Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-10 / 255. szám

NyíregYháza, 1927. november 4, • Péntek XLYIII. évfolyam. 250 szám. Kurtizánok tündöklése és nyomornága Paul Wegener világhírű alak'tísa. A legjobb, legművészibb és legmélyebb értékű német film, ami csak eddig vászonra került — Vasárnap a Városi Színház Mozgóban ; LEVENTEÜGY. \ A feljebbvaló iránt érzett őszinte ragaszkodás megnyilvánulása volt a «Tátra» vasárnapi foglalkozása. A szokástól eltérően f. hó 6-án vasárnap reggel nem a testedzés jegyében, hanem ünnepi keretek között folyt le a «Tátra» leventecsapat foglalkozása. Ugyanis e /nappal véget értek a szabadban váló gyakorlatozások s Mácza István csapatparancsnok rendeletére a róm .kath. elemi iskofa dísztermében gyülekeztek a csapat tagjai, (hogy a most következő téli katonai kiképzés módozatait tudomásukra hozza. I Ezt az alkalmat használta fel a «Tátrá»-t alkotó 160 ifjú arra, hogy megnyilvánítsa Mácza István, e népszerű sportember iránt érzett őszinte szeretetét. Móna István, a csapat egyik tagja rövid beszédben megköszönte a maga s társai nevében azt a szeretetteljes bánásmódot, amely Macza Istvánnak minden tettében megnyilvánult. Isten áldását kérve további munkájára, átnyújtotta a csapat által vásárolt ajándékot, egy evőkészletet. A készlet tartójába a következőket vésette bele a csapat: «Szere tetet a szeretetért. «Tátra» csapat, 1927. novenr ber 6.» Azután a kereskedő ifjak osztaga nevében Klein József mondott néhány köszönő szót, mire lelkes éljenzés közben Mácza István mondotta el a válaszát. Hangoztatta, hogy ő, mint sportember azért szervezte meg annak id

ején a «Tátrá»-t, hogy a sportegyletek keJetébe tartozó ifjúság a leventefoglalkozás miatt ne legyen elzárva a vasárnap délutáni versenyektői és meccsektől. Kérte továbbra is csapat tagjait, hogy szabad idejüket az ifjúságnak kínálkozó szórakozások közül mindig a sportnak szenteljék. Hiszen a levente-mozgalom is nem egyéb, mint egy ép testű és szellemű polgárokat szülő intézmény. Meghatott hangon köszönte meg a kedves ajándékot s azután átadta a szót a jelenlevő testnevelési felügyelőnek. Murányi L. Nándornak. Murányi L. Nándor szintén Mácza István érdemeit dicsérte lendületes beszédében. Jól tudom én — mondotta többek között — íiogy a parancsnok ur sokszor elnéző az ifjakkal szemben. De ez a bánásmód csak ösztönzés arra, (íogy az a levente Belássa mulasztását és igyekezzen azt pótolni*. Megállapította azonban, hogy a «Tátra» nem mindig bizonyul mél" méltónak a parancsnok szeretetére. Bok a hiányzás s épen e

