Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-11 / 256. szám
1927. november 11. JsfVíRYIDÉK. Gyümölcscsemeték óriási választékban kaphatók Nyírség R.-T. nagybutykai kertészelében. Rendelések Görögszállásr a küldendők. — Telefon: Királytelek 2. ZÁTONY KALMAN a magyar szinésztársadalom cg_yik vezetője, a következőket mondotta: — Oyönyörü heteket töltöttem Berlinben. Igazat megvallva, a felvételeken kivül folyton mulattam. A »német« olyan kedves és vendégszerető volt velem szemben, hogy ki, sem jöttem a Iumpo'ásból. Egész »katz)enjammeresen« jöttem haza. " SARKADI ALADAR rögtön németül, zsidós zsargonban kezd beszélni. Mikor figyelmeztetjük, hogy komoly dologról van szó, akkor is nevet. — Én peches vagyok. A többiek kirándultak Berlinbe, — én itthon maradtam. Nem mehettem Ufapénzen nyaralni. No, de talán majd legközelebb. Tudja (és hunyorít hozzá) megint van valami LIANE HAID ezt mondta: — pesten lehet a legjobban mulatni és sehol sincs annyi kedves, aranyos e mber, mint ebben a dunaparti városban. Nagyon örülök hogy vállaltam Sylvia szerepét és ha' a pestiek hivnak, mindig szívesen megyek újra Magyarországra filmezni. OSCAR MARION a daliás Edwin herceg sziintén felejthetetlen napok emlékével hagyta el Budapestet. Neki különösen a pesti nők tetszettek (nincs rossz Ízlése) és csak egyet hibáztat a magyarokban. Azt, hogy kevés filmet gyártanak. Mennyire igaza van ennek a német színésznek. * • A Csárdáskirálynő felvételei a debreceni Hortobágyon játszódnak le, hol a debreceni és nyíregyházi katonaság is részt vett a felvételeken. i * Az Apolló péntektől vasárnapig mutatja b- a Csárdáskirá'ynőt, eredeti zenével, igy hosszú idő után felhangzik Kálmán Imre legnagyobb sikerű muzsikája. HAGAR FIA HAGAR FIA HAGAR FIA HAGAR FIA Conrad Vcidt John Barrymore Máglya és élei Városi Szinliáz Mozgó Országos Kamara Színház. Igazgató: Alapi Nándor. HETI MOSOR: Csütörtök, november 10. Délután 3 órakor: A kérők. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Kisfaludy Károly. Rendezi: Miskey József, Este 8 órakor: A házi liin dér. Karácsonyi történet 3 fejvDickens Károly elbeszéléséből színpadra irta: T. Taylor. Fordította: Huszár Imre. Rendező: Miskey József. Péntek, november 11. Candidí*. Barátságos misztérium 3 felv. Irta: B. Sha W- Fordította: Hevesi S. Rendező: Alapi N. Szombat, november 12. fá ék « kastélyban, a nekdó:a 3 felv. Irta: Molnár Ferenc. Rendező: Alapi Nándor. — Utolsó előadás' Az előadások pontosan 8 órakor kezdődnek. * * » LILIOM A költő, utánozva a modern festő munkáját, aki ihletébe merülten, szinte ösztönére bizva, mártja ecsetjét a vastagon folyó festéktavakba s vet csomót-csomóra, szinfoltot-szinfoltra, hogy távlatból nézve kialakuljon a tájkép, a portré, az idill, avagy tragikus jelenet, a költő is, leszállva a mélybe, az élet szinte megnevezhetetlen színfoltjait dobja elénk képek alakjában., hogy a függöny legördül tével előttünk álljon az élet a maga valóságában, leplezetlenségében, a ha|lál a maga természetességében és egyszerűségében s a hit az ő legegyszerűbb megjelenítésében. — Az élet szennyét, a világ sarát, amelyben van mindég nemes arany is, ugyanaz az erő mozgatja, irányítja, kormányozza, mint akár a legtisztább aethérjkus légtelenséget, hol az igazság épugy benne van minden brutalitásával és szépségével, mint az atomnyi porban, melyet — látszatra — a duhaj szél végtelen magasba vagy — a mindannyiunk szemébe vág és megkeli látnunk, észre kell vennünk, bármily porszemnyi is az. A Liliom porszemnyi életében is benne vagyunk mindnyájan, vágyai a mi vágyunk, reményei a mi reményeink, céljai a mi céljaink — csupán az ut más. Az egyiké lent a sötétben, a mélységiben mozog, a másik talán magasabban, talán, mert lehet csak látszólagos is ez a magasság, az inditó rugók egyek, legfeljebb a lepei más és más, hol jobban, hoi kevésbbé takar s mit nem látunk, nem tudunk látni, szívesen emeljük a magasba... Szegény Liliom, meg kellett hai- jj nia, mert — a maga módján — akarta biztosítani gyermeke jövőjét, de ő ebben, már ott a legfelsőbb rendőrség előtt sem látott semmi különöset- Pedig lehetett volna «házmester» is, de ő mindvégig megmaradt Liliomnak. Ugyan tekintsünk egy pillanatra befelé, . hány ilyen «házmester» van kö, zöttünk, ki jobban illene Liliomnak, de nem mer, nem tud Liliomként élni, de meghalni sem. A darab maga nem ad sok kedvező alkalmat úgynevezett hatásos jejenetre s igazán művészi játéknak kell annak lennie, hogy előadás után a várt megelégedést keltse a nézőben. Az Alapi társulat azonban — mint mindenkor — 4tgy most i s a legmagasabb. 