Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-13 / 258. szám

Nyíregyháza, 1927. november 13, • Vasárnap XLVÍII. évfolyam. 268 szám. JSÍYÍRVIDÉK. £!S«lx«íésí árak h«?yisan és vidéken: Bgy Mra 8'60 panflö. Nagyacévra 7*60 pangö. WmatMMétaíisk ta todtoMifiilt n^dmény. Alapította JÓBA ELEK Föarcrkasztö: Dr. 3. SZABÓ LÁSZLÓ. F*lalös Mirkiuti: VERTSE K. ANDOR. —••HlliHI III HIllllH Ilin IIII HimillllllHilil Sfcarkasztffség és klátfóhívifaf: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM; Tataion szám 139. Postachequa Kéziratokat nana adunk visszaKét nyugdíjas levele. Két le

velet hozott ma a posta. Mindkettőt nyugdíjas irta. Mindkét levél arra a szomorú sorsra vet világosságot, amelyben ma a nyugdijasok tengődnek. Nem füzünk kommentárt a két levélhez, leközöljük azokat szószerint. Az egyiket Kürthy László ny. alezredes irja Rakovszky Iván ny. belügyminiszter ur Önagyméltóságának. A fevéi igy hangzik: Kegyelmes Uram! Aközeli napokban vett újság- és egyéb hirekből a nyugdíjasok azt látják, hogy ügyünk most sem kerül tárgyalásra és igy igen kevés reményünk lehet nelyze.ünk javítására. Ugy látszik, hogy a nyugdijasok továbbra is mostoha elbánásban részesülnek, sorsukkai egyáltalán senki sem törődik. Fejtegetésekre, igazunk bizonyítására szükség ninc en, az már volt elég, vagy ha nem volt elég, ugy a további bizonyítás úgyis szükségtelen és céltalan, mert bármeddig is hangoztatjuk azt, meghallgatásra ugy sem talál, legfeljebb kapunk egy ujabb ígéretet. Egyet azonban, mint sérelmeink tetőpontját, nem hallgathatjuk el és ismételni kívánjuk mindig, a A Kossuth ünnepélyről. Irta: Péter Karolj. Kossuth Lajos. Név, melynek hallatára megdobban a magyarföld szíve; fogalom, mely magában rejti mindazt, ami magyar őserő, áldozatkészség, akarás, élnivágyás, minden lelket lángragyujtó, meggyőző ős energia, ellentéteket elsimító bölcsesség, mélyen gondolkodó elme, beláthatatlan szélsőségeket átfogó, átérző lélek, a magyar népszabadság és nemzeti függetlenség apos'ola, jövőbelátó bölcs politikus. £s a magyar nemzet lelkébe oly mélyen bevésődő eme vezéralakjának szobrát, csak most leplezte le a független magyarság Budapes'en, mikor egy második Világos Golgotájának keresztjei alatt görnyedve, rongyokra tépve, kifosztva, halálra Ítélve élni akar! S nem tudta megtenni addig, mig a nemzeet fenntartó, védő és gyámo'itó bécsi udvari poli ika a magyar királyi várban Szavoyaí Eugennek lovasszobrot állított, s minden alkotmányosság látszata mellett is nemzetiséget dédelgető poli ikájával szép csendesen elkészítette Trianon útjátDe végre meglett a szobor. Anynyi szenvedés, magyar tragédia után, egy becsülettel végig harcol' háború, "idegen érdekekért feláldokategóriák szörnyintézményét, min' az igazság és méltányosság teljes mellőzését, amelyet csak a legnagyobb fokú önzés teremtett meg. Ennél az önzésnél csak a mi türelmünk nagyobb, hogy ebben a szomorú helyzetben is kitartottunk és türelemmel vártuk sorsunk javulását. Azt hittük, hogy egyszer csak vége fesz ennek az áldatlan helyzetnek, ha igaz, hogy az igazságnak előbb-utóbb győznie kell. Sok igéret hangzott et oly egyének részéről, kiknek szava még megnyugtatólag hatott a nyugdíjasod háborgó lelkére, s alkalmas volt egyjdőre a nyugdijasok szivében a reménységet fenntartani; de sajnos, a szép igérő szavak csak szavak maradtak, melyek elhangzanak s csak arra valók, hogy a még reménykedők szivében az a kis remény "se maradjon. Kérjük Nagyméltóőágodat, hogy a nyugdijasok ügyét vegye pártfogásába és ismert jó szivével támogassa azt a most tárgyalásra k-rülő fizetésrendezésnél. Ha most is csak ígérettel akarnak sorsunk intézői bennünket kielégíteni, ezen nem remélt esetben azon tiszteletteljes! kérésünket méltóztassék illetékes helyen kifejezni, hogy ígéretekkel ne súlyosbítsák anélkül is szomorú helyzetünket. Ügyünket Nagyméltóságodnak nagyb

