Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-12 / 257. szám

JNfVíKYTDÉiC. 1927. november 12 A mi rendőrségünk. A , Syirvidék" számára irla : Alföldj Béla dr. egészségügyi főtanácsos, országgyűlési képviselő. A háború, a forradalom, a nyo­mor, á nélkülözés valósággal ki­ölték az emberek nagy tömegéből az erkölcsi érzéket, rendkívül nagy mértékben rontották meg az egész közszellemet, ugy, hogy itt már egyedül a szociális ba/'ok leküzdé­sére irányuló, őszinte törekvésekkei nem érünk célt. Azok a súlyos megpróbáltatá­tások, amelyekén a nemzet keresz­tülment és amelyeket még ma is nyög, egy soha, semmivel meg nem javítható, mindenre kapható em­bertípust termeltek ki, amely ellen, beláthatatlan időkig, csak szigorral, csak elretíentő példák statuálásá­val, megfélemlítéssel Tehet do 1­gozni. Igenis, az állam legnagyobb éber­ségére és szigorára van szükség, hogy sikerrel védekezhessék a lép­ten-nyomon tapasz'alható felforga­tó tendenciák ellen. És az állam­nak az a szerve, amellyel mindent látnia, hallania, észrevennie keli, az államnak úgynevezett közbizton­sági szerve. Ha ez mindenkor kifo­gástalanul működik és mindenkor teljes mértékben megbízható, ak­kor nincs mitől tartani. Szociálpo­litikával és egy megbízható köz­biztonsági apparátussal feltétlenül sikerülni fog azt a bizonyos javít­hatatlan embertípust izolálni, hogy ugy mondjam, *«kihalási stáíusba» helyezni. A társadalomnak azokról a mun­kásairól szólok i:t akik mindenkor becsülettel állották meg helyüket, akiknek soraiból már annyi hős, annyi vértanú került ki és kerül ki állandóan, akiktől, hivaásufc, min­denkor a legmesszebbmenő önfej áldozást követeli meg: a magya 1 államrendőrség tagjairól. Hiszen ha rámutatok a dolgozó magyar tár sadalom egyik legfelelősségteljesebb jegsulyosabb, állandó életveszedel­mekkel járó munkát teljesítő kate­góriájának szociális helyzetére, tu­lajdonképen ezzel is a szociálpoli­tikai célokat szolgálom. Azt hi­szem, nincs olyan, igazságosan gon dolkodó ember, aki be ne látná azt, hogy a dolgozó társadalomnak azok a tagjai, akik társadalmi ren­dünket, az é'et- és vagyonbiztonsá­got, oly gyakran éle.ük kockáztatá­sával védik, az állam részéről is egészen különleges elbánásban vol­nának részesitendők. Ismerjük az államrendőrség ne­héz helyzetét, az «őrszemélyzelről» nem is szólva. Ennek tagjai való­ságos páriái a társadalomnak. Ezek nek családtagjai, mellékesen meg­jegyezve, még betegség esetére sin­csenek biztosítva, pedig azok a csa­ládtagok, sohasem tudhatják, hogy a családfő veszedelmes éjjeli poszt­járól visszatér-e, vagy nem. Sajnos' oly gyakran olvassuk, hogy egyik­másik derék rendőrünk, vagy de teklivünk, holmi elvetemült gonosz­tevővel folytatott küzdelmében, vagy egyéb módon, súlyos hivatá­sának teljesítése közben életveszé­lyesen megsebesül, életét veszti' addig, mig mi nyugodtan alszunk* mig mi életünket és vagyonunkat teljes biztonságban tudjuk és ab­ban a megnyugtató, kellemes tu­datban élünk, hogy van az állam­nak egy megbízható apparátusa, a melynek minden tagja a kötelesség­tudásnak gondolatától áthatva, őr­ködik társadalmi rendünk és bé­kénk felett. Honoráljon az állam mindenkit, elsősorban azok szCrínt a veszedel­mek szerint, melyek az illetők egész ségét, testi épségét és életét fenye­getik. Nincs veszélyesebb, szomo­rúbb műhelye, vagy tárnája ennek az életnek a dolgozó társadalom számára, mint az elvetemült, min­denre