miatt Bencs Kálmán dr. polgármest

er kormányfőtanácsos rendeletére a vármegye első csapata 60 tagra olvad le a jövőben. Ezzel kapcsolatban azonban kiemelte és példaképül állította az ifjak elé Heimlich Jenő joghallgatót, a «Tátra» segédparancsnokát, aki egyike a legrégibb és legderekabb nyíregyházi leventéknek s akit a szó legnemesebb érteimében áthat az intézmény eszméje. Heimlich Jenő köszönő szavai után az udvaron leényképezték a csapatot s ezzel befejeződött a bensőséges ünnepély. Igen figyelemre méltó művészi eseménynek látom Bors Károly vasárnap megnyíló nyíregyházi tárlatát — mondotta egyik előkelő mükritikns. (A «Nyirvidék» tudósítójától^ Bors Károly, a művészi körökben a magyar képzőművésze^ reprezenytánsainak elsői között emlegetett mester Nyíregyházán tervezett kiállítása mind szélesebb és melegebb hullámokat ver a vármegye előkelő köreiben. Egyik jeles mükritikusunk, akinek alkalma volt Bors Károly nagy sikerrel lezajlott debreceni tárlatát behatóan megfigyelni, munkatársunknak kijelentett^ hogy tekintetbe véve Nyíregyháza és Szabolcsvármegye közis" merten emelkedett esztétikai müveit ségét, a vasárnap, november 13-án megnyíló tárlat kiemelkedő, igen jelentős művészi eseménynek Ígérkezik. Mig zeneművészeti téren a Telmányi hangverseny dominál szombaton az önök vármegyéjében — mondotta — művészi események igein szerencsés találkozása, hogy a hangversenyre készülő közönség pikturáüs ' érdeklődését szintúgy kielégítheti a vasárnap megnyíló tárlaton, mint zenei szomjúságát. Engem Bors Károly képei közül különösen megkaptak az antik Róma témaköréből választottak. A letűnt világok káprázata fogja el az e

mbert, mikor ezeket az archaikus bájú festményeket borongó lélekkel nézni. Milyen biztos kezű mestere az acsetnek az ilyen művész, aki nem külső hatásokra törekszik, hanem kulturált belső világának mélyen lírikus és filozoifkus vallomására. Ennek i költészetet reveláló piktúrának nagy sikert jósolok Nyíregyházán is. A tárlat megnyitása vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a városháza dísztermében, amelyet dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos,

1 polgármester' nagy örömmel engedett át a kivételes alkalomra. HAGAR FIA HAGAR FIA HAGAR FIA Angol lapvélemények Telmányi hegedűművész londoni hangversenyéről. á szombati hangversenyre a Ferenczi-féle könyvkereskedés árusítja a jegyeket. lükben is szilárdan koronázták be a müvet. A Sunday '/intés igy ír: Tónusa ragyogó és acélos. Kitűnően illik a nagyvonalú dallam ive léshez. A Musical Standard ezeket irja: Telmányi előadásában Bach szonátája gazdag színedben ragyogott és eleven élettől pezsgett. Éíénk színérzéke különösen a nagyszerű sicilianoban tünt ki. A fugában az egyes tételeket a zongorajá.ékos tísz taságával rajzolta meg. A presto simán és könnyedén gyöngyözött, noha tempója csaknem szédítő volt. Telmányi nyíregyházi hangversenye november 12-én szombaton lesz a «Korona» nagytermében. Jegyek a Ferenczi-féle könyvkereskedésben válthatók! 6, 4, 3, 2 és 1 pengős árban. (Telefon: 318.) (A «Nyirvidék» tudósitójáió'). 'leimányi Emil hegedűművészleg utóbbi londoni szerepléséről az ottani lapok véleményeiből a következő szemelvényeket közöljük: A Daily Telegraph ezeket ír la: Telmányiban megvan az elsőrangú játékosok minden kiválósága: a stílus könnyedsége és bája, a technikai tudás mesteri tökéletességeVoltak pilWha'ok, amikor Kreis.erre emlékeztetett minket, cífe nemcsak külső megjelenésében, hane

m annak a tónusnak a finomságábali, a melyet hangszeréből kicsalt. A Beethoven-koncerté; rendkívül férfias lendülettel adta elő. Mindent széles lélegzettel foglalt egy. be úgyhogy játéka hata'mas perspektívákat nyitott. A limes ezeket írja: Bach suiejét Telmányi nem ugy játszotta, mint valami száraz kóntrapunktos muzsikát, amit egy jelentős orgonista

1 irt, hanem mint egy olyan darabot, amely hegedűre készült és amely szenvedélyes elevenséggel szó lal meg a húrokon. Hatalmas felfokozással építette feí a darab Ívelését. Stilusaban és tónusában igen sokoldalú volt, d? többnyire gazdag és tömör színeket vitt előadásába. A zárótételek ellenállhatatlanok voltak és finom kiviteHAGAR FIA HAGAR FIA HAGAR FIA — Vidékieknek utbaesik a Jóbanyomda, ha bármiféle nyomtatványra van szükségük. Ne feledje el a címet