1 művészi nivón állva, könnyedén nyújtotta a hálás és a nyíregyházi közönség büszkeségére szolgáló teltháznak e művészi játékot. Mágori Dóra Juli szerepében végig játszotta a nő szerepét annak tavaszával, komor nyaraval s hit. vesi és anyai sziv akaraterejétől és gyengédségétől hevített őszévei az «élet», az igazi élet minden skáláját- Csodálatos egy nő. A hangjában benne remeg még az is, amit az iró csak sejtet, legkisebb mozdulatából a legtermészetesebben és legérthetőbben felénk árad mindaz, amit csak nő képes kifejteni egy lélekké vált színpadi szerepből. Játéka oly egyéni, szem, száj és arcmimikája oly tökéletesen érzékeltető, hogy h'a egy hangot sem ejtene, mindent m$g tudna jértetní a magával ragadott nézővelTökélet esebb partner ei sem képzelhető, mint volt Alapi a Liliom alakításában. A leegyszerűsített szinjáték ez a maga tiszta valóságában; nem színpadon mozog ő, hanem kint az életben, nem játszik, a valóságot adja, nem hitet e| velünk semmit, mert hiszen másként el sem tudánnk képzelni. Semmi álpáthosz. semmi erőltetet 1ség, semmi hatásvadászat. Mozog, él, van. Az illúziókeltéstől is — legalább ugy vélem — szinte félve tartózkodik, mert hiszen a legkisebb k^ndőzés nyoma sincs az arcán, bár a rivalda fénye, a mesterséges világítás és reflektorok megkívánnák az enyhe színpadi maszkot, de néki ez sem kell, mert tudja, hogy nincs szüksége reá s e biztonsága velünk is elhi e .i, hogy tényleg Alapinak nincs szüksége reá. Pompás volt az alakítása Daimay Emminek, valamint Peéry Pirinek s ugyanúgy hálásak vagyunk az együttes valamennyi tagjának együttvéve és külön-külön, kik tehetségüknek még epizód szeredben is a legjavát adták. Ilyen estéken mindég szívesen szerepel a nyíregyházi közönség is, tudva, hogy mindég és mindenben művészit, maradandót s emlékezetest kap cserébe.) (Dr. E.) * » * Ma este »/l házi Hindén megy a következő szereposztásban: Poorybigle John fuvaros 1— Ma" czonkay József Pötty (Mary) a felesége — Wit* Böske Plummer Caleb — Zólyomi Jenő Berta, a leánya — Peéry Piri Tackieton gyáros és kereskedő — Miskey "József Fieldingné — Mihályi Mária May, a leánya — Dalmay Emmy Tilly, száraz dajka — Róbert M. Az idegen — Biró László Kifutólegény — Ihász László Történiki az I. és III. felvonás John házában, a II. Calebnél a mult század elején. • Holnap, pénteken Bernhard Shaw '3 felvonásos »barátságos misztérium«-át adják. A Hevesi Sándor fordításában és Alapi Nándor rendezésében. Most, hogy a kamara-előadások olyan ilépszerüek és kedveltek lettek Nyíregyházán, bizonyára azok is megnézik ezt az érdekes darabot, akik az élmult vendégszereplés alkalmával elmulasztották. ; # Szombaton búcsúzik a társulat. Ez alkalommal Molnár Ferenc ^fáié k a kaüélyban«- c. darabja kerül szinre. HAGAR FIA HAGAR FIA HAGAR FIA HAG A R FIA — Pulu, a közkedvelt cigányprímás minden este a Diadalttan hangversenyez. 2x Eckstein Miksa és gyermekei, valamint a kiterjedt rokonság mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hpgy a legjobb feleség, anya és nagyanya Eckstein Miksiné szül. Rosenbaum Lina házasságának 45-ik és éleiének 67-ik évében f. hó 10-én hosszú szenvedés után elhunyt. Hült tetemeit Nyirbogdányban f. hó 11-én 11 órakor fogjuk az izr. temetőben örök nyugalomra helyezni. Oyermekei: Dr. Erdős Béla, Erdős József. Menyei: Dr. Erdős Béláné Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni! (Minden külön értesítés helyett.) HAGAR FIA HAGAR FIA HAGAR FIA Kereskedelmiből érettségizett tieresztyén szövetszakmában állást keres. Megfelelő javadalmazáséit az üzleti könyvelést és levelezést is önállóan vállalja. Cim a kiadóban. 6788-3 I