kész gonosztevők, betörőkés rablógyilkosok tanyái és sóiét bú­vóhelyei, amelyek megtisztítását végzik mindennapi véres-verejtékes munkával közbiztonsági szervünk emberei. Ezt a munkát igenis teljes mér­tékben kell honorálnunk. Amit az állam erre a célra ad, azt önmagá­nak adja, mert biztosi "ja saját tár­sadalmának rendjét és nyugalmát s ezzel biztosi-ja egyúttal saját létét és fennmaradását. A jövő héten tárgyalnak a Nyíregyházán felállítandó Fiúinternátusról (A «Nyirvídék» tudósítójától.) Az Alföldi Magyar Közművelő­dési Egyesület vezetői a jövő héten érkeznek városunkba, hogy az egyesület által felártandó interná­tus felett a város és a vármegye vezetőségével tárgyalást folytassa­lak. örömmel vesszük az egyesület vezetőinek érkezését s nagy érdek­lődéssel várjuk a tárgyalás eredmé­nyét annál is. inkább, mert magyar fiaink neveléséről van szó, akiktől várjuk ízegény, megcsonkított ha­zánk újjáépítését. Mint értesültünk, az egyesület most két internátust fog felépíteni. Az egyiket Szolno­kon. amely Horthy Szabolcs nevét fogja viselni, a másikat pedig vá­rosunkban, amelynek nevéről azon­baTi csak a mostani tárgyalások al­kalmával fognak dönteni. Reméljük, mint azt Zichy János gróf, az egyesület elnöke is kife­jezte. hogy a most meginduló tár­gyalás meghozza az eredményt s a nagy kulturmissziót szolgáló intéze­tet a közeljövőben fel fogják épí­teni városunkban, amely nagyban elő fogja s egiteni á szabolcsi fiuk neveltetését s az itteni középiskolák fejlődését. Egy nyíregyházi burgonyaügynök a vonat elé feküdt, amely darabokra tépte. (A «Nyirvídék» tudósítójától.) Nyírbátorból jelentik, hogy teg­nap hajnalban Máriapócs és Nyír­bátor között a vonat elgázolt egy ismeretlen egyént. A mozdony és az utánakapcsolt kocsik kerekei a felismerhetetlenségig összeroncsol­ták a 35 év körüli férfi holttestét, amely jnég meleg volt, amikor a pá­lyaőr megtalálta. A délelőtt folyamán Máriapócsról jelentették táviratilag, hogy az el­gázolt férfi hullájának személyazo­nosságát sikerült m egál lapítani. — Urbán Tamás, volt törökszentmik­lósi, jelenleg nyíregyházi burgonya­ügynök a szerencsétlen férfi, aki öngyilkossági szándékkal a vonat 1 elé feküdt- Sötét szándékát levélben is közölte szállástadó asszonyával. Urbán Tamás 35 éves, nőtlen, középtermetű, erőteljes, barna férfi volt. Nyiregyházi ismerősei és ke­reskedőtársai megdöbbenve érte­sültek váratfan tragédiájáról, amelynek sehogysem tudják magya­rázatát adni. Egyesek reménytelen szerelemről beszélnek, mások pe­dig 3 súlyos gazdasági viszonyo­ka temlegeük az öngyilkosság okául amelyet csak a csendőri' nyomozás fog véglegesen megállapítani. Hul­láját nem boncolták föl, eltemet­tetésére a nyíregyházi kir. ügyész­ség az engedélyt megadta. Mit mondanak a Nyíregyházára készölő festő­művészről harctéri ismerősei? Bors Károly összeállította a nyíregyházi tárlatra készülő képek sorozatát. (A «Nyirvidék tudósítójától.) Sokat beszélnek ma Nyíregyhá­zán a vasárnap megnyíló nagysza­bású tárlatról, Bors Károly festő­művész kiállításáról. A művész egyik harctéri ismerőse íelkes ba­ráti szeretettel beszélt nekünk Bors Károlyról. Elmondotta, hogy a mü~ vész müncheni és párisi tanulmá­Diadal Mozgó November hó 11 én, 12-én, 13-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: INAIUDÓ m fegyházban Hatalmas bravurfilm 10 fel­vonásban. — Főszerepben: Luci&sio Albertini. Ezüst sárkány Kalandok 6 felvonáson