit meg a hang­szerek húrjain. Irt bontakozott ki Telmányi művésziének klasszici­tása, az a minden zenei gondolatot átfogó koncepciózus t ehetség, amely szükséges egy Bach-kompozició tu­datos előadásához. Azután a könnyebben percipiál­ható dolgok következtek. — Egy Chopin-praelude Telmányi átirat­ban, lángyan zengő cantilénával, egy DaÍberjj-sche rzo tüneménye­sen táncoló vonókezeléssel és Beethoven Török indulója, ragyo­gó tisztán intonált akkordokkal és csillogó üveghangokkal, vÉgüi ugyancsak az előadó átiratában Schumann Románca, merengő, an­dalító, finom előadásban. Befeje­zésül Doh/lányi Ruralia Hungarica­ját játszotta, amelynek különösen Látogatás a Szabolcsvármegyei Jósa Múzeum­ban az új otthonba való költözködés előtt. A régészeti tudomány Nyíregyháza kultúrprogramjában. (A «Nyírvidék» tudósítójától). ...Néma csend honol a Jósa­muzeumban. A régi»csontok, ős­lényagyarak, bronzkori emlékek csak halkan nyikorognak, néha­néha egyet reccsennek, azt is óva­tosan, nehogy nagyobb zajt talál­janak ütni, még valaki benyit és megzavarná többezeréves isteni nyu galmukat. Mert igazán a legszebb nyuga'om, amit ember elképzelhet. Ilyen csendes pihenésben talán nem is volt részük még a főid mé­lyében sem, ahonnan Jósa András dr. a poíyhístor megyei főorvos vagy az utóda, tudós Kiss Lajos múzeumi igazgató ásta, kotorta elő a leggondosabb kuta ásókkal. Nap fényre kerültek, osztályoztatok, be­skatulyázták őket egy korszakba, kaptak egy kis cédulát, számot és lezárva a szekrény koporsó ablakát, alusszák tovább örök álmukat. A legnagyobb meglepetésre a béke szent helyét néha megzavar­ják. Igy nemrégen a londoni egye­tem világhírű archeológusa kereste fel városunkat, pusztán azért, hogy a népvándorlás egy-egy emlékét ta. nulmányozza, amelyről Kiss Lajos régészeti tanulmányaiból vett a világ tudomást. Milyen közel van az ut Angliától és milyen messze Nyíregyházától! Néha még ide­vetődik egy-egy régész, aki az igaz­gatónak alaposan feldolgozott és tudományos közleményei alapján a leletekre kíváncsi; néha elviszik a város egy-egy vendégét, igy Kie" belsberg kultuszminisztert, Berze­viczy Albertet, az Akadémia el­nökét, Harsányt Zsolt írót, Simon szakfelügyelőt és másokat, vagy egy-egy iskola növendékei láto­gatják meg csoportosan, de az év legnagyobb részében síri csend uralkodik. Érdekes statisztika len­• ne, ha a legközelebbi népszámlálás • alkalmával felvennének egy ilyen rovatot ís Nyíregyházán: Volt-e | már a Jósa-muzeűmban? Hosszas kuta ás után sikerült egy hajdú segítségével megtalálni a háza egy homályos szögletében, olyan szerényen" húzódik meg múzeum, mintha szégyenlené ma­gát. Kiss Lajos igazgató, ki tel­jesen visszavonulva a világ zajától dolgozik, nem vásári tapsokért' hanem komoly, tudományos elis­merésért, amelyben bőven van ré­sze _ ép most választották meg egy földkutató társaságba — kész­séggel állott rendelkezésemre, mi­kor arra kértem, hogy szeretném a* muzeumot régi helyén megnézni és felvilágosítást nyerni, milyen vál­tozások állnak elő, ha az uj, nagy helyiségbe költözik át. Átmentünk a múzeumba, amely egyetlen tágas helyiség és ha nem tudnánk, hol vagyunk, raktárnak vélnénk. Csodálatraméltó, hogy e kis helyen ugy el tudta az igazgató rendezni a tárgyakat, hogy hal­vány fogalmat nyerhessünk egy­egy" őskornak jellemző alkotásdi­ról/ évezredek csodáiról. Igy fs nagyon kevés az, amit látni lehet' mert legkevesebb tizenöt termet le­hetne megtölteni azzal az anyag­gal, ami a szekrények alsó részei­ben, ládákban, pincékben hever. Tötibszázra megy azoknak a kő­és bronzkorszakbei i tárgyaknak a száma, amelyet Rétközön ásatott' amely vidék monográfiáján 'már évek óta dolgozik. Ez az