ecsü pártfogásába a leg.ísztelecteljesebben ajánlva, maradunk hazafias tiszteletünk kifejezésével Kürthy László, ny. alezredes, a „Njukosz" nyíregyházi ffícsoporljínak elnöke. A másik levelet egy nyugdíjas kisebb tisztviselő írta, aki betegsége miatt 13 évi szolgálattal ment nyugdíjba és szanálás cimén még mindig levonnak jdárandóságábói 40 százalékot, dacára annak, hogy a szanálás már másfél éve megszűnt. A levél igy hangzik: Igen tisz'elt Szerkesztő Ur! 1924. év eiején, betegségem miatt nyugdíjba kellett mennem, 13 évi szolgálattal. Nyugdíjaztatásomkor havi 48 aranykoronában állapították meg nyugdijamat. Nem sokkal azután, a szanálási rendeletre való hivatkozással, nyugdijamat leszállították havi 28 aranykorona 80 fillérre. Ez azt jelenti, hogy 1924. juíius elseje óta, szanálás címén' levonják kis nyugdijam 40 százalékát. A szanálás másfél évvel ezelőtt végetért, de a levonást még most.sem szüntették be. A kormány, aki a miniszterek és az áfIamtítkárok nyugdiját éppen mos

1 akarja már hatévi szolgálat után, a fizetés :eljes összegében megszavaztatni, elnézni, hogy szegény; nyugdijasok valóban jogos nyugdijából 40 százalékot, másféléven tul is, jogtalanul levonjanak. Gondoljanak a köztisztviselők arra, hogy reájuk is ilyen sors vár. Teljes tisztelettel tgy nyugdíjas tisz viselő. Hétfőtől megváltoztk a Kisvasutak autóbuszmenetrendje A Nyiregy-háza vidéki Kisvasutak Üzletvezetősége a következőket közli: Értesítjük a t .utazó közönséget, hogy Nagykálló—Ujfehértó között az autóbusz-forgalmat f. hó 14-évei megnyitjuk. Az Oros—Nagykálló és Nyirbogtíány—székelyi vonalak autóbuszmenetrendjeit f .hó 13-ávai érvéinyen kívül helyezzük s 14-éveI kezdődően, ugy ezen vonalakra, mint » most megnyílt Nagykálló—ujfehértói vonalra uj menetrend lép életbe. Az uj menetrend díjmentesen kapható a következő helyeken