keresztül Előzetes jelentés. — Nov. 14., 15., hétfőn és kedden: HégUr fia Az amerikai ,,FOX" filmgyár Európában gyártott remeke. nyai után mint tanár és müvés; Debrecenben működött, majd ami kor a háború kiragadta kultur­munkájából, fegyvert fogott és a szerbiai frontra került. Bors Ká­roly, a finom hangulatok festője, a harctéren is vitézül állotta meg a helyéi és a decsi ütközetben tanú­sított hősies magatartása jutalmául Város i Sóház Mozgó November 13 án, 14 én és 15 én, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Paul Wegener viaghirü alakítása. A legjobb, legmű­vészibb és legmélyebb értékű német film, ami csak eddig vászo ra került: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága Honoré Balsac világbírű regénve 8 fel vooáíban. Főszereplök : P. ul Wegener, André la Fayette és Werner Fuetterer. Embersakál Vadnyugati izg-lm»s cowboy történet 6 felv.-ban. Fő­ze repl ő: Jack Hoxie. Nov. 16 án, szerdán Csak egy n?p 1 BOSSZÚ. Kalandos történet 6 felv. Fősz.: Anita Stewart, Edmund Bruns. KI A LEGÉNY A PUSZTÁN? Cowboy történet 6 felvoná-ibsn. mindjárt a háború első hónapjai­ban elnyerte a katonai érdemkeresz­tet. A háborús szenvedések megvi­selték idegzetét és a tanári, művészi kettős élet súlyát nem bírta. Le­mondott tanári állásáról, hogy egész erejével a művészetet szolgáljar — Innen kezdve hatalmas lendülettel emelkedik pályáján a magasba­Bors Károlyban a nagyszerű mű­vész mellett a vitéz katonát is sze­retettel várja Nyíregyháza közön­HAGAR FIA HAGAR FIA HAGAR FIA Méljei leszállított árak melleit vásárolhatja bútorait Snhanen Lajos bútorcsarnokában, Kállóiucca4, telefon 319, hol háló, ebédlő és uriszobák, leányszobák, sezlon és matracok, szalon- és bőrgarnitúrák, vas- és rézbutorok, hajlit»tt és kárpitozott székek, ebédlői, gömb és Író asztalok, konyhaberendezések áru­sittatnak. — Saját érdekében kérem, győződjön meg ugy áruim első­rendű minőségéről, mint a^ok olcsó árairól. Fel akarta nyitni két kéki földmives a sorompót, amely­nek mindkét ága eltörött. (A Nyirvidék tudósítójától.) Lizák Ferenc és ifj. Minya Jó zsef kéki (Sárosdülő-tanya) föld­művesek reggel 5 óra tájban fel­akarták nyitni a kéki halárban, a 227—228. sz. szelvényben lévő le­zárt sorompót, hogy szekerükkel át­tudjanak menni raj a. Nem értvén azonban a sorompó kezeléséhez, visszafelé kezdték a zt forga'ni, mi­re a sorompó mindkét ága eltörött. Eljárást indítottak a két földmű­ves ellen. Néhány fillérrel olcsóbbodott a szabolcsi burgonya. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Mezőgazdasági Termelők Egye sült Szövetkezete, Budapest (IV. Régi posta-ucca 19. sz.) heti bur­gonya jelentése a következő: Az elmúlt héten a burgonya árak ismét egy pár fillérrel lemorzso­lódtak. Fizettünk ipari Woltmann bur­gonyáért 3 p engő 60 fillért, ipari Krüger burgonyáért 3 pengő 20 fillért szabolcsi állomásokon. Du­nántúlon mintegy 50 fillérre] ma­gasabb árat fizettünk. Étkezési burgonyák árai Buda­pesten szintén ellanyhultak és a ki­vitel is szintén igen vontatoffa í megy. Fizettünk étkezési Krüger Jjurgo nyáért 4 pengőtől 4 pengő 20 fil­lérig, étkezési Ella burgonyáért 6 pengőtől 6 pengő 20 fillérig, őszi rózsáért 9 pengő 50 fillért és nyá­ri rózsáért 12 pengőt a feladó ál­lomáson. Magasabb árak egyelőre nem igen várhatók. Szőnyegek £££ latja háznál, vidéken is Miklóssy Ica és Tsai Üzem: Bethlen ucca 12. (udvarban) 6723 3 I

Next

/
Thumbnails
Contents