e Csedi láp ! hoz hasonló terüIe L 1890-ig telje­sen elkülönülten, viztől körülvéve, élte a maga egyéni éle'ét és Kiss igazgatón kivül e z ingoványos, kü­lönleges flórával és faunávaf meg­áldott vidéket még senki sem dol­gozta feli tudományos szempont­ból. Sorra mutogatta a múzeum ritka­ságait. Felvillannak egy-egy percre a kezdetleges primitív élet emlékei, a kő-, bronz- és vaskorszak ittma­radt tárgyai. Különösen ez utóbbi kor végéről jellemzőek a kigyó Hétfőn A sport és a szerelem filmje! Kedden QLGA CSEHOWA legnagyobb filmattrakciója: A szíuek bajnoka Egy sportfiu szerelme 8 felvonásban. — Partnerek: Fred Solm, Xénia Desni. A KIS ROBmZONOK Burleszk attrakció Szerdán Csütörtökön Német filmóriás! BISMARCK » v&skancelláF Filméposz 2 részben, 10 felvonásban Övás! Az utóbbi időben gyakran buk­kannakfél világhírű készítményünk silány utánzatai, amelyek meg­tévesztően utánozzák a DIANA SÓSBORSZESZ közismert jelleg­zetes alakját. Ezek ellen védjegybitorlást és tisztességtelen versenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló és súlyos következményekkel járó törvényes eszközöket. Óva intünk mindenhit az ilyen megtévesztő utánzatok forga­lombahozatalától és kérjük a [fogyasztóközönséget, hogyanetán 1 tapasztalt visszaéléseket saját érdekében közölje velünk. Diana Ipari és Kereskedelmi H.-T. 6869-3 Előadásoü kezdete: 5, 7 (» 9 órakor. alakú aranykarperecek, amelyek még ma is bamulatot keltenének egyi női karon. A népvándorlás korabeli tárgyak gazdagsága párat­Avar szerszámok tókében pihennek hun ( sarkantyúk és régi magyar emlékek társaságában. Egy helyen őslények csontjai merednek a bá­muló felé. Egy mammut álkapcsa, melyet három ember is nehéz n bírna, felemelni, ősszarvas agan­csos koponyája, ichthyiosaurus bor dák stb. lebbentik fel a fátyoli egy régi kor félelmetes világáról. Más szekrényben rengeteg pénz és éremgyüjtemény sorakozik; az Árpádok, Habsburgok, török pén­zek, Kossuth bankók a legújabb idők sokféle papírpénzeivel testvé­ries egyetértésben hirdetik, hogy a pénz élete is mulandó. A szekrény tetején a Kozák István tanár nagy­értékü agyag és cserépedény gyűj­teménye áll összezsúfoltam A te­rem közepén egy honfoglaláskori magyar vitéz földi maradványai szemlélik a falakon sürün elhelye­zett modern festményeket. £p a napokban vett egy nagyértékü fest­ményt a múzeum számára Mikecz István alispán, ki a múzeum érde­két nagyon is a szivén viseli. A terem egy szögletében a Kos­suth és Bessenyei szoborpályázat­ról' itt maradt pályamunkak csodá­latai néznek Fadrusz János ko­lozsvári Mátyás király szobrának a fejéről mintázott, e redetj nagyságú másolatra, amely így is nagy ér­téke; a múzeumnak. Régi dicsőségek emlékei, megyei dob, régi zászlók, az e Csedi várkapuk díszeinek, a hatalmas kőgolyók társaságában a megyeháza épi.ésénéf felszínre ke­rült süveges kuruc koponyák em­lékeztetik a nézőt a földi élet mú­landóságaira. Ez a tauíhatatlan hefyzet rövi­desen megszűnik, ha a muzeum be­költözhet uj helyiségeibe. Az Egy­ház-utcáról díszes előteremből nyíl­nak a muzeum uj termei, amelyek­ben az őskorszak (kő-, bronz- és vaskor) honfoglalás és népvándor­lási kora, ujabb kor, neprajzitár és képtár külön lesznek elhelyezve. Ez utóbbiak teljesen újonnan ke­rülnek tervezés alá, amelyek tna már elengedhetetlenek egy muzeum számára. «* A múzeumnak ilyen nagyarányú modern átszervezése bizonyára a társadalom nagyobb érdeklődésével fog járni, amit fokozni fegnak a különböző korszakokról, művé­szi) problémákról tár andó időn­kinti előadások. Ez előadás soroza­tokba bekapcsolódhat az iskolán­kiviili népoktatás; a téli hónapok­ban a leventemozgalom, amikor a

Next

/
Thumbnails
Contents