: Nyir egyháza Bessenyei-tér állomásunkon. az érintett községekben, a községházánál, Hangya szövetkezeteknél. nagyobb forgalmú üzletekben > valamint az autóbusz kalauzoknál. I IMIIM IIIIHIIIIUMIIII Ilin zott mártírjaink véráldozatán át, összetört országunk megmaradt ron csa, fedetlen fővel, könnyes szemmel, az emlékektől, meghatottságtól remegő kebellel, feltámadást kérő ima mellett, végre le .ehette a hála koszorúját Kossuth apánk szobrának talapzatára. Hány magyar könny csordult ki titkon e nap folyamán, eiszakitoti testvéreink szeméből? Mennyi ima szállott "az ég felé, midőn a szabad ság apostolának szoborleleplezéji ünnepélyén összegyültünk? Talán annak az őszi napnak, az ünneplő közönséget körülvevő melege, az elszakított testvérek házatszeiető szivének kiáradó melegsége, a bárányfelhők között fátyolosan sütő napsugár, könnyeiken át megtört tekintetük szivárványfénye volt, mely oly különös fénnyel vette körül a — mintegy a halottaiból is feltámadó igazság tisztaságát viszszatükröző — fehér márvány szobrot. 1802 szeptember 19-én szüle ett Kossuth Lajos Monokon, Zemplén megyében. Atyja ügyvéd volt. Az 1832—36-iki országgyűlésen, mint egy távollevő főrendi tag követe jelent meg, hol — akkor még nem engedélyeztetvén politikai hirlap —• Országgyűlési Tudósítások cimen kéziratos lapot szerkesztett, melyet a jurátusok másoltak, s itt adta először tanújelét rendkívüli tehetségének tartalmas, lelkes cikkeivel. Majd az országgyűlés befejezése után Törvényhatósági Tudósítások cimen folytatta hírlapi működését, amiért a bécsi kormány elfogatta és bebörtönöztette. E fogság idején tanult meg Kossuth . angolul, amely nyelv tudása kepesiteite őt arra, hogy a szabadságharc leverése után Angliában és Amerikában a magyar függetlenség apostolaként Iéphe ett fel, s elragadó szónoklataival és meggyőző erejével feledhetetlen érdemeket szerzett. Vezető szerepre 1840 után-'jut Kossuth. Széchenyi, a reform eszmék első nagy harcosa, mindinkább háttérbe szorul Kossuthtal szemben, aki az 1841-ben megindított Pesti Hirlap hasábjain" az egész országra bámulatos hatást gyakorolt, s a reformok keresztülvitelében egységes munkára serkentve az egész nemzetet, bátran kiáltja oda a bécsi minisztereknek és a maradi poli ikusoknak, «Veletek és általatok, ha akartok, nélkületek, sőt ellenetek, ha kelü» A hajthatatlan, minden poklokon keresztültörő energia, mely Kossuth irataiból, politikai szónoklataiból és merész előretöréséből árad felénk, eredményezte az 1848-iki nagy átalakulást. V. Ferdinánd kinevezte az első feless minisztériumot, kiknek alakjai a Kossuth szobor mellékalakjai. De igazi nagyságában csak ezután bontakozik ki Kossuth Lajos. A bécsi kamarilla nem nézhette el, hogy egy nemzet önmagának legyen ura és nem Bécs szolgája, melynek politikai érettsége és katonai erényei nemcsak egységes országgá varázsolták a Kárpátok által koszorúzott medencét, de Kelet minden támadásával szemben saját vérével védte nyugat kultúrájátMeiynek legfőbb vétke a loyali ás, lovagiasság, az adott szó megtartása, a becsületért halálra kész egyenes jellem. Fellázítják ellenünk a horvátokat, oláhokat, szászokat, megkezdik ellenünk északon a pánszláv izgatást, s mindenkitőf elhagyatva, saját hazája nemze iségejtőí' rnegtámadotían áll a kitört szabadságharcban a magyar. E kétségbeesett helyzetben sziklaszilárdan áll Kossuth. Fegyverre szólitja a nemzetet. Gyújtó szónoktataival seregeket varázsol a felszabadult jobbágyság, diákság és nemességből, s gyakorlatlan c apataival, kiknek főfegyvere a hazaszeretet, halált megvető bátorság, a győzelmek hosszú sorát aratja, a jol felfegyverzett császári hadak felett. Az orosz beavatkozás túlereje leRemek színes divat hécipék drapp, sziirke, fekete színekben, visszahajtás gallérral, svéd és amerikai minőségben nagy választékban beérkeztek. Valódi orosz női hócipők 1Í2ÜÍ'

8

0 pengő Szürke, visszahajtó bársonygallérral 80 pengő Férfi orosz hócipő | pengő Benedekffynél, a Hungária CipŐ&ruházbafl, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. Világhírű BALLY, SALAMANDER stb. cipőujdonságok. — Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni. Egyes szám ára SS fillér.