: Széchenyi-ut' 9. Telefon szám 139. Kurtizánok tündöklése és nyomora Vasárnap | Városi Színház Mozgó Országos Kamara Színház. Igazgató: Alapi Nándor. HETI MŰSOR: Szerda, november 9. Liliom. Egy csirkefogó élete és halála. Külvárosi legenda 8 képben. Irta: Molnár Ferenc. Rendező: Alapi Nándor. Csütörtök, november 10. Délután 3 órakor: A kérők. Vígjáték 3 felvonásban. Irta

: Kisfaludy Károly. Rendezi: Miskey József., Este 8 órakor: A házi iün dér. Karácsonyi történet 3 fej

vDickens Károly elbeszélésébői színpadra iría: T. Tayíor. Fordította: Huszár Imre. Rendező: Miskey József. Péntek, november 11. Candidf

1Barátságos misztérium 3 felv. Irta: B. Sha . Fordította: HeIrta: B. Sha

w. Fordította: Hevesi S. Rendező: Alapi N. Szombat, november 12. fá ék a kastélyban, a

nekdóta 3 felv. Irta: Molnár Ferenc. Rendező: Alapi Nándor. — Utolsó előadás" Az előadások pontosan 8 órakor kezdődnek. * * * HEDDA QABLER. Sötét szirmú virágok, ibseni emberek, akiknek jelleméből titkon ölő erők áradnak, szavuk, mozdulásuk a Borgiák látha atlanul sorvasztó mérge. Döbbenetes meglátások az életből, FJÉudot igazoló tudat alattiságok, Hedda Gabler fekete szirom sorsa is az. Szépség hidegtündöklése, átkozott' királyleány* akinek lángolása lidércek tüze. Női sziv nőiség nélkül, szeretetet nem érző, uralkodni gőggel vágyó, merni n^m tudó, hiúság sértettségében haló. Előtte a savanykás életital, a tőle merőben elütő jellemű tudós férj, aki a nászuton levéltári adatokat gyűjt. Naiv jóságú nagy gyerek. És Juli néni, a Jóság asszonya' akiben a hideg démon gúnyolja a szent együgyűséget, a szeretetet. Milyen kisérte iss játéka a lelkiekből villódzó messze fénynek és az árnynak. Ibsen írásainak legjava. Súlyos drámai mag vetése, halálvirágok aratása. Visszafojtott lélekzettel lessük minden percenését a drám

a mozzanatainak és iszonyodva érezzük, miként fut sürü hullással ie a végzet drámai klepszidrájának homokja. Alapiék kincses irodalmi estét adtak Hedda Gabler bemutatásával és a síri csend, amely a szinház tömött sorai felet; ült, boldog e.'égültséggel tölthette ef a társultot. Nyíregyháza irodalmi kulturáltságu közönsége elmélyedt az ibseni dráma szépségében. Sokan olvasmányaikból jól ismerik a döbbenetes drámát és most jellemző, igaz életre ébreszeíten láthatták a

zt és megtisztuló átremegéssel nézhetiék, önmaguk életének mélységeire és válságaira gondolva. A nézők homloka mögül előlépett a Láthatatlan Ember. Hogy az irodalmi és színi hatás ibseni intenciók szerint érvényesült, az ujabb jele az Alap} együtes drámai iskolázottságának. Mágori Dóra volt a sej.elmes asszony életrekeltője. Fogadja elismerésünk és bámulatunk őszinte szavait. Egész lénye ászellemült' Szemének villanása, ajkának ideges vonalai, fri ;s élete , szomjazó szépsége, szavainak súlya, sdne és melódiája egy célra törő művészi lendületel ábrázolták Ibsen Hedda Gabler-ét. Mikor az utolsó revolver dörrenés elhangzott, a halál aratását az ő zengően fiatal életéért szorongó szívvel, de